A Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) immár hetedik alkalommal végezte el az Országos Középiskolai Kutatást, amelynek célja, hogy feltérképezzék a diákok tájékoztottságát az őket érintő és közéleti témákban, megismerjék érdeklődési köreiket, jövőre vonatkozó céljaikat. A kutatást nemcsak a diákok, hanem a tanárok körében is elvégzik, így összehasonlító adatokkal is tudnak szolgáltatni a diákok és a tanárok érdeklődési köreinek megismerésére. A kutatásban 2007-ben 512 középiskola 2863 diákja vett részt, a mintavétel első alkalommal kizárólag online zajlott. A diákok 2009-ben és 2010-ben tesznek majd érettségi vizsgát, és mindegyikük célja, hogy továbbtanuljon valamilyen felsőoktatási intézményben. Lakóhely szerinti megoszlásban a diákok 17%-a volt budapesti, 83%-a vidéki.
A kutatás közéleti blokkjában arra voltak kíváncsiak, hogy mely irodalmi, történelmi és közéleti személyeket kedvelnek leginkább a diákok, valamint melyik önkifejezési formát kedvelik a leginkább. A korábbi évekhez hasonlóan a diákok első három legkedvesebb irodalmi személye még mindig ugyanaz, csak a sorrend változott, most Ady Endre, József Attila és Petőfi Sándor a legnépszerűbb irodalmi személy. Továbbra is népszerűségnek örvend Jókai Mór, Radnóti Miklós, Csokonai és Mikszáth. Új hazai belépőként köszönthetjük a legnépszerűbb húszban a 2007-ben elhunyt Kossuth-díjas Szabó Magdát, Kosztolányi Dezsőt, Márai Sándort a Füveskönyv íróját és Tóth Árpádot. A világirodalom klasszikusai közül növelte népszerűségét J. K. Rowling a Harry Potter könyvek írója, és William Shakespeare is. A Gyűrűk ura trilógia szerzője azonban 2007-ben már nem fért bele a húsz legjobb hazai és külföldi író, költő listájába. Új külföldi belépő a brazil származású Paulo Coelho, aki 1999-ben már a világ legeladottabb írójának minősítettek, és népszerűsége azóta is töretlen a világ minden pontján. A krimik és detektívregények nagy írói Agatha Christie és Edgar Allan Poe is új belépő a 2007-es listán. Bekerült a 20 legkedveltebb közé Dan Brown is, a nagysikerű Da Vinci-kód szerzője.
Ha a diákok húszas listáját összehasonlítjuk a tanárok kedvenc irodalmi személyiségeivel, több egyezést is találunk, ám náluk már bekerült két kortárs magyar szerző, Esterházy Péter és Vámos Miklós is (igaz csak a két utolsó helyre), akik a diákok listáján egyáltalán nem szerepelnek. Ez valószínűleg abból következik, hogy a diákok ízlését nagyban formálja a tananyag, a kortárs magyar szerzőkkel pedig nagy szerencsével is csak a középiskolás évek utolsó hónapjaiban, heteiben találkoznak, ha találkoznak, ezért sok diák egyáltalán nem ismeri a kortárs szerzőket.
A kutatás egyik legérdekesebb része volt, amikor a diákok önkifejezési formákhoz kapcsolódó véleményére voltak kíváncsiak. A vizsgálat reprezentatív felmérése jól mutatja, hogy a kamaszkor egyik kedvelt, ha nem a legkedveltebb önkifejezési, önismereti formája az írás.
Míg a lányok inkább naplót írnak, addig a fiúk az interneten blogot vezetnek a hétköznapokról. A pályaválasztás szerinti versírási aktivitás alapján a legszorgalmasabb írópalánták a művészeti, illetve bölcsészettudományi pályára készülők, legkevésbé pedig a műszaki, valamint orvostudományi karokra jelentkezők vállalkoznak írói tevékenységre.
