Az 1882. február 2-án született és 1941. januàr 13-án meghalt, kivételes szellemi képességekkel rendelkező Joyce nem csak a regényírás technikáját újította meg. Hatása szélesebb értelemben is maradandó, akár nyelvismeretről, akár kocsmakultúráról, akár mozihálózat kiépítéséről van szó.
1. A Bloom-nap
Legismertebb regénye, az Ulysses 1904. június 16-án játszódik, ennek tiszteletére rendezik meg minden évben a Bloomsdayt (a főhős, Leopold Bloom napját). Magyarországon Szombathelyen ünneplik a jeles évfordulót, mivel Leopold apja, egy bizonyos Virág Rudolf nevű zsidó innen emigrált Dublinba.
2. A nyelvek
Tehetős, majd később elszegényedő családban nőtt fel Joyce. Az eleinte a papi hivatásért lelkesedő, majd a katolicizmusból mindinkább kiábránduló, és inkább orvosnak tanuló fiatalember 20 évesen a színészi pályába is belekóstolt, a diploma megszerzése után pedig Párizsba költözött, főként nyelvtanárként keresve meg a betevőt. Fantasztikus nyelvtehetsége legendás volt: rengeteg világnyelven beszélt, számtalan holt nyelvet sajátított el, jártas volt a tájnyelvekben, és ismert elavultnak tartott idiómákat is. Norvégul állítólag azért tanult meg, hogy egyik kedvencét, Henrik Ibsent eredetiben olvashassa, az Ulyssesben pedig magyar szavakat és kifejezéseket is használ.
3. Szerelem
22 évesen, 1904-ben ismerte meg Nora Barnacle-t, egy gazdag család lányát, akivel kölcsönösen egymásba szerettek. Mivel a család ellenezte a frigyet, Joyce romantikus lovag módjára megszöktette a lányt, és Horvátországban, majd Triesztben telepedtek le. Két gyermekük született, George és Lucia (utóbbit skizofréniával diagnosztizálták később, Jung is kezelte). Joyce dublini tartózkodása alatt sűrűn váltott levelet feleségével, szenvedélyes, féltékenységgel átitatott sorai viharos kapcsolatról árulkodnak.
4. Korai munkák
A Joyce-család rövid ideig élt Dublinban, Rómában, a háború alatt Svájcban, utána pedig ismét Párizsban. Joyce szakadatlanul folytatta nyelvtanári mesterségét, mellette írogatott: 26 évesen megjelent egy verseskötetete Kamarazene címmel, 1914-ben pedig sok sikertelen házalás után a Dublini emberek című novellagyűjteménye. 1916-ban sikerült publikálnia az Ifjúkori önarckép című önéletrajzi regényét is.
5. A mozi
Írország első mozijának megnyitása is Joyce nevéhez fűződik. Felesége állítólag római magányában kapott rá az ott már szép hagyományokkal rendelkező szórakozásra, Joyce pedig jó üzleti lehetőséget szimatolt a filmszínház-alapításban. Számításai azonban nem váltak be. Az 1909-ben Dublinban megnyitott Volta mozi csúfos anyagi fiaskó lett, ennek ellenére Joyce a hetedik művészet rajongója maradt. Kölcsönösen tisztelték egymást Szergej Eisensteinnel, akivel Párizsban találkoztak is: a legendás szovjet rendező lelkes híve volt az Ulyssesnek. Hollywood egyébként több Joyce-műre is le akart csapni, az író azonban elutasította az ajánlatokat.
6. Ulysses
Joyce Zürichben kezdte papírra vetni a regényt, ami végül 1922-ben látott napvilágot Párizsban egy amerikai kiadó jóvoltából. Irodalmi közhely, hogy Proust Az eltűnt idő nyomában és Musil A tulajdonságok nélküli ember cimű regényei mellett ez a mű változtatta meg gyökeresen az irodalmi nyelvről való gondolkodást, és friss utat jelölt ki a regényszerzésnek: utána már nem lehetett úgy írni, mint azelőtt. Nem az a fajta könyv, amit az ember rongyosra olvas (pláne ha hagyományosabb elbeszélői hanghoz szokott), de elvakult rajongója legalább annyi van, mint dühös vagy értetlenkedő ellenzője. Az egyetlen hétköznap alatt, reggel 8-tól éjjel 2-ig játszódó gigantikus hosszúságú mű az Odüsszeia sajátos „átirata“: a főhős, a Dublinban bolyongó Leopold Bloom Odüsszeusz, felesége, Molly Penelope, Stephen Dedalus pedig Télemakhosz alakjával vonható párhuzamba.
