Eheti válogatásunkban lesz jófej bíboros arról, szokott-e Istenre haragudni, és egy angyali szerzetes, aki derűjével mentett életeket a Gulágon. Robogó-retro: a Berva és a Panni. Ahová minden út vezet: Itália piazza-i. Paddingtton mackó is elfoglalja a tévét, valamint befejezi a befejezetlen szimfóniát. Írók és koanok a Vajdaságból. Egy gazdaságtörténész humoros esszéi, avagy hogyan kezdődött a reneszánsz: Edward király elhatározta, hogy visszaszerzi legkedvesebb franciaországi szőlőbirtokait. A forrás, ahonnan Arany is merített. Egy depressziós morfiumfüggő, romantikus hősszerelmes expilóta: Göring életrajza.
(a kello.hu és egyéb könyves oldalak nyomán.)
vallás
Carlo Maria Martini - Georg Sporschill: Éjszakai beszélgetések Jeruzsálemben
Kairosz
egy laza bíboros
Carlo Maria Martini olasz bíboros most, 82 évesen is a mindig rá jellemző, hitében bizonyos közvetlen őszinteséggel beszélget fiatalokkal, idősekkel, bárkivel, akinek a belőle áradó nyugalomra és ítélkezés nélküli megnyílásra van szüksége. Ebben a kis kötetben azokat a beszélgetéseit gyűjtötte össze, amelyeket Georg Sporschill atyával folytatott Jeruzsálemben, olyan kérdésekről, amelyeket eredetileg fiatalok tettek fel Georg atyának. A könyv tehát Martini válaszait, meglátását, véleményét tartalmazza egészen olyan szokatlan kérdésekig, mint pl. a katolikus papok cölibátusának eltörlése, vagy hogy Martini szokott-e Istenre haragudni. A bíboros pedig válaszol, rendíthetetlenül minden kérdésre. Szelíden fogalmaz, de nem óvatoskodik, az Egyház magasztossága és a mindennapi ember gyötrődései között ő maga a stabil híd.
Placid atya : Dr. Olofsson Placid OSB felszentelésének 70. évfordulójára szerk. Kovács Lajos Péter
Éghajlat Kvk.
pap, emlékkönyv
Ezek a szabályok a ma emberének is sokat segítenek egy könnyebb, kényelmesebb, de valójában több tévutat magában rejtő világban. Az a céltalanság, tájékozatlanság, ami ma az emberek életét üressé, boldogtalanná teszi, az ő jellemességében és kedélyes magatartásában világossá teszi mindenki számára, hogy Istenre építve akkor is boldogok lehetünk, ha életünk viszontagságokkal teli. (Dr. Erdő Péter érsek)
technika
Kováts Miklós: A Berva és a Panni. Három gyár, két kismotor
Maróti K.
moterkerékpár
Az első segédmotorkerékpárok a két világháború közötti békeidőben jelentek meg, s azonnal roppant népszerűségre tettek szert, hisz nemcsak könnyen kezelhetőek, viszonyalg gyorsak és olcsók voltak, de használatukhoz nem kellett jogosítvány sem. Később hazánkban (különösen a negyvenes és ötvenes években) ez a tendencia tovább erősödött olyannyira, hogy a korábban a hadiiparnak termelő üzemek, az egykori székesfehérvári Vadásztölténygyár, a felnémeti Finomszerelvénygyár, valamint a csepeli Kerékpárgyár kismotorok gyártásába kezdett. A tervezők két remek modellel álltak elő: a Berva nevű segédmotorkerékpárral és a Panni robogóval.
