Általános cikkek megfigyelés nsa petíció

Petícióval tiltakoznak az írók a tömeges megfigyelés ellen

.konyvesblog. | 2013. december 11. |

Author-composite-includin-006.jpgHanif Kureishi, Björk, Arundhati Roy, Don DeLillo, Ian McEwan, Tom Stoppard, Margaret Atwood és Martin Amis (kép forrás: Guardian)

Több mint 500 író, köztük öt Nobel-díjas írta alá az írók tömeges megfigyelések ellen tiltakozó petícióját, melyben arra figyelmeztetnek, a titkosszolgálatok aláássák a demokráciát. Az aláírók között tizenegy magyar - Babiczky Tibor, Bán Zsófia, Báthori Csaba, Dragomán György, Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Kiss Noémi, Krasznahorkai László, Parti Nagy Lajos és Szabó T. Anna - szerző is szerepel. (A teljes lista itt érhető el.)

A petíció, mely az olyan cégek Barack Obamához írt nyílt levelét követte, mint az Apple, a Google, a Microsoft és a Facebook, a világ legelismertebb, és legszélesebb körben olvasott íróit szervezte egységbe. Olyan írókat, akik szerint az állam módszeresen visszaél hatáskörével a megfigyelésekkel kapcsolatban.  Az óriásvállalatok levelükben forradalmi változásokat követeltek a megfigyelési törvények terén, hogy a törvények segítsenek megőrizni az emberek bizalmát az internetben.

A tiltakozást 81 különböző ország írói írták alá. Az aláírók között van Margaret Atwood, Don DeLillo, Orhan Pamuk, Günter Grass, Arundhati Roy, a brit írók közül például Julian Barnes, Martin Amis, Ian McEwan, Irvine Welsh, Hari Kunzru, Jeanette Winterson és Kazuo Ishiguro, de JM Coetzee, Yann Martel, Ariel Dorfman, Amit Chaudhuri, Roddy Doyle, Amos Oz, David Grossman, Henning Mankell, Lionel Shriver, Hanif Kureishi és az orosz Mikhail Shishkin neve is megtalálható a listán

Szerintük a hírszerző ügynökségek kémtevékenysége mindenkit potenciális célponttá változtat, és ennek aggasztó következményei lehetnek a társadalom működésében. Levelükben arra sürgetik az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy hozzon létre egy nemzetközi törvénytervezetet a digitális jogokról, ami rögzíti a polgári jogok védelmét az internet korában.

Jeanette Winterson szerint Snowden egy „bátor és önzetlen emberi lény”, a mobiltelefonok nyomkövető berendezésekké váltak, a szociális média az adathalászat helyszínévé, a magánélet pedig illúzióvá. Ian McEwan elmondta, szerinte is szükség van a terrorizmus elleni védekezésre, de nem bármilyen áron.

Az előző hat hónapban a Guardian számos cikket jelentetett meg a brit GCHQ (Government Communications Headquarters) és amerikai megfelelője, az NSA (National Security Agency) tömeges megfigyelési technikáiról. A két legjelentősebb program, amellyel az Eric Snowden-botrány ismertette meg a világot az NSA által használt Prism és a GCHQ által használt Tempora. Ezek több millió keresőlekérdezés, email és telefonbeszélgetés adatainak megszerzését, tárolását és elemzését teszik lehetővé a hírszerző ügynökségekek számára. Bár az írók nyilatkozata egyik programot sem nevezi meg, azt kijelenti, hogy a Snowden által feltárt részletek megtámadták és aláásták az emberek arra való jogát, hogy gondolataik, személyes környezetük és kommunikációjuk „észrevétlen és háborítatlan” maradjon. A tömeges megfigyelés szerintük ezeket az alapvető jogokat hagyja figyelmen kívül, mert az az ember, akit megfigyelnek, nem szabad többé. A társadalmi megfigyelés már nem demokrácia, de a demokratikus jogokat muszáj alkalmazni a virtuális térben is.

„A megfigyelés rablás. Ez az adat nem állami tulajdon, hozzánk tartozik. Amikor arra használják, hogy megjósolják a viselkedésünket, valami mástól vagyunk megfosztva – a szabad akarat elvétől, ami elengedhetetlen a demokratikus szabadsághoz.”

Eva Menasse – aki egyike volt az írók azon csapatának, akik kezdeményezték a tiltakozást – elmondta, hogy az egész egy Angela Merkelhez írt nyílt levéllel indult, amit írók egy csoportja küldött a német kancellárnak a Snowden-botrány kirobbanásakor. Mikor elkezdték, még nem tudták, hogy milyen messzire jutnak, de egyre több kolléga csatlakozott hozzájuk. Magánkezdeményezésként indult, de ma már az egész világon vannak támogatói. Juli Zeha (egy másik szerző azok közül, akik segítettek létrehozni a kampányt) szerint a világ írói úgy érezték, kénytelenek cselekedni. Most kell kiállni és azt tenni, amihez a legjobban értenek – az írott szót használni a beavatkozásra.

Forrás: Guardian

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.