Általános cikkek olvir agave 2008 budapest_noir

Kondor Vilmos: Budapest noir (olvasói vélemény)

Könyves Magazin | 2008. szeptember 17. |

Az alábbiakban egy olvasónk, Baracsi Lóránt véleményét olvashatjátok Kondor Vilmos könyvéről, amelyből nemsokára film is készül. Figyelem, spoilert nyomokban tartalmaz!

A fejemet nem tenném rá, de mintha itt is olvastam volna a címben jelzett műről, ráadásul jókat. Hittem Nektek, el is olvastam. Eszembe jutott róla, hogy máshol meg azt olvastam, milyen kár, hogy a könyvkiadók mostanában a lektorok alkalmazásán is spórolnak, egyik-másik könyvnek milyen jót tenne pedig.

Elolvas egy ilyen könyvet valaki, mielőtt nyomdába kerül? Mert akkor érdekes, hogy az első oldalain benne marad (és később ismétlődik is) „több példányban” is, hogy valakinek az emberei áldetektíveknek adták ki magukat. (Ha esetleg elsőre nem lenne világos: talán detektíveknek kiadhatják magukat, de ÁLdetektívnek?)

Egyébként a sok régi utcanév emlegetését nagyon erőltetettnek és fölöslegesnek érzem: elég hozzá egy korabeli térkép, szóval megvalósítani éppen nem egy nagy kunszt, a „villogáson” kívül más célja meg nem nagyon lehetett vele a szerzőnek. Továbbá, áldassék a Google, amiért első találatként felhozta, amit kerestem, a Köröndöt csak 1938-ban nevezték át Hitler térre, szóval 1936-ban még… Abba a hibába is beleesik a regény, hogy a szereplői mintha előre látnák a történelmet (1936-ban). Mi más értelme lenne a Hitler tér állandó hangsúlyozásának? (Nekem speciel már elsőre is gyanús volt, hogy az illető regnálásának 4. évében már viszonylag komoly magyar közterület van róla elnevezve. Mondjuk, éppen az is meglep, hogy ez 1938-ban már bekövetkezik, különösen annak fényében, hogy személye – ismereteim szerint – eléggé megosztotta az aktuális magyar politikai elitet, de akkorra már legalább némi területi revíziót a javára lehetett írni.)

Biztos, hogy a korabeli árakról jó elképzelése volt a szerzőnek? Mondjuk, hogy 40 fillérért két kupica jóféle házi pálinkát lehetne kapni egy belvárosi helyen, és még visszajáró is szóba kerül?

Bokszoló berkekben rögtön felismerik, enyhén szólva hiányos személyleírás alapján, ki volt a verőlegény, de annak a jövedelméből csak annyira futja, hogy „állati sorban” éljen a Mária Valéria telepen? Vagy csak villantani kellett egyet, hogy a szerző ilyen egykori „lakótelepet” is ismer? (Ugye, ennek a helyén van ma a József Attila lakótelep?)

Egyébként egy „jó” jelzőre aspiráló könyvtől kicsit több körültekintést, logikát várnék el az áldozat közelmúltjára vonatkozóan. Kicsit ragozni kellett volna még, hogy is lehet egy felső tízezerből származó lányból egyik pillanatról a másikra sarki kurva? (Mert ha nincs ez a közbensőnek bizonyuló fázis, azaz rögtön színvonalas, úri kurvaként kezd, az még talán beleférne, persze a motivációk valamivel alaposabb boncolgatásával… Mert ami erről a könyvben van, az olyan hihetetlen, hogy igényesebb szerzőnél szóba se jöhetne.)

Ha jól értettem, a lány meggyilkolása apjának és az elkövetőnek a „belügye” + eselteges közvetítők tudhattak erről bármit is. Milyen információk vezethettek oda, hogy az újságíró nyomozását veréssel torolja meg? (Szerintem sem ő, sem az apa nem érintkeztek olyan körökkel, ahonnan erről értesülhettek volna.) Az is érdekes, hogy ha az apának olyan fontos volt egyetlen lánya visszacsalogatása, hogy emiatt egy efféle verőembert küld rá, jobb belátásra térítendő, egy ejnye-bejnyét se mondott vajon arra, hogy az illető megöli?

Szóval, az apróbb bakikat leszámítva, főleg e két utóbbi bekezdésben leírtak miatt tartom úgy, hogy azért „kellett volna még rágni egy kicsit a ceruza végét”.