Általános cikkek scifi magyar novella 2007

A magyar scifinek kell az erősítés

DéGé | 2007. augusztus 20. |

B
F. Tóth Benedek: Mellékhatás
Graal Kiadó, 2007, 264 oldal, 2180 Ft.


F. Tóth Benedek, a Mellékhatás című fantasztikus novelláskötet szerzője nem ismeretlen az újságolvasó honpolgárok előtt. A Magyar Hírlap egykori kulturális rovatvezetője, a 168 Óra és a Világgazdaság munkatársa most jelentkezett először önálló kötettel, de ez nem érződik kilenc novellát és egy kisregényt tartalmazó művön.

A profin megírt történetek a klasszikus scifi és a groteszk, abszurd fantázia egzotikus keverékei, és a szerző biztos kézzel kalauzolja el az olvasókat egy nagyon különös világba.

Ez a világ egy újságíró tényszerű és tárgyilagos szemléletmódjától nagyon messze eső, sőt, annak mellékhatásaként létrejött univerzum, ahol a világ legkövérebb emberének csodálatos, négymázsás fogyása (egy óra alatt, ez ám az igazi Norbi!), a falut elpusztító földön kívüli valóságshow története, vagy akár egy félig túlélt autóbaleset is valóságnak tűnik.

A kötetben helyet kapott a Dimand című kisregény is, amely egy földi kolónia zsarnoki uralmát és az azzal szembeszállók történetét meséli el.

A szerző azonban nem csak mesélni szeret, hanem meg is akarja hökkenteni az olvasókat. Mindenki megtapasztalta már, milyen érzés rajzszögbe, üvegszilánkba lépni ott, ahol nem is számítanánk rá (mindamellett a hegyes, kemény tárgyra lépés akkor sem kellemes, ha előre sejtjük), ez az érzés a novellák végén is előveszi az olvasót. A csattanók jól felépítettek, és zavarbaejtőek, az utolsó bekezdésektől gyakran az az érzésünk támad, hogy a történetek nem is arról szólnak, mint ami addig megfogalmazódott bennünk.

Ez a hatás nem véletlen. Minden novella előtt egy rövid előszót olvashatunk, amely felvezeti a következő történetet, magyarázatot ad születésére, és előkészíti a novella csattanóját. Személy szerint nem kedvelem ezt a megoldást, de a Mellékhatásnak nem vált kárára, sőt, a személyes kiszólásokkal, célzott gondolatokkal megírt bevezetők hozzájárultak a kötet hangulatához, és egyszerűen megkedveltették velem az írót.

A novelláskötetek nagy előnye, hogy átlagolva ítélhetjük meg őket. A Mellékhatás korántsem hibátlan mű, a Dimand című kisregény például számos hibát és logikai bakit tartalmaz, de ezekért a kellemetlen pillanatokért bőségesen kárpótolnak a kisebb terjedelmű írások, és összességében örömmel teszem fel a polcomra a kötetet. Remélem, hogy F. Tóth Benedekkel többször találkozhatunk majd az újságlapokon kívül is, mert a magyar scifi irodalomnak szüksége van az erősítésre.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.