A szerzőpáros e két (mára közlekedéstörténeti legendává lett) járgánnyal foglalkozik művében, áttekintve azok gyártástörténetét, részletesen bemutatva a szériagyártású Bervák és Pannik szerkezetét, a korabeli külföldi modelleket (Puch, Simson, Jawa stb.), továbbá írnak a kismotorok felhasználásáról a hétköznapi élet és a sportok területén, szervizelésükről és javításukról, kiegészítve jó pár kapcsolódó dokumentummal.
művészetek
Itáliai terek Az olasz társadalom történetének, művészetének és kultúrájának különleges színhelyei: a terek
Szerk.: Martina Basso - Elena Bianchi
Merhávia K.
Itália, művelődéstörténet
A városépítés antik és reneszánsz korszakában mindig is kitüntetett figyelemmel kezelték a közterek kialakítását. A terek a városok büszkeségei, amelyekben a civil és a spirituális lendület összegződik. Az itáliai terek mindig is fontos helyszínei voltak a közéletnek az egykori városállamokban. A demokrácia arénái népgyűlések, látványos felvonulások, vallási rendezvények, de a kivégzések helyszínei is voltak. Nem véletlen, hogy a legfontosabb európai nyelveken ezeknek a területeknek a neve olasz eredetű (vagyis a piazza szóból ered).
Az általános bevezetés után a könyv részletesen ismerteti a 39 legfestőibb olasz tér történetét. Mindegyiket látványos, szép képek teszik megfoghatóbbakká. Virtuális utazást tehetünk többek között a velencei Szent Márk téren, melyet a város jelképe, a szárnyas oroszlán őriz; a bolognai Piazza Maggiorén, a firenzei Piazza della Signorián, mely Savonarola máglyahalálát is végig nézte; a nép kagylója néven emlegetett sienai főtéren; a trentói dómtéren; a Bourbonok Panteonja-ként is emlegetett nápolyi Piazza del Plebistico-n; a luccai aréna helyén kialakult kör alakú főtéren; Pisában a ferde torony mellett; vagy a trieszti főtéren a tengeröböl partján. A híres római terek közül megtekinthetjük az ellipszis alakú Piazza del Popolót, a Navona teret, a Michelangelo által tervezett Piazza del Campidoglio-t, a világhíres találkozóhelyként ismert Spanyol-lépcsőt, vagy a kereszténység egyik legszentebb helyének számító, kolonnádokkal keretezett Szent Péter teret.
irodalomtudomány
Lábadi Zsombor: A lebegés iróniája : Sziveri-szinopszis
Újvidék, Vajdasági M. Felsőokt. Koll.
író, Vajdaság
A fiatal pécsi irodalomtörténész monográfiája a vajdasági magyar költészet nagyszabású életművét, Sziveri János költői világát elemzi. A kötet címe tömören jellemzi azt a költői törekvést, amely Sziveri lírai alapállását meghatározta: azt az intellektuális törekvést, hogy költői eszközök segítségével megragadja a szabadságot, ám ennek lehetetlensége, hiánya fejeződik ki a műveit uraló iróniában, melynek motivikus megjelenítője a lebegés. Labádi Zsombor könyvében teret szentel a Sziveri-művekben megjelenő kulturális-társadalmi ideológiáknak.
A modern eleganciával tipografált, küllemében is igényes kötet, melynek végén Sziveri János műveinek listája, valamint a felhasznált szakirodalom bibliográfiája található, a huszadik század végi vajdasági magyar líra iránt érdeklődő, teoretikus érzékenységű olvasók figyelmére számíthat.
szépirodalom
Bond, Michael: Minden lében Paddington : a legsötétebb Peruból jött medve legújabb kalandjai
ford. Tandori Dezső
Ciceró
mese, humor
A bajkeverő mackó immár igazán beilleszkedett a Windsor Gardens 32. számú ház lakói közé. Noha Mrs. Brown továbbra sem foglal állást a szomszédok előtt medvéjük ellen, és igyekszik enyhíteni a dolgok súlyát, azért ez nem jelenti azt, hogy minden simán menne. Egész jól indul a nap, amikor például Mr. Gruber, a régiségkereskedő magával viszi Paddingtont, hogy meghallgassák a Buckingham Palota őrségének zenekara által adott szabadtéri koncertet, ám a leleményes mackónak egyszer csak hűlt helyét lelik. Elhatározza ugyanis, hogy felkutatja azt a bizonyos Schubertet, aki még mindig nem fejezte be szimfóniáját.
