Csónakos azt álmodta, hogy egyedül van a Gyárban. Nézi az olajos padlót, amit évek óta senki nem takaritott fel. Körülnéz a kedves Gyárban, nézi a kiselejtezett gépeket, a betűtartókat, a nyomtatótáblákat, amelyek éppolyan gondtalanul állnak a helyükön, mintha a következő napok is csak olyanok lennének, mint a többi, mintha nem is volna most kockán minden, de minden…Piszkálta cipőjével a padlót, mintha valami földet túrna. Álmában néha a jövőről álmodott. Mi lesz vajon belőle? Talán olimpiai bajnok? Látta, ahogy áll az olimpiai dobogó tetején, Vivien integet a VIP páholyból, amikor szól a Himnusz, az apja leteszi az újságot, feláll a fotelból, anya meg megigazitja magán a minit, mindenki könnyezik. Mindenki könnyezik, mert elveszett a Gyár, elfoglalták a vörösingesek, elveszett a Gyár, amit magukban ők anyaföldnek, kishazának neveznek. De nem veszhet el a Gyár, Csónakos odamegy a latin betűkhöz, elővesz egy nagy V-t, győzni kell, álmodja, aztán hozzáilleszt még öt betűt: Vivien.Amikor felébredt, gyűrött volt alatta a lepedő. Eszébe jotott az előző este, a vörösingesek, Geréb, az áruló, és a Gyár. Odament az iróasztalához, hogy megnézze az emiljeit, meg megnézze üzent-e neki iwivien, ahogy a barátnőjét nevezte. Kicsit aggódott érte, mostanában elhanyagolta. Az iróasztalán egy ólom V betűt talált. Nem értette, hogy került oda. Lehet, hogy nem is álom volt amit álmodott?
Hol voltál fiam? - kérdezte Rácz tanár úr, amikor belépett az osztályterembe.
A RÖLTEX-ben válaszolta Csónakos.
Mitexben? – értetlenkedett a tanár, aki láthatóan nem volt otthon rövid áru dologban.
Elnézést, hogy késtem, tanárúr, mondta Csónakos, de az üzleti nyitvatartást nem igazitják az iskolakezdéshez.
Hallatlan, mormolta Rácz tanárúr, ülj le, fiam, mindenki vegyen elő papirt és ceruzát, mobilokat kikapcsolni.
Mit csináltál te barom, förmedt rá a nagyszünetben Barabás Csónakosra. Miattad irtunk dolgozatot. Nem tanultál mi? – ellenkezett Kolnay, aki mindig llenkezett Barabással. Még mielőtt veszekedtek volna Boka lecsititotta őket, bár neki se esett jól az a dolgozat, ő se tudott tanulni, az este történtek izgatták. És akkor Csónakos elmondta az előző estét, hogy veszélyben a haza. És mi köze van a hazának a RÖLTEX-hez, kötekedett Barabás. Csónakos benyúlt a zsebébe, Csónakos zsebe amúgy is hires volt, volt abban minden, bicska, pillanatragasztó, lejárt telefonkagylók, jegyzetfüzet, gumicsont, karabiner, szóval volt abban minden, a Pál utcaiak kiváncsian várták, mit vesz elő. És akkor Csónakos kihúzott a zsebeiből megszámolhatatlan apró kis lenvászon zacskót. Még mielőtt a többiek megszólaltak volna, csak annyit mondott: iskola után elmondom a haditervet.