Ha műfajokra lebontva szeretnénk képet kapni a diákok írókedvéről, akkor kiderül, hogy a versírás tekintetében 4 százalékuk rendszeresen ír verseket, 27 százalékuk pedig alkalomszerűen ragad tollat. A lányok 33 százaléka legalább alkalomszerűen önti versbe gondolatait, a fiúknál ez 29 százalék. Pályaválasztás szerint legaktívabbak a művészeti és a bölcsészettudományi pályára készülők. Előbbiek 10 százaléka, utóbbiak 7 százaléka ír rendszeresen verseket. Legkevésbé a műszaki (1%) és az orvostudományi (2%) pályára készülők szedik rímbe érzéseiket. A szakközépiskolások 63 százaléka a gimnazisták 70 százaléka egyáltalán nem foglalkozik versírással.
A válaszadó diákok 3 százaléka rendszeresen, 15 százaléka alkalomszerűen alkot kisepikai műfajban. A vidéki diákok 17 százaléka, a budapesti diákok 25 százaléka ír legalább alkalomszerűen novellákat. A gimnazisták 20 százaléka a szakközépiskolások 14 százaléka legalább alkalomszerűen ír kisebb terjedelmű prózát. A művészeti pályára készülők 12 százaléka rendszeresen, 28 százaléka alkalomszerűen ír novellákat. Ehhez fogható aktivitást csak a bölcsészettudományi (7 és 22 százalék) és a pedagógus (7 és 19 százalék) pályára készülők mutatnak. Legkevésbé a sporttudományi és a gazdasági pályára készülők preferálják a műfajt, 88 százalékuk sosem ír novellákat.
A diákok csupán 2 százaléka vallotta azt, hogy rendszeresen ír regényeket, 6 százalékuk alkalomszerű regényírónak vallja magát. Lányok és fiúk között nem tapasztalható jelentős különbség. A különböző pályákra készülők közül ugyancsak a művészeti pályára készülők a legaktívabbak. 7 százalékuk rendszeresen, 21 százalékuk alkalomszerűen regél. Tolsztoji babérokra legkevésbé a műszaki pályára készülők törnek, 95 százalékuk sosem próbálkozott regényírással.
A megkérdezett diákok 10 százaléka rendszeresen vezet naplót. Fontos megjegyezni, hogy itt a klasszikus papírra vetett sorokra kérdeztek rá. A lányok sokkal aktívabban, 49 százalékuk legalább alkalomszerűen ír naplót, a fiúk 20 százaléka írja le alkalomadtán a vele történteket. A naplót, mint önismereti műfajt leginkább a művészeti (16 %) és a bölcsészettudományi (15%) pályára készülők alkalmazzák rendszeresen. A pedagógiai pályára készülők 13 százaléka rendszeresen, 39 százaléka alkalomadtán gyakorolja a naplóírást.
A középiskolás diákok 4 százaléka rendszeresen, 8 százaléka alkalomszerűen publikálja életét az Interneten blog formájában. Míg az offline naplóírásban a lányok, az on-line megnyilvánulásban a fiúk aktívabbak, 6 százalékuk rendszeresen vezeti blogját a neten. A szakközépiskolások 6 százaléka, a gimnazisták 3 százaléka vezet rendszeresen internetes naplót. Rendszeres blogolásban legaktívabbak az agrár és az informatikai pályára készülők, 8 százalékuk rendszeresen teszi fel a világhálóra sztorijait. Az orvosi pályára készülők 93 százaléka nem vezet blogot. A középiskolások csupán 2 százaléka bújik rendszeresen, vagy alkalomszerűen más bőrébe, azaz ír blogot egy kitalált figura nevében. Fedőnév mögé legszívesebben az agrár pályára készülők bújnak, 5 százalékuk rendszeresen, 3 százalékuk alkalomszerűen ír inkognitóban. A válaszadó diákok 2 százaléka rendszeresen, 5 százaléka esetenként vezeti blogját egy bizonyos témában. A fiúk jóval aktívabbak a „szakmai” értekezésekben, 4 százalékuk rendszeresen, 7 százalékuk rendszertelenül vezeti tematikus blogját. Legaktívabbak az informatikai és művészi pályára készülők, 14 százalékuk legalább alkalomadtán bővíti internetes naplóját.
