A Kalligram Könyvheti újdonságainak bemutatója - Szlovák Intézet június 3.
Egy szakajtónyi újdonság várt az érdeklődőkre a Szlovák Intézetben: a Kalligram Kiadó 9 új, a Könyvhétre megjelenő könyvet mutatott be, hosszú esti programra számíthattak tehát a megjelent irodalombarátok. Kissé félő is volt, hogy még a hivatalos megnyitó előtt csömörünk lesz az ünneptől, ezért a könyveket bemutató vendégektől változatos és magas színvonalú előadói produkciót reméltünk, a szervezőktől pedig rogyadozó büféasztalt. Utóbbira nem is lehetett panasz, hiszen a bor és sör mellett nemcsak pogácsát, de pörköltet is fogyaszthatott a bemutató után az elnehezült fejű közönség. Hiába, az ünnep, az ünnep; meg kell adni a módját. Mészáros Sándor, a kiadó szerkesztője, azonban tett róla, hogy az ilyenkor szokásos emelkedett hangulatban is inkább a józanságé maradjon a főszerep, legalább Kalligramnál. Napi hírre reagálva elmondta, hogy a minőségi könyvkiadás esélyei egyre csökkenek (szinte rímelve ezzel Tarján Tamás előző napi apró kritikájára), s hozzátette még azt is, hogy a rendszerváltás óta működő modell nem megfelelő; a szerzők, könyvkiadók és terjesztők együttműködésén akár politikai eszközökkel is, de változtatni kell. A megoldást nem a könyvpiaci verseny korlátozásában látja, viszont szerinte tarthatatlan az, hogy a közkönyvtárakba nem jutnak el a kortárs magyar szerzők kötetei, vagy akár a minőségi irodalom. Nem is beszélve az elméleti, vagy szakkönyvekről, tehetnénk hozzá rögtön.
Az elgondolkodtató felütés után kezdődött a könyvek bemutatása, rögtön három
verseskötettel, Kibédi Varga Áron Történések, Rácz Péter Remélem, belátnak, illetve Mizser Attila Köz című köteteinek méltatói voltak a legnehezebb helyzetben az este során, talán a líráról lehet legkevésbé úgy beszélni, hogy felkeltse a hallgatóság kíváncsiságát, de ne csússzon át a dolog verselemzésbe. Nem meglepő tehát, hogy kissé andalító perceket élhettünk át, amíg végre a Mizser Attila kötetét bemutató Krusovszky elsütötte az este első poénját, amiért igen hálás lehetett a publikum. Bár, a Könyvhét elsősorban a magyar szerzőkről szól, a Kalligram a világirodalomból is tartogatott szenzációt; Pasolini két kisregénye jelenik most meg, így végre magyarul is olvasható, a nemcsak filmrendezőként, de prózaíróként (és költőként is) kiemelkedő szerző. Ráadásul, a kötetet szerkesztő Puskás Istvántól megtudhattuk azt is, hogy ez a könyv, egy a Pasolini prózaírói munkáit bemutató 10 részes sorozat első darabja.
Várhatóan a Könyvhét egyik legfontosabb, s talán egyik leginkább várt műve Borbély Szilárd első prózakísérlete, az Árnyképrajzoló lesz. A bemutató alapján a kötet hangulata, és jó néhány motívuma ismerős lesz majd a szerző költői munkáit ismerőknek, mindenesetre mind méltatója Krupp József, mind pedig a kiadó részéről Mészáros Sándor máris egy lehetséges regény esélyeit latolgatták. Az est leginvenciózusabb előadói teljesítménye Márton László nevéhez fűződik, aki Csányi Vilmos Kannibálok című elbeszélés-kötetét mutatta be. A feltehetően kissé groteszk, talán néha morbid szövegek Márton szerint hordozzák mindazt a tudást, amelyet a jeles tudós eddig felhalmozott a szörnyű emberiségről. Márton színpadi oldottsága élénkítő hatással volt a titokban már a büfé felé kacsingató jelenlévőkre, altesti poénjain az első sorban ülő Esterházy Péter nevetett a legjobban.
A végére maradt három könyv is meglehetősen érdekesnek ígérkezik. Tőzsér Árpád Szent Antal disznaja címmel egy meglepő kísérlettel jelentkezik, a 90-es években keletkezett naplóit értelmezte újra, írta át, hogy ezzel saját, illetve környezete félmúltját helyezze új megvilágításba. Földényi F. László új kötete Az ész álma címmel jelenik meg, amely az utóbbi 7 évben keletkezett esszéit gyűjti egybe. Aki ismeri Földényi korábbi írásait, az különösebb ajánlás nélkül is tudja, hogy egyenletesen magas színvonalú műre számíthat ezúttal is. Az esten legutoljára bemutatott könyv Szegedy-Maszák Mihály életműsorozatának 3. kötete, a Megértés, fordítás, kánon volt. Mivel a bemutató, Bezeczky Gábor, a fogorvostól érkezett, ezért laudációját Mészáros Sándor olvasta fel, amelyből kiderült, amit magyar szakos egyetemisták régóta tudnak, hogy Szegedy-Maszák művei mára szinte hozzáférhetetlenek, ezért is nagy jelentőségű ez a könyv, hiszen a szerző ez elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású hazai irodalomtudósa.
A Kalligram idén sem aprózta el a dolgot, érdekes és fontos könyvekkel jelentkezik a 79. Könyvhétre, érdemes lesz felkeresni a standjukat! Ha lesz akkora tolongás, mint a bemutató után a pörkölt körül, akkor már nem lehet okuk a panaszra.
