Ridegtartás - Megnéztük a Cannes-ba tartó Lágy esőt

Rostás Eni | 2013. május 15. |

A

Tar Sándor: Az alku - gonosz történetek

Noran Kiadó, 124 oldal, 2004, 2200 HUF


Jó szórakozást, zárják felvezetőjüket a szervezők a Lágy eső sajtóvetítése előtt, pedig én mindenre fel vagyok készülve, csak a jó szórakozásra nem. A Tar Sándor azonos című novellája alapján készült rövidfilmben van minden, ami megcáfolja a domboldalon hempergős falusi idillt. Távolságtartás, konstans feszültség, és döglött állatok. Nagy Dénes 28 perce a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan futó Rendezők Kéthete elnevezésű programra kapott meghívást. Remélem, a kritikusok gyomra bírja a disznóherélést.

Tót Zoliból a filmes keresztségben Dani lett, aki Bódog szép lánya Juli helyett Zsófiba szeret bele. A fiút örökbe fogadták, nem is gyereknek, inkább plusz két kéznek a sertéstelepre. Se jó szó, se atyai ölelés, helyette disznószar bokáig, és egy vödörnyi halott kismalac, amit neki kell a romlott húshegy tetejébe önteni. Ez a lány maga a május, írja Tar Sándor, de Juli-Zsófi a vásznon inkább szeszélyes április. Ő a jó csaj az osztályban, karakán, flegma, de nagyon kíváncsi, nem csoda, hogy az árvagyereknek megakad rajta a szeme. A nevelőintézet szigorú szabályaihoz szokott Dani minden tőle telhetőt megtesz, hogy figyeljenek rá. Csajozik ököllel, zsilettpengével, disznópörkölővel, a kerítéshez dörgöli a farkát. Nem épp erről álmodik a lány. Zsófit inkább a színészet vonzza, őt ugyan senki nem gyűrűzi meg, nem lesz ő senki rabszolgája, hiába a vér, a veríték, meg a lángoló tarló.

A film előtt egyetlen kérdésem volt. El lehet-e mesélni a 2004-es Az alku – gonosz történetek című kötetben megjelent, alig négyoldalas novellát anélkül, hogy kiirtanák belőle a csendet (balladai homályt, ki nem mondást, sőt kimondani nemtudást), ami olyan erőssé teszi. Elég pár rosszul sikerült párbeszéd, és oda az egész. Nagy Dénes nem irtott ki semmit. Olyan határozott csuklómozdulatokkal színezte ki Tar Sándor két mondattal felskiccelt atmoszféráját, hogy arra talán még a szerző sem húzta volna el a száját. Minden piszkos, nyers, és éles, legyen az a baráti összejövetelen sült disznófej mellől felszolgált pálinka, vagy a szintén intézetben nevelkedett iskolaigazgató megjátszott együttérzése. Úgy tűnik, ebben a közegben egyedül a disznók képesek őszintén kifejezni érzéseiket, visításuk még reménytelenebbé teszi az amúgy sem túl szívderítő vidéket. De hogy is reagálhatnának, amikor épp egy durva férfikéz nyisszantja le a tökeiket?

Kapcsolódó anyag:

A rendező összes kisfilmje megtekinthető a Daazo.com-on

Nincs itt kérem se remény, se látnivaló, szórakozás meg főleg nem. Tar Sándor a filmvásznon is megfekszi a gyomrot. Marad a pattanásig feszített húr, de azzal sem megyünk semmire. Talán a lágy eső majd enyhülést hoz.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.