Hogyan olvasunk 2030-ban?

Könyves magazin 2014. nyár

Színes, 96 oldalas magazin, csak könyvekről és írókról

Mit találsz a magazinban?

1. Grecsó Krisztián és a Viharsarok
2. Interjú Sofi Oksanennel és Szegedy-Maszák Marianne-nal
3. Bemutatjuk Kun Árpádot
4. X-Men és a másság
5. A modern fantasy kezdetei

Fontos tudni!

1. A magazint megrendelheted online kedvezménnyel: Bookline
2. A Libri boltokban és újságárusoknál is megvásárolható
3. Még több infó a magazinról>>

 

Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF

Mindenkivel megesik, hogy egy családi nyaralás alatt a tervezettnél előbb elolvas egy regényt. A kétféle olvasótípusból az egyik már eleve úgy készült az utazásra, hogy 5-6 könyvet csomagolt, a másik búslakodik. Ezt az évtizedes evolúciós problémát az e-könyv-olvasó hirtelen oldotta meg. Végre mindenhol hozzáférek a könyveimhez, és bármikor újakat is tudok vásárolni. Az internet az elmúlt húsz évben megváltoztatta a könyvkiadást és az olvasást is; e-könyv-olvasón, telefonon, tableten vagy számítógépen olvasunk, emiatt ezek az eszközök is sokat fejlődtek. Amióta a Marslakó a mostohám című filmben Kim Basinger az alkarjával olvasott, őszintén hiszek abban, hogy mindig olvasni fogunk, csak egyre furábban és gyorsabban. Arra kértünk tehát két formatervezőt, hogy hunyják be a szemüket, gondolják el, hogyan és milyen eszközökön fogunk olvasni 2030-ban. 

Az olvasási szokások rohamos megváltozásának felismeréséhez nem kell brit tudósnak lenni, elég a metrón egyszer körbenézni: mindenki olvas valamilyen eszközön, és persze mindenki mást. A Marvel képregény-alkalmazása például izgalmasabb egy nyomtatott képregénynél, már-már filmszerű élményt nyújt. A 2013-ban bemutatott Google Glass-szal már pornófilmet is forgattak, a könyvolvasás tehát nem jelenthet rajta problémát – mi ennek egy radikális átértelmezését, a kontaktlencsekönyvet mutatjuk be. A formatervezők könnyedén belehelyezkedtek az Emlékmás vagy az A.I. – Mesterséges értelem sci-fi világába, majd megálmodták a jövőt.

Nyoszoli Kinga olyan karkötőt gyártott, amit a Google-órák világában már könnyedén el tudunk képzelni, sőt nem lepődnénk meg, ha beindulna a sorozatgyártás is hamarosan. Az e-könyv-olvasó koncepciója arra az örök kérdésre ad frappáns választ, hova is tegyük a könyvet, amikor mondjuk fesztiválra, színházba vagy iskolába megyünk, mert könyvnek mindig kell nálunk lennie. Jobb esetben rögtön többnek is, sőt az is fontos, hogy bármikor újabb könyvekhez is hozzá tudjunk jutni.

Nyoszoli Kinga

“Az első, sikertelen MOME-felvételi után fodrászként dolgozott négy évig, ez munkaként részben a mai napig megmaradt. Második próbálkozásra felvették formatervező szakra, idén diplomázott. 2013-ban alapította barátaival a DEZKA márkát, elsősorban ezzel foglalkozik most, hogy minél előbb saját tervezésű gördeszkákkal rukkolhassanak elő. Szereti az egyszerű, okos tárgyakat melyekre jó ránézni. Behance, Facebook.

A megoldás pofonegyszerű: vigyük el a könyvtárunkat a csuklónkon! A karkötő funkciója kettős: egyfelől mutatja az időt, másfelől kihajtva e-könyv-olvasóként használható. A tárgy elkészítésénél fontos szempont volt, hogy ha nem olvasunk, akkor is funkcionális legyen, de az sem utolsó szempont, hogy jól nézzen ki. Operába, színházba és a Margitszigetre futni se ugyanabban a ruhában megyünk, ezért remélhetőleg lehet majd kapni különböző színekben, vagy színváltósban. Kinga így foglalta össze nekünk koncepcióját: „Hiszek abban, hogy a könyv nem fog eltűnni. Csak át fog alakulni.” Kinga ezért az olvasás két lehetséges módjára adott remek terveket: „Manapság az otthoni olvasás relaxáló élménye a könyv polcról való leemelésével, a lapozással és a papír illatával teljesedik ki. Nyomokban megőriztem ezeket a szempontokat. Három típusú könyvet képzeltem el: album, könyv és jegyzetfüzet. Ez a három méret lefedi az általunk legtöbbet használt könyvek arányait. A könyvekbe intelligens papírt tennék, amely a mai tabletekhez, e-könyvekhez hasonlóan jelenítené meg a szöveget és a képeket, azonban mindezt hajlékonyabb, papírtapintású anyagon. Néhány lap lenne mindegyik könyvben, amelyeken változna az információ. Ebben a háromféle könyvben tárolhatnánk a teljes otthoni könyvtárunkat.

A második tervem az utazó olvasó eszköze: telefon-tablet-karóra-ekönyv egy készülékben. Csuklón hordva a legfontosabb információkat, eseményeket jeleníti meg, kihajtva e-olvasóként bármilyen szöveg kényelmes olvasását biztosítja.”

Sátor Dénes gyerekkorában valószínűleg a paplan alatt olvasta A nagy indiánkönyvet, később a pad alatt Kurt Vonnegutot, mert koncepciója szerint az olvasás magánügy, az olvasót senki ne zavarja olvasás közben. A másik fontos kiindulási pont az volt, hogy mindig van nálunk egy könyv. Mindezt szem előtt tartva, elképzelt olvasó kontaktlencséjével végre valóra válhat régi vágyunk: teljes testünkkel belehelyezkedhetünk a könyvbe.

Sátor Dénes

A Moholy-Nagy Művészeti egyetemen tanul formatervezést. A tervezésben a jelenben felmerülő szükségletek problémamegoldása mellett a művészet és design  határán álló gag jelenségek  foglalkoztatják leginkább.Szabadidejében sokat szkeccsel, olvas, és a művésszettörténetet is nagyon szereti.

„Úgy gondolom, hogy 2030 annyira nincs is messze, mint amennyire tűnik” – mondja Sátor Dénes a jövőbeli olvasási szokásaink tervezése kapcsán. „Már 2014 is hatalmas csalódás volt számomra, hiszen a Vissza a jövőbe című film eléggé meghatározta a gyerekkori jövőképemet. Nincs sem lebegő gördeszka, sem pedig önbecsatolós cipő. Szerintem az okos szemüveg után megjelenik majd az okos kontaktlencse is, de bár ez nem hordható sokáig, egy könyv elolvasására pont lesz elég időnk. Az olvasó lencse a kevésbé okos társaihoz hasonlóan látásjavító eszköz lesz, ezzel a beépített extrával. Az olvasás élménye bárhol és bármikor elérhetővé válik majd."

A kontaktlencse-könyv a kereskedők számára új piacot nyithatna, mert erre a technológiára még biztosan nincsenek kalózmegoldások. A termék könnyen márkázható, izgalmas és eredeti. A könyvborító megjelenne az olvasó szemének tükrében, így amikor egymás szemébe nézünk, összekacsinthatunk azon, mit is olvas a másik.

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2014. nyári számában jelent meg. Teljes terjedelmében elolvasható a magazinban.