Ezek után könnyen elképzelhető, hogy mivel jár, amikor Paddington kihívja a rendőrséget, miután tolvajt észlel a padláson, ám arról, hogy miként fest az, ha elhatározza, maga készíti el kedvenc csokis parányát, jobb nem is beszélni, legalábbis nem a hazaérkező szegény Mrs. Brownnak... A bájos mackótörténeteket ezúttal is Tandori Dezső szellemes fordításaiban, Peggy Fortnum kedves illusztrációi kíséretében élvezhetik az elegáns angol humorra kapható érettebb gyermekolvasók.
Kaptay Márta: Gyerekszáj
Kairosz
gyerekszáj
Aki már nevelt életében legalább egy gyereket, az tudja, mit jelent, amikor a szomszéd asztalnál ülő szőrmebundás nő mókussá változik; milyen úri módon képes elnézést kérni a postán, ha egy néni lábára lépett az otthon nevelhetetlen kiscsibész; miképpen lesz a tévéreklám sajtos hústekercséből "sajnos hústekercs"; milyen eredménnyel jár a frissen felfedezett számtan alkalmazása a levestészták világában; de jó tudni, hogy akit egy négyéves kisfiú ünnepélyes arccal lovaggá üt, annak egyúttal "ütött az utolsó órája" is...
Az írónő számtalan hasonló bűbájos történetet oszt meg az olvasóval. Szenvtelen hangja mintha csak a babanapló stílusát követné (az egyik fejezet az anyuka naplójába enged bepillantást), ám olykor egy-egy hosszabb fejezet alkalmat kínál arra is, hogy szembesítse a gyermeki és a felnőtt nézőpontot, be-bekukucskálva a gyermekek világába és olykor még a szavak rejtett értelme mögé is. Kisgyermeket nevelő szülőknek, valamint efféle tapasztalataikat felidézni óhajtó nagyszülőknek, nemkülönben leendő anyukáknak és apukáknak jó szívvel ajánlható.
Mezősi Miklós: Ezek itten csatolt fájlok
versek, 1999-2009
Savaria Univ. Press
vers
Mezősi Miklós - miként erre a kötet fülszövegében Géher István, az egyik vers címzettje utal - érdekes kísérlettel áll a közönség elé, közreadva az utóbbi tíz évben született verseit. A közvetlen hangvételű, (ön)ironizáló, idegesen vibráló, fanyar játékosságnak teret adó emailt öltözteti antik ruhába: hexameterbe, jambusba. A megszólalás személyessége, közvetlensége jellemzi lírai alapállását, a bortúrázó cimboráknak a bor filozófiáját fejtegeti, Dante modorában küldi pokolra a borhamisítókat, de versei minőségét illetően egyértelmű választ kérve szólítja meg ítészét, máskor közéletünk hebehurgyaságait tűzi tollhegyre.
A harcos avantgárd önkifejezés és a klasszikus mértéktartás kettőssége ad különös feszültséget Mezősi Miklós szellemes, nagy formakultúráról árulkodó, színvonalas - minden versszerető olvasó figyelmébe jó szívvel ajánlható - verseinek.
Nico Helminger: Schwarzloch
Orpheusz K.
ford. Szabó Kristóf
német, dráma, Luxemburg
A luxemburgi kortárs irodalomról kevesen, keveset tudunk. Épp ezért számíthat fokozott érdekődésre a jelen kötet, elsősorban szerzője, Nico Helminger okán, aki a legnevesebb huszonegyedik századi luxemburgi írók egyike, költő és színműíró, a legrangosabb helyi irodalmi elismerés, a Batty Weber-díj 2008-as kitüntetettje.
