Általános cikkek vers magyar líra rapai novellakiadó

Amikor a háziasszony verset ír

KálmánG | 2007. augusztus 25. |
B
Rapai Ágnes: Mindenhol jó, Novella Könyvkiadó, 2007, 119 oldal

Az egyszeri versolvasót akkor lehet igazán megizzasztani, amikor nem találja a megoldást. Széles körben elterjedt tévhit, hogy a költőnek kódolnia, az olvasónak pedig dekódolnia kell valamilyen tartalmat, mert attól szöveg a szöveg, meg az irodalomtanároknak is meg kell élniük valamiből.

Ebből sajnos következhet a fordítottja, hogy lesznek/vannak tollforgatók, akik összelapátolják a költői szövegekre jellemző stílusjegyeket, és úgy hiszik, ha nagy halomra hordják a tökéletes sületlenségeket, akkor kész is a műalkotás, hümmögjenek csak a hümmögni hivatottak, hogy akkor mi is van ezzel a szöveggel.

Nos, Rapai Ágnes nem tartozik közéjük. De (ez esetben nagy örömömre) az előző kategóriába sem. Rapainál ugyanis nincs szemfényvesztés és nincs rejtvény sem.

A Mindenhol jó versei megkapóan hétköznapiak, az általuk megteremtett hangulat pedig egészen őszinte és bensőséges, de nem annyira, hogy ne legyen átérezhető. Nincs mindent átfogó tétje a verseknek, szövegei pillanatnyi valóságban élnek, melyben olyan természetességgel fér meg a húsleves, meg a karácsonyi mákos bejgli a hagyományosabb „költői elemek” mellet, mintha eleve oda teremtették volna. Ráadásul a húsleves tényleg húsleves, a bejgli meg bejgli, nem valami körmönfont allegória. Mert költőnek, pláne költőnőnek lenni magasztos dolog, persze, de azért a családot is meg kell etetni.

BIO
Rapai Ágnes 1952-ben született, Szekszárdon. 1985 óta öt kötete jelent meg, először a Magvetőnél, legutóbb a Novella kiadónál Mindenhol jó címmel. Könyvei jelentek meg Svájcban, német nyelvre az ott élő magyar költő Sándor András fordította. A svájci orte irodalmi folyóirat többször megjelentette, valamint külünszámban is foglalkozott a költőnő verseivel. Sándor András szavaival élve Rapai az újszenzibilitás magyar képviselője, költészete emóciókból, asszonyi érzelmekből építkezik, nem filozofikus tartalmakból, s így az ún. új amerikai líra, a nem-költői költészet képviselője.

E kettőség (ön)iróniája is meglepő könnyedséggel jelenik meg Rapai szövegeiben, jól cserélgetve a költő, a háziasszony, a nő és (Láng Olivér álnéven írt versei által) a férfi (!) szerepeket.

A legfontosabb eleme e szövegeknek azt hiszem mégiscsak az egyenesség. A Mindenhol jó versei nem akarnak többet mondani annál, ami le van írva, és egészen egyszerű mindennapi igazságokat fogalmaznak meg, hol komolyabb, hol ráérősen filozofálgató, játékos stílusban.

Rapai versei könnyed, otthonos közeget alkotnak, pontosabban olyan közeget, melyben a versbéli én mindig igyekszik otthonosan érezni magát. Alkalmazkodó képességénél és könnyedségénél fogva Rapait olvasni is mindenhol jó. Akár negyvenkét fokban is.
TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.