forrás: FISZ Hírügynökség
A kutatás közéleti blokkjában arra voltak kíváncsiak, hogy mely irodalmi, történelmi és közéleti személyeket kedvelnek leginkább a diákok, valamint melyik önkifejezési formát kedvelik a leginkább. A korábbi évekhez hasonlóan a diákok első három legkedvesebb irodalmi személye még mindig ugyanaz, csak a sorrend változott, most Ady Endre, József Attila és Petőfi Sándor a legnépszerűbb irodalmi személy. Továbbra is népszerűségnek örvend Jókai Mór, Radnóti Miklós, Csokonai és Mikszáth. Új hazai belépőként köszönthetjük a legnépszerűbb húszban a 2007-ben elhunyt Kossuth-díjas Szabó Magdát, Kosztolányi Dezsőt, Márai Sándort a Füveskönyv íróját és Tóth Árpádot. A világirodalom klasszikusai közül növelte népszerűségét J. K. Rowling a Harry Potter könyvek írója, és William Shakespeare is. A Gyűrűk ura trilógia szerzője azonban 2007-ben már nem fért bele a húsz legjobb hazai és külföldi író, költő listájába. Új külföldi belépő a brazil származású Paulo Coelho, aki 1999-ben már a világ legeladottabb írójának minősítettek, és népszerűsége azóta is töretlen a világ minden pontján. A krimik és detektívregények nagy írói Agatha Christie és Edgar Allan Poe is új belépő a 2007-es listán. Bekerült a 20 legkedveltebb közé Dan Brown is, a nagysikerű Da Vinci-kód szerzője.
Ha a diákok húszas listáját összehasonlítjuk a tanárok kedvenc irodalmi személyiségeivel, több egyezést is találunk, ám náluk már bekerült két kortárs magyar szerző, Esterházy Péter és Vámos Miklós is (igaz csak a két utolsó helyre), akik a diákok listáján egyáltalán nem szerepelnek. Ez valószínűleg abból következik, hogy a diákok ízlését nagyban formálja a tananyag, a kortárs magyar szerzőkkel pedig nagy szerencsével is csak a középiskolás évek utolsó hónapjaiban, heteiben találkoznak, ha találkoznak, ezért sok diák egyáltalán nem ismeri a kortárs szerzőket.
2007 Top20 Irodalmi Személy - diákok
1. Ady Endre
2. József Attila
3. Petőfi Sándor
4. William Shakespeare
5. J. K. Rowling
6. Kosztolányi Dezső
7. Szabó Magda
8. Arany János
9. Márai Sándor
10. Jókai Mór
11. Radnóti Miklós
12. Paulo Coelho
13. Agatha Christie
14. Edgar Allan Poe
15. Csokonai Vitéz Mihály
16. Tóth Árpád
17. Stephen King
18. Jane Austen
19. Mikszáth Kálmán
20. Dan Brown
2007 Top20 Irodalmi Személy - tanárok
1. József Attila
2. Ady Endre
3. Jókai Mór
4. Szabó Magda
5. Radnóti Miklós
6. Márai Sándor
7. Arany János
8. Petőfi Sándor
9. Wass Albert
10. Ernest Hemingway
11. Robert Merle
12. William Shakespeare
13. Gabriel Garcia Márquez
14. Mikszáth Kálmán
15. Paolo Coelho
16. Lev Tolsztoj
17. Thomas Mann
18. Kosztolányi Dezső
19. Esterházy Péter
20. Vámos Miklós
A kutatás egyik legérdekesebb része volt, amikor a diákok önkifejezési formákhoz kapcsolódó véleményére voltak kíváncsiak. A vizsgálat reprezentatív felmérése jól mutatja, hogy a kamaszkor egyik kedvelt, ha nem a legkedveltebb önkifejezési, önismereti formája az írás.
Míg a lányok inkább naplót írnak, addig a fiúk az interneten blogot vezetnek a hétköznapokról. A pályaválasztás szerinti versírási aktivitás alapján a legszorgalmasabb írópalánták a művészeti, illetve bölcsészettudományi pályára készülők, legkevésbé pedig a műszaki, valamint orvostudományi karokra jelentkezők vállalkoznak írói tevékenységre.