Schwarzloch (azaz Fekete lyuk) című darabját 2006-ban tette közzé, a kétszereplős darab szubjektív parabola a közelmúlt európai valóságáról, hétköznapi emberek perspektívájából nézve, két tipikusra formált karakter történetének tükrében. A főhősök - Ronny és Betty - középkorú házaspár, akik egymásnak idézik fel közös életük legmeghatározóbb eseményeit, hogy aztán mindennek lefegyverzően profán oldásaként elinduljanak Szlovákiába, sörkertet nyitni és új életet kezdeni.
Fekete J. József : Lemúria legtetején
A lapidaritás dicsérete: régi és új asztali párbeszédek, gnómák, koanok és egyéb szeszélykék
zEtna
vajdasági, esszéregény
"- Kedves Diarém! - írta füzetének első lapjára Abi al-Maarri, aki látásának romlása folytán gyakran összetévesztette vagy összekeverte a betűket, meg különben is hajlamos volt marhaságok leírására." Így kezdődik a vajdasági kritikus különös műve, mely a közel- és távol-keleti bölcsességek leple alatt csupa irodalmi játékot űz az olvasóval. Vajon a bölcselkedés karikatúrájáról van szó? Vagy épp ellenkezőleg, a marhaságban rejlő valódi bölcsességet leplezi le a szerző? Vajon mi az erősebb, az ütősebb: az írói fantázia által megalkotott világ vagy a történelmi valóság? Vajon az elbeszélés teremti a történetet vagy fordítva?
történelem / művelődéstörténet
Cipolla, Carlo M.: Allegro ma non troppo
ford. Galamb György
Európa
esszé, humor
A nemzetközi hírű olasz gazdaságtörténész két, kezdetben kis példányszámban, majd kéziratos másolatokban terjedt, végül 1988-ban együtt kiadott, elhíresült esszéjét tartalmazza a vékony könyvecske (címe egy zenei kifejezés: a gyors, de nem túlságosan gyors tempót jelöli). A bors középkorban játszott szerepéről és az emberi butaság alaptörvényeiről szóló két eszmefuttatása mintapéldája annak, hogyan lehet szellemes humorba csomagolva, könnyeden tálalni a legbonyolultabb összefüggéseket is.
De Carlo M. Cipolla jól illusztrálja azt is, hogyan születnek a hajmeresztő tudományos elméletek. Kiragad például egy hangzatos megállapítást, mondjuk azt, amelyik a harcias viking nők szerepét hangsúlyozza a skandináv népek társadalmában, majd ezzel magyarázza, hogy a vikingek (természetesen asszonyaik nélkül) az otthonmaradás helyett a hosszú külföldi utazást választották. De súlyos következménnyel járt az is, állítja Cipolla, hogy a közel-keleti mohamedán hódítások következtében az európaiaknak nélkülözniük kellett a borsot, amely pedig hathatós ajzószer hírében áll. Így aztán nem csuda, hogy Remete Péter, aki azon túl, hogy kiváló szónok volt, felette szerette a csípős ételeket is, meghirdette a keresztes hadjáratot. Lévén, hogy ebben a fejlődésben a bor is komoly szerepet játszott, néhány évszázaddal később Edward angol király, ki súlyos pénzügyi gondokkal küszködött, elhatározta, hogy visszaszerzi legkedvesebb franciaországi szőleit. Ám a tervezett villámháború száztizenhat évig elhúzódott, a király (már jóval előbb persze) csődöt jelentett firenzei bankárainál, akik erre nemcsak anyagi, de súlyos lélektani válságba is jutottak: "Ha az üzleti világban már egy angol gentlemanben sem lehet megbízni, akkor ki az ördögben lehet? A firenzeiek levonták a logikus következtetést: fölhagytak a kereskedéssel, a bankügyletekkