Fabricius Gábor első regénye egyes vélemények szerint "kultúrtörténeti szempontból megkerülhetetlen alkotás. Összegzést ad egy szubkultúráról, amely a kétezres évek első évtizedében oly nagy hatással volt a társadalomra, a kollektív tudatra." Megvallom, egyre jobban érdekel engem ez a könyv.
Hogy miért akarom elolvasni ennek e különleges szubkultúra ismerőjének kritikáját a világról, amelynek ő is részese? Hát mert a könyv promóciójához olyan tiszta és profi eszközöket használnak, mint például hivatkoznak a literára - amelynek magam is szerkesztője vagyok -, hogy szerintünk Fabricius regénye olyan "mint a kortárs valóság: siker, pénz, szerelem, és sok-sok hazugság." Na, most hadd mondjam el, hogy a könyvbemutatót promotáló flyeren elsőként idézett "litera-kritika" bizony nem egy kritika, hanem egy a literán megjelent könyvajánló sajtóanyagának első mondata. A litera irodalom rovatában ugyanis rendszeresen megjelentetünk a különböző kiadók új megjelenéseiből részleteket, ilyenkor a kiadó által küldött sajtóanyagot is felhasználjuk és a felcímben közöljük,, hogy a szöveg, teszem azt ebben az esetben az "Ulpius-ház Kiadó ajánlata".
De ezen még túl is teszem magam, legyünk jóindulatúak és nevezzük ezt nagyvonalúságnak és nem hazugságnak, de azért az már döbbenetesen pofátlan hozzáállás, hogy a kiadó erről a litera szerkesztőségét képtelen volt tájékoztatni, netán engedélyt kérni, hogy idézhetik-e a szöveget. Ugyan, mi szükség arra, hisz, ha jobban belegondolok, érhető is, mivel eleve saját magukat idézték. Ez tényleg, na ez, ez a puhaaaaaaaa, neoooooon, fejlövéééés. Pofám leszakad.
