Meghekkelt jövő

-dj- | 2012. október 26. |

Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány

Ad Astra, 586 Ft, 2012, 2990 Ft

Vajon mi történik, ha a világ szén- és olajkészlete kifogy? Mi lesz a hatalmas energiaszükséglettel rendelkező gépekkel? Mi történik, ha a közben felfoghatatlan szintre emelkedett génmanipuláció világméretű járványokat (is) eredményez? Mi történik az egyébként is meghasonlott és betegségektől rettegő emberiséggel? Mi történik majd a Világ egyik nagyvárosával, Bangkokkal ilyen körülmények között? Nem utolsó sorban mi történik az ott elveszetten boldogulni próbáló kisemberrel?

Sok kérdés, és még sorolható lenne tovább. Egy science-fiction regény attól lesz kiemelkedő, ha rengeteg izgalmas kérdést tesz fel, és nem válaszolja meg azokat. Pontosabban megválaszolja, de minden továbbgondolást az olvasóra hagy, és nincs megoldókulcs. A jó science-fiction regény elmerít egy képzelt világba és beindítja az agyat, lebilincselő és egyben szórakoztató. Paolo Bacigalupi többszörösen díjazott, eredetileg 2009-ben megjelent könyve, A felhúzhatós lány jó science-fiction regény, emellett persze szépirodalmi értékekkel is bír.

Közkeletű hiedelem, hogy a science-fiction nem része a szépirodalomnak, pedig kétféle regény van, rossz és jó. A sci-fi kifejezés is inkább arra vonatkozik, pláne esetünkben, hogy valami a jelen kortól elrugaszkodott, alternatív. A felhúzhatós lány ilyen, de eközben rémisztően reális és következetes. A szöveg nélkülözi az egyenetlenségeket, mind történetvezetésében, mind leírásaiban, ami rendezett írói gondolatokat jelent, bár nyilván szükséges volt hozzá egy ugyanilyen következetes szerkesztő is.

A jelen időben elmesélt történet több szálon fut, mégsem esik ki a ritmusból, nem veszik el az érzelgősségben és közben mégis emocionális. Az egyik főszereplő egy ügynök, aki a thai magbank után kutat, ahol a járványoknak ellenálló gyümölcs- terménymagokat állítják elő, és tárolják. A másik főszereplő, és egyben a címbe foglalt lány Emikó, akit mesterségesen állítottak elő, hogy kiszolgálja a japán felső tízezret titkárnőként de szexrabszolgaként is. A felhúzhatós kifejezés nem ennek, hanem a darabos mozgásnak köszönhető, amit a belékódolt ösztönök miatt nem is tud rejtegetni. Japán az elképzelt világban felhúzhatósokkal helyettesítette a katonáit is, és Thaiföld nem repes az örömtől, hogy az ország határán átjuthattak az ún. „új emberek”.

Ez pedig már a regény következő aspektusa. Jelenünkből ismerős módon egyes politikai erők; minisztériumok és a gyerekkirály körül csoportosuló hatalmasok harcolnak mondvacsinált, vagy szokásjogok által kötelezőnek vélt ürügyek miatt. Ebbe a játszmába keveredik bele a közben egymás útját is keresztező két főszereplő. A cselekmény lendületes és tiszta, de a regény többrétegű. A sztori egyben az eszközt jelenti Bacigalupinak, hogy megmutassa ezt a kifacsartnak tűnő, de mégis elképzelhető világot, amit alaposan kidíszít a lövöldözésbe és rombolásba torkolló csúcspont, majd az igazi katarzist okozó epilógus, amibe az író keresetlen módon foglalja bele véleményét arról az irányról, ami felé most halad az emberiség.

A regény magyar kiadását érte némi kritika, miszerint rosszul reprodukálta a szöveg autentikus kifejezéseit és neveit, de igazság szerint ebben nincs hiba. A thai kifejezések gyakori használata sem zavaró (ezeket az eredetiben is használja az író), inkább csak tovább növelik a beleélést, ráadásul a szavak kikövetkeztethetők a szövegkörnyezetből. Akad persze néhány elütés és nyomdahiba, de alapvetően szép munka a magyar kiadás, pláne hogy a kiadó szószedetet is mellékelt a könyvhöz. A súlyos, vastag papíron lehetett volna mondjuk spórolni, mert így kissé kényelmetlen a könyv, de ez inkább egyéni probléma.

A felhúzhatós lány új színt képvisel a könyvpiacon, holott nem új témákat feszeget, pl.: génmanipuláció, a föld energiaszükségletének kimerülése stb. A pontosan leírt környezet és az izgalmas dráma olyan jó elegyet alkot, ami ritka manapság. Akit megriaszt a borítón olvasható „sci-fi” kifejezés, az nyomja el az előítéleteit, mert a besorolástól és a különféle díjaktól függetlenül is értékes, okoskodástól és erőltetett tanító szándéktól mentes könyvet írt Bacigalupi, amiben minden kérdés alapja egy tézis: valami nagyon nem stimmel az emberiséggel (de legalább meghekkelhető).

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!