Induljon a hét egy finn és egy mari lány barátságával, egy vasárnapi ikeázással és a válasszal arra a kérdésre, hogyan tették a dzsihádisták és az Iszlám Állam milliárdos üzletté az emberrablást és az embercsempészetet.
Katja Kettu: Éjlepke
Katja Kettu: Éjlepke
Fordította: Bába Laura, Gondolat, 2017, 352 oldal, 3500 HUF
A bába (ITT írtunk róla, és nem tudjuk nem észrevenni az Éjlepke fordítójának vezetéknevét) szerzőjének új könyvében 1937-et és 2015-öt fonja egymásba az ősi mari természethit és a mágikus realizmus. A harmincas években egy kémkedéssel gyanúsított finn és egy önkéntesnek jelentkező mari lány köt barátságot a vorkutai fogolytáborba tartó vonaton, és küzd az életben maradásért a kegyetlen szibériai télben. A kétezres években egy finn lány érkezik az apró mari faluba, hogy meglátogassa apját, aki levélben kért segítsége tőle, ám már csak a férfi megnyomorított holttestét találja. Verna megpróbálja kideríteni az igazságot apja haláláról, ám a falu lakói az évek során megtapasztalták, hogy csak egyetlen módja van a túlélésnek: ha egyáltalán nem bíznak meg a külvilágban.
Kötter Tamás: IKEA, vasárnap
Kötter Tamás: IKEA, vasárnap
Kalligram, 2017, 304 oldal, 2990 HUF
A houellebecqiánus Kötter Tamás néhány éve kezdett el írni, viszonylag rövid idő alatt három elbeszéléskötet jelent meg tőle, és bár a novellái egyre inkább egy történetté álltak össze, az IKEA, vasárnap az első regénye. Kötter szereplői a harmincas éveik végén, a negyvenes éveik elején járó, jómódú menedzserek, ügyvédek és vállalatvezetők, akik a Divinóba, a Klasszba vagy a Costesbe járnak, Mercedesük, Volvójuk vagy BMW-jük van, vitorlásuk a Balatonon vagy az Adrián, és mindegyikük megroppant a kapuzárási pánikban. Motiválatlan, kiégett, karcsúcsított öltönyös férfiakról ír, akik még reménykednek abban, hogy a fiatalságuk pénzzel és jó csajokkal konzerválható. Az ő vallásuk a fiatalság, hívőkként az utolsó példányai annak a patriarchátusra épülő társadalomnak, amely összedőlni készül, és mivel a társadalomban betöltött szerepük megkérdőjeleződött, a régi szabályok pedig már nem működnek, az élet számukra elviselhetetlen. Kötter a maga módján társadalomkritikus, mert belülről bontja le ezt a nemzet gerincének tartott, jómódú, a középszer unalmában szinte zombivá váló csoportot, ahonnan a regény főszereplője, Karcsi a kiutat keresi. Ez Budapest, ez Budapest - skandálják mindazok, akik a pálya szélére szorultak.
Loretta Napoleoni: Emberkereskedők
Loretta Napoleoni: Emberkereskedők
Fordította: Pétersz Tamás, HVG Könyvek, 2017, 320 oldal, 3500 HUF
Az olasz újságíró, Loretta Napoleoni (interjúnk vele ITT olvasható) a kilencvenes években kezdett foglalkozni a különböző terrorszervezetek közigazgatási és pénzügyi struktúráival. Írt már könyvet az Iszlám Állam születéséről és a Közel-Kelet újrafelosztásáról (Az iszlamista főnix, HVG Könyvek, 2015), új nonfictionjében pedig azt vizsgálja, „hogyan tették a dzsihádisták és az Iszlám Állam milliárdos üzletté az emberrablást és az embercsempészetet.” Abban, hogy Európa felé megindult a közel-keleti menekültáradat, az ISIS-nek nem csak annyi a szerepe, hogy területfoglalásukkal menekülésre kényszerítik a helyieket. A dzsihádista szervezetek a menekültek Európába juttatásából is kiveszik a részüket, így termelve százmillió dolláros bevételeket havonta. Napoleoni rávilágít az arra, hogy az embercsempészet mögött álló üzleti hálózatot az elrabolt külföldiekért kapott váltságdíjakból építették fel a terroristák, és a résztvevő felekkel (csempészek, terrorelhárítók, túsztárgyalók) készített interjúiban bemutatja a „bűnözői dzsihádizmust”