Ha műfajokra lebontva szeretnénk képet kapni a diákok írókedvéről, akkor kiderül, hogy a versírás tekintetében 4 százalékuk rendszeresen ír verseket, 27 százalékuk pedig alkalomszerűen ragad tollat. A lányok 33 százaléka legalább alkalomszerűen önti versbe gondolatait, a fiúknál ez 29 százalék. Pályaválasztás szerint legaktívabbak a művészeti és a bölcsészettudományi pályára készülők. Előbbiek 10 százaléka, utóbbiak 7 százaléka ír rendszeresen verseket. Legkevésbé a műszaki (1%) és az orvostudományi (2%) pályára készülők szedik rímbe érzéseiket. A szakközépiskolások 63 százaléka a gimnazisták 70 százaléka egyáltalán nem foglalkozik versírással.
A válaszadó diákok 3 százaléka rendszeresen, 15 százaléka alkalomszerűen alkot kisepikai műfajban. A vidéki diákok 17 százaléka, a budapesti diákok 25 százaléka ír legalább alkalomszerűen novellákat. A gimnazisták 20 százaléka a szakközépiskolások 14 százaléka legalább alkalomszerűen ír kisebb terjedelmű prózát. A művészeti pályára készülők 12 százaléka rendszeresen, 28 százaléka alkalomszerűen ír novellákat. Ehhez fogható aktivitást csak a bölcsészettudományi (7 és 22 százalék) és a pedagógus (7 és 19 százalék) pályára készülők mutatnak. Legkevésbé a sporttudományi és a gazdasági pályára készülők preferálják a műfajt, 88 százalékuk sosem ír novellákat.
A diákok csupán 2 százaléka vallotta azt, hogy rendszeresen ír regényeket, 6 százalékuk alkalomszerű regényírónak vallja magát. Lányok és fiúk között nem tapasztalható jelentős különbség. A különböző pályákra készülők közül ugyancsak a művészeti pályára készülők a legaktívabbak. 7 százalékuk rendszeresen, 21 százalékuk alkalomszerűen regél. Tolsztoji babérokra legkevésbé a műszaki pályára készülők törnek, 95 százalékuk sosem próbálkozott regényírással.
A megkérdezett diákok 10 százaléka rendszeresen vezet naplót. Fontos megjegyezni, hogy itt a klasszikus papírra vetett sorokra kérdeztek rá. A lányok sokkal aktívabban, 49 százalékuk legalább alkalomszerűen ír naplót, a fiúk 20 százaléka írja le alkalomadtán a vele történteket. A naplót, mint önismereti műfajt leginkább a művészeti (16 %) és a bölcsészettudományi (15%) pályára készülők alkalmazzák rendszeresen. A pedagógiai pályára készülők 13 százaléka rendszeresen, 39 százaléka alkalomadtán gyakorolja a naplóírást.
A középiskolás diákok 4 százaléka rendszeresen, 8 százaléka alkalomszerűen publikálja életét az Interneten blog formájában. Míg az offline naplóírásban a lányok, az on-line megnyilvánulásban a fiúk aktívabbak, 6 százalékuk rendszeresen vezeti blogját a neten. A szakközépiskolások 6 százaléka, a gimnazisták 3 százaléka vezet rendszeresen internetes naplót. Rendszeres blogolásban legaktívabbak az agrár és az informatikai pályára készülők, 8 százalékuk rendszeresen teszi fel a világhálóra sztorijait. Az orvosi pályára készülők 93 százaléka nem vezet blogot. A középiskolások csupán 2 százaléka bújik rendszeresen, vagy alkalomszerűen más bőrébe, azaz ír blogot egy kitalált figura nevében. Fedőnév mögé legszívesebben az agrár pályára készülők bújnak, 5 százalékuk rendszeresen, 3 százalékuk alkalomszerűen ír inkognitóban. A válaszadó diákok 2 százaléka rendszeresen, 5 százaléka esetenként vezeti blogját egy bizonyos témában. A fiúk jóval aktívabbak a „szakmai” értekezésekben, 4 százalékuk rendszeresen, 7 százalékuk rendszertelenül vezeti tematikus blogját. Legaktívabbak az informatikai és művészi pályára készülők, 14 százalékuk legalább alkalomadtán bővíti internetes naplóját.
forrás: FISZ Hírügynökség
