Lágynak ható keménység

.konyvesblog. | 2013. június 09. |

térey1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A Margó Fesztivál harmadik napján is tovább árad a Duna, Budapest felett több helyen leszakad az ég, Térey János pedig 18 órakor mutatja be kilencedik, Moll című verseskötetét. Fél hat után még kevesen vannak az Ankertben, majd háromnegyed körül felbukkan Térey, és a zenével, színházzal jócskán megtűzdelt est végül kis csúszással, negyed hétkor kezdődik. A terem falára mázolt We must be together felirat alatt jó hangulatú beszélgetést alapoz meg a felvezetőnek is tökéletes, egyébként teljesen spontán jelenet: a közönség „megszavazhatja”, legyen vagy ne legyen plusz szivacs azon az ülőalkalmatosságon, ahol a költő és beszélgetőtársa, Winkler Nóra helyet foglalnak. Mivel természetesen nem csak hallani, de látni is szeretnénk, a magasított megoldás mellett döntünk.

Az ülőhelyek rendben, a beszélgetés előtt még Simkó-Várnagy Mihály csellóművész zenél, majd Winkler Nóra egy találós kérdéssel indít. Dunajcsik Mátyást, a kötet szerkesztőjét idézi, aki Térey jövőre vonatkozó terveivel kapcsolatban tesz egy kedvesen ironikus megjegyzést. Az idézett szerkesztőre a költő azonnal ráhibázik, majd röviden kitér arra, hogy második gyermekük érkezését várva stabil hátteret igyekszik biztosítani, s így valóban elég sok terve, már elkezdett/elkészült ötlete van. Majd szó esik a gyakran emlegetett lágyságról, melankolikusságról, melyre a cím zenei kifejezése utal, s Térey közismert lírai nyerseségét ismerve talán valamiféle paradigmaváltás lehetőségét is felvethetné. Erről azonban szó sincs, túl rózsaszín horizontok továbbra sem látszanak, a kötet a korábbiakhoz hasonlóan kemény, zaklatott, a kötött forma háttérbe szorul benne. Winkler ezek után kissé bulvárosabbra vált, mikor a kedvenc ruhaviseletként aposztrofált öltönyről és Térey régi álmáról (építészmérnök szeretett volna lenni) kérdez, Brad Pittet is bevonva a diskurzusba. Megtudjuk továbbá, hogy a szerzőben lakozó szentimentális szláv lírikus és a poroszos mérnöki lélek közötti konfliktus feloldódni látszik, mégpedig abban a káoszban, mely egy kisgyermek érkezésével együtt jár. (Szinte ezzel egy időben bukkan fel a teremnél a költő felesége, egy gyermekkel a karján, egy másikkal a pocakjában).

térey2.jpg

A konkrét kötetre koncentrálva Térey elmondja, hogy nem szeretett volna elkényelmesedni egy korán kiépített versvilágban, és határozott szándéka minden kötet után elszakadni a korábbi hangvételétől, annak tipikus eljárásaitól. Kiderül, hogy a Moll hét év verseit fogja egybe, s bár korábban (például a Paulus megírásakor) nagyobb napi penzumokban dolgozott, erre ma már nincs módja, ideje, lassabban és kevesebbet halad. Térey esetében kihagyhatatlan, és most is szóba kerül a saját szövegekbe való belenyúlás, az átírás, az utólagos változtatás igénye, ennek okairól és lehetőségeiről is viszonylag hosszasan beszélnek, többször szóba hozva Szabó Lőrincet. Winkler ezek után Térey egy (nyilvánvalóan ironikusnak szánt) megjegyzését idézi, melyben azt tanácsolja a fiataloknak, hogy ne legyenek művészek. Ezt a beszélgetésen a biztos egzisztencia hiányával, és azzal magyarázza, hogy a művészeknek, a költőknek a hagyományos hivatásokkal szemben nincs egy ívük, a bejárt pálya kiszámíthatatlan, szeszélyeken, ízléseken múlik, olyan dolgokon, melyeket nem igazán lehet befolyásolni. Valamint, teszi hozzá nevetve, ez egy olyan hivatás, melynek értelmét, létjogosultságát nehéz megmagyarázni. Téreyt elnézve valahogy mégis biztos vagyok abban, ha újrakezdené, akkor sem döntene másképp. Egyszerűen nem lenne lehetősége rá, vagyis ahogyan a Paulus mottójának Luther-idézete fogalmaz: „Itt állok és nem tehetek mást.”

