"Izmos űrhajóst nem tudok rajzolni, de Lemet szeretem"

-Szűcs Gyula- | 2008. május 01. |

 

A Könyvesblog szívügyének tekinti a képregényeket, ezért szombaton benéztünk a Könyvünnep Képregényszigetére is, ahol a Roham magazin és Delta Vision munkatársai egy egész pavilont töltöttek meg színes-szagos kiadványokkal. 16 órától Sirály Dóri mutatta be a Roham legújabb dobását, a Kiberiádát, 17 órától pedig a hazai kiadók elemezgették a mangák kirobbanó nemzetközi és hazai népszerűségét.

Sirály Dóri messze a legszimpatikusabb képregényrajzoló, akivel eddig találkoztunk, így nehéz volt eldönteni, ki az elbűvölőbb: ő, vagy szegecseltfém teremtménye, Magafia Majmász. Dóri olyan fémhulladékokból összekalapált robotként képzelte el Stanislaw Lem Kiberiádájának hősét, akinek az egyik karja benzinkúti töltőpisztoly, a feje meg egy békebeli Orion rádió. Magafia Majmász igazi comic stripekért és rajzfilmsorozatért kiáltó figura, kitűzőn, pólón, bögrén, és uzsonnás táskán is jól mutatna. „Vannak ilyen tervek a Rohamnál – mosolyog sokat sejtetően Dóri – Tudod, ez is olyan, hogy a mercandising-gal lehet igazán keresni, nem magával a termékkel.”

 

Sirály Dóri és Korchma Zsombor, a Roham magazin felelős kaidója

A Kiberiáda óriás kartonreklámján még egy jópofa karaktert fedezünk fel: egy tojás alakú, polipcsápos droidot. „Ő Klapanciusz, a feltaláló” – jön a segítség Dóritól. A Kiberiáda másik főszereplője a folytatásokban kap majd szerepet, a Roham mostani, majdnem A3-as méretű kiadványa ugyanis csak az első része egy negyedévente megjelenő sorozatnak. Lelki szemeink előtt kidobott turmixgépekből és újságos-automatákból barkácsolt robotok  (Klapanciusz és Trurl) üldögélnek a Hold sarlóján, és a Kázmér és Huba képregények cinizmusával elmélkednek a Földlakók kiismerhetetlen szeszélyeiről, háromszor három képkockában. Dórinak tetszik az ötlet, de szerényen csak annyit mond, hogy ő nem tartja elég viccesnek magát a comic strip műfajához. (A már meglévő robotkarakterekkel dolgozó humorgyárosok segítségét persze örömmel fogadja!)

Mielőtt a Roham-stáb átadná a helyét a mangakiadóknak, gyorsan kifaggatjuk Dórit a távlati terveiről: „Lem mellett Asimovot is szeretem, de nem minden írásuk illeszthető össze az én rajzstílusommal. Nem tudok izmos űrhajósokat és csillogó űrhajókat rajzolni, nálam minden koszos és sötét, ha sci-firől van szó. A nagy álmom az, hogy könyvillusztrátor lehessek. Szívesen illusztrálnék Kipling-regényeket, vagy az Alice Csodaországbant. Most épp egy gyerekeknek szóló képeskönyv vázlatait kezdem el rajzolgatni, ami a kutyatartás viszontagságiról szólna.”

Öt óra után a hazai mangakiadók képviselői rendezkedtek be a könyvespultok előtt, hogy egy gyors áttekintést nyújtsanak a 2006 óta magyarul megjelent 80(!) ázsiai képregénykötetről, és jóslatokba bocsátkozzanak a jövőt illetően. Paradox módon az első hazai kiadású mangák nem japán képregények voltak, hanem Tokyopop-könyvek, amiket japán stílusban alkotó európai és amerikai szerzők jegyeznek. "A Delta Vision-nek biztos kezdést jelentett a Warcraft világán játszódó Napkút, a népszerű számítógépes játék miatt - idézte fel a kezdeteket Kleinheincz Csilla, a DV szerkesztője - A következő kiadványunkat, a Grimm meséket egy Németországban élő japán szerző írta, a Makrancos hercegnő című lánymanga pedig tajvani. Az első igazi japán mangát, a Berserk-et csak most mertük kiadni."

