Debreceni irodalmi sétánk második felében megnézzük a Református Kollégiumot, ahol nagy költőink tanultak, megkeressük Csokonai szülőházát, végül kiderül, valaha szinte minden utcában lakott egy költő vagy író.
A Református Kollégium
Fakultatív, az irodalmi sétához lazán kapcsolódó program a Református Nagytemplom és a híres líciumfa megtekintése, ha már kálvinista Róma, ugyebár, de nem dagasztja keblem a lokálpatriotizmus, nevezték már a települést Európa legnagyobb falujának és a maradandóság városának is (utóbbinak Ady). És ha már reformáció, bibliafordítások, könyvnyomtatás, akkor megemlítem, hogy – minő meglepetés – az azóta már szintén nem létező, közeli Nyomtató utcában működtette Huszár Gál nyomdáját, ahol többek között Balassi Bálint Istenes Énekeit és Rákóczi Ferenc Imádságát is kinyomtatták. A mai Alföldi Nyomda ennek az utódja. A legfontosabb helyszín a templom mögött található, ez pedig a Református Kollégium. Itt tanult Szenczi Molnár Albert, Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János; Móricz Zsigmond, aki a Légy jó mindhalálig című regényében eleveníti fel emlékeit; valamint Szabó Lőrinc és Sarkadi Imre. Csokonai tanított is itt, amíg el nem bocsátották, Arany pedig, mint tudjuk, lelépett egy színitársulattal; ma már nem számít mindez, hiszen mindkét lírikus portréja ékíti az épületet. A Kollégium és Gimnázium ma is működik, a könyvtár a turisták által is látogatható, érdemes megnézni, mert nagyon szép.
Csokonai szülőháza
Szabó Lőrincnek nincs plakettje a gimnázium falán, de néhány éve készült szobra a Piac utca-Hatvan utca sarkán áll. Apropó, Hatvan utca. Mindjárt itt a 23. szám alatti hervasztó zöld árnyalatú épület, melynek helyén állt Csokonai szülőháza, bár az emléktábla szerint ez maga a szülőház. A 44. szám alatti Fazekas Mihály Gimnázium régen Állami Főreáliskola névre hallgatott, akkor járt ide Tóth Árpád, ám nem ezt, hanem egy, a 20. század közepén létrejött középiskolát neveztek el róla (pedig Fazekas idején hol volt még a Főreáliskola). Nyugat-fanatikusoknak ajánlott bekanyarodni a Tóth Árpád utcába, ahol maximum a genius loci boldogíthat minket, mert ez annak a Késes utcának a helye, ahol a 32. szám alatt Tóth Árpád, a 3. számú házban pedig Szabó Lőrinc élt gyerekkorában. A Piac utca mögötti kicsi, kacskaringós utcák felszámolása, a régi házak lebontása egyébként ma is tart, úgyhogy pár éven belül én se nagyon tudok majd eligazodni.
A Darabos utcát a Kölcsey Központ közelében találjuk; e tájékon állt a ház, ahol Kölcsey lakott kisdiákként. Állt itt Lenin-szobor is, tisztán emlékszem, de erről semmilyen módon nem emlékeztek meg. A Darabos utca 19. szám helyén állt az a kis nádfedeles ház, ahol Csokonai lakott, a 33. szám alatti épületben pedig Ady Endre, amikor jogot hallgatott, majd újságíróként dolgozott a városban. Ez utóbbi házat 1998-ban bontották le, hogy elférjen a bevásárlóközpont, viszont elkészítették a másolatát, mely az alapanyagokat figyelve nem sokáig fogja húzni.
A Kálvin tér felől közelíthetjük meg a Kossuth utcát. Itt elsősorban a Dóczi Gedeon Gimnázium érdekel minket, amely ma is fennáll, és ahol Szabó Magda volt eminens tanuló. A színházzal szemben található Csokonai Sörözőben pihenünk meg, mert ez az épület azonos az Angol Királynő Szállodával, amely a fiatal Ady mulatozott esténként. Majd befordulunk a Batthyányi utcába, ahol a 16. szám alatti házat vesszük szemügyre: emléktábla tanúsítja, 1848 novemberétől 1849 májusáig bérelt itt lakást Petőfi Sándor, és Zoltán fia is itt született, sőt 1849 januárjától Vörösmarty Mihály is hozzájuk költözött.
Ha maradt erőnk, a színház mellől induló buszok bármelyikével elzötyöghetünk a Segner térre, ahonnan rövid séta után eljutunk a Dorottya utcába, Csokonai síremlékéhez. Végezetül elmélázhatunk a Kishegyesi út panelsorának valamelyik vendéglátóipari egységében; biztosan látogatta Tar Sándor, aki ebben az utcában lakott. Ezeket biztosan meghagyják még épségben – legalább egy ideig.