térey3.jpg

A beszélgetést a rövid zenei betétek mellett Rába Roland színművészetis növendékeinek előadása szakítja meg többször, ők a Nibelung-lakóparkból dolgoznak fel és adnak elő szemelvényeket. Ezek a részletek viszonylag hosszúra nyúlnak, de a szerzőnek láthatóan tetszik a feldolgozás módja, főleg az utolsó részleteknél, kifejezetten élvezi. Szóba kerül még – és ez is kézenfekvő problémafelvetés – a napi jellegű, közéleti ügyekre reflektáló költészet, ahol Térey szerint arra kell törekedni, hogy ne szaladjon ki a versek alól a talaj, és húsz-harminc év múlva is érthetőek legyenek a konkrét háttér, referencia ismerete nélkül is. Ezek után kiderülnek még olyan apróságok, hogy a Moll szerzője minden nap úszik, valamint az is, hogy írói Facebook-profilját nem ő, hanem kiadójának, a Librinek egyik munkatársa szerkeszti. Winkler Nóra rendkívül magabiztos kérdező, aki jól egyensúlyoz az irodalmi és a poétikai, költészeti szempontból irreleváns, mégis érdekes kérdések arányaival, sorrendjével. Nincs különösebben nehéz dolga, Térey sallangmentes, természetes, halk szavú beszélgetőtárs. Ilyennek tűnt mindig is – felolvasóestjei alapján legalábbis –, a kortárs magyar irodalom egyik legkellemesebb és legszimpatikusabb szereplője.

Mai programok a Margón:

14:00 Irodalmi Szotty. Cserna-Szabó András a Castro Bistróban rendezett irodalmi főzésen mutatja meg nekünk a lecsó öt különböző arcát, és hozzá történeteket olvas az ebédasztal mellett. A belépéshez az ebéd ára 2500 forint. Facebook-esemény itt>>
17:00 A másik Barnás. Négy kultikussá vált regény szerzője, az idei Aegon Művészeti Díj nyertese, de nevét és arcát még mindig nem ismerik elegen. Kicsoda Barnás Ferenc? Ma 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban talán még erre is választ kaphatunk. Facebook-esemény itt>>
19:00 Színésznőt szerettem. Hat író. Hat színésznő. Hat szerelem. Miért szeretett bele annyi írónk éppen színésznőbe? A vetítéssel kísért felolvasóesten másfél évszázad nagy szerelmeit meséli el Nyáry Krisztián és színész barátai. Facebook-esemény itt>>
20:00 Rájátszás a Vörösmarty téren. Három kortárs költő és zenész írja és játssza újra egymás műveit. A játékban a költők új szövegeket írnak a zenészek ismert dalaihoz, a zenészek pedig megzenésítik a költők egy-egy versét. Facebook-esemény itt>>

Az utolsó kérdés a jövőbeni tervekre, munkákra vonatkozik. Kiderül, hogy karácsony táján várható egy Verlaine-fordításkötet, valamint tárcanovellák az ÉS hasábjain, és  megemlíti, hogy valamikor szeretne folytatást írni a Protokollhoz. Újra a színészeké a színpad, majd zárásként elhangzik még a Moves like Jagger izgalmas cselló-feldolgozása. Az eső közben elállt, a Margó folytatódik.

Szerző: Kolozsi Orsolya

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!