7. Finnegans Wake
Csaknem haláláig írta legrejtélyesebb művét, melynek befejezésében rohamosan romló látása és kialakuló zöldhályogja kis híján végleg megakadályozta (a végén állítólag oldalnyi nagyságú betűket írt), megjelenését pedig nem is érte meg. A Finnegannel a szélesebb olvasóközönség még kevésbé volt képes bármit is kezdeni, mint az Ulyssessel. A szöveg állítólag annyira nehéz, hogy két ember (ha képes egyáltalán végigolvasni) egész másképpen interpretálná, a „sztorit“ összefoglalni pedig teljes képtelenség. Paranoid korunkban Joyce lassan Nostradamus sorsára jut: 2001. szeptember 12-én, egy nappal a WTC elleni terrortámadás után halálbiztos pontossággal olvasták ki a Finnegan-ből az ikertornyok tragédiájának jóslatát. A lefordíthatatlannak ítélt regényt Bozai Ágota plántálja magyarra.
8. Joyce mint névadó
Bármily furcsa, Joyce igazi márkanévvé is vált, ahova csak betette a lábát, rögtön elneveztek róla valamit, és nem feltétlenül könyvesboltokat vagy utcákat. A James Joyce híd hol máshol lenne, mint Dublinban, a Liffey folyó felett (Santiago Calatrava tervezte, és 2003-ban, Bloomsday napján adták át), de ugyanebben a városban kereshetjük fel a JJ Szabadidőközpontot is,Trieszt történelmi kerületében pedig hotel viseli a nevét. Magyarországon is lelkesen adóznak az író emlékének: Pápán róla elnevezett kocsma található, szobra, Veres Gábor alkotása pedig 2004 óta Szombathely Fő terén áll.
9. Joyce és Horthy
Elterjedt városi legenda, hogy Joyce magát Horthy Miklóst tanította angolul, amikor a leendő kormányzó 1904-ben Pólában (vagy Triesztben? Vagy Fiumében?) állomásozott, Joyce pedig ismeretlen írócska volt még. Az állítólagos „randevúkról“ Mészöly Dezső, Szentkuthy Miklós, Esterházy Péter vagy Ungvári Tamás is tudósított nyilvános megszólalásokban, tanulmányokban vagy irodalmi művekben. A sok helyről intenzíven táplált legendát Takács Ferenc 2011-ben a Magyar Narancsban megjelent cikke igyekezett kipukkasztani: eszerint majdnem biztos, hogy a magyar sorhajóhadnagy es a megélhetésért gürcölő kezdő író tanár-tanítvány minőségben nem találkoztak. Horthy Pólában horvátul tanult, tanárnője baráti viszonyban volt Joyce-ékkal, így elképzelhető, hogy összefutottak a folyosón, de sokkal több nem történhetett köztük.„A leendő kormányzó és a leendő nagy író találkozása kölyökkutya korában. Triesztben vagy Pólában. Romantikus szépelgés, a valósághoz semmi köze.“ -irja Cserna Szabo András a Bloom-féle mese és a titokzatos makk cimű írásában 2004-ben (a mondatokat Joyce szájába adva). Valahogy így.
10. Az Ulysses-csomó átvágása
Az Ulyssesben szerepel az a nagyszerű felfedezés, hogy Dublinon nem lehet úgy keresztülvágni, hogy legalább egy kocsmába ne ütközzön az ember. Erre az elméletre egy ír játék is épül, melynek keretében a "játékos" betér minden útjába eső italmérésbe, és legördít egyet a kedvencéből. Egy online térképprogramot használó, valószínűleg sok szabadidővel rendelkező férfi azonban megoldotta a problémát, és rálelt egy kocsmamentes útvonalra - igaz, az éttermeket már nem tudta kiiktatni. Isten állatkertje nagy.