 

Járdán Csaba (DV), Kleinheicz Csilla (DV), Solti Antal (Japanimania) Sárközy Bence (MangAttack), Németh Vladimir (Fumax) és Bayer Antal (Képes Kiadó)

A nagymúltú Athenaeum kiadó a tavalyi Könyvesztiválra jelentette meg az első hat Tokyopop-mangát MangAttack brand alatt. "24 könyv jelent meg nálukn az elmúlt évben, idén már 40-50 új megjelenéssel számolunk - vázolta a kiadó terveit Sárközi Bence - Jelenleg a hazai könyvpiac 1 százaléka a képregény, míg nyugaton ez az arány 4-13 százalék. Fejleszteni kell itthon ezt a szegmenst, de természetesen a mangák olvasótáborát nem a könyvolvasóktól hódítanánk el. A cél inkább fordított, azt szeretnénk, ha a mostani 12-20 év közötti mangaolvasó korosztály idővel más Athenaeum-kiadványokkal is megismerkedne."

Mint megtudtuk, jelenleg az Árnybíró vezeti a mangaeladási toplistákat, bár ez igazából nem is manga, hanem koreai manhwa. Az eredeti japán mangák hiánya persze nem a hazai kiadókon múlik, hanem a japánok ellenállásán. A kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy a Delta, az Athenaeum, a Fumax és a Képes Kiadó munkatársai is rendszeresen szembesülnek a szigetország sajátos üzletpolitikájával: "Adhattok ki mangát, de csak akkor, ha már adtatok ki korábban is mangát, és az jól fogyott." A Képes Kiadó egy ügyes trükkel kerülte ki a 22-es csapdáját: a Tűzharcost (és a Papírmoziban megjelenő Tacumi-képregényeket) nem közvetlenül a japán kiadótól, hanem az amerikai Dark Horse-on keresztül szerezték meg.


Sárközi Bence szerint nagy előrelépés, hogy a könyvfesztiválok is egyre nyitottabbak a képregényekre (tavaly például még nem volt önálló Képregénysziget). A könyvesboltok és a hipermarketek viszont még mindig mostohagyerekként kezelik a műfajt, és sajnos sok helyen csak a mesekönyvek között találhatjuk csak az olyan erősen 18-as karikás kiadványokat, mint az Élni. A kiadók mindenesetre elégedettek, bár ahogy Járdán csaba fogalmazott "csak annyira, amennyire egy ejtőernyős örül a szabadesés fázisban, amikor még nem tudja, kinyílik-e az ernyője vagy sem".

A mangák helyzetével kapcsolatban Bayer Antal szkeptikusan fogalmazott: "Sajnos csak az olyan tematikus rendezvényeken fogynak igazán jól a mangák, mint az AnimeCon, vagy a Képregényfesztivál. Még mindig ott tartunk, hogy a képregény a gyerekek és az olvasni nem tudók műfaja. Eddig minden évben megduplázódott a kiadványok száma, de ezt nem lehet a végtelenségig fokozni. Az Athenaeumot leszámítva mi mind kis cégek vagyunk, ha egy nagy, tőkeerős kiadó rájön, hogy nagy üzletet csinálhat a mangákkal, az könnyen felboríthatja a piaci egyensúlyt. És akkor még mindig ott van a nagy kérdés, hogy a mostani képregényrajongók kitartanak-e majd 10 év múlva is a műfaj mellett?" Németh Vladimir, a Fumax ügyvezetője már jóval optimistábban tekint jövőbe: "Amíg van egy minimális anyagi hasznunk a mangákon, nem hagyjuk abba a kiadásukat."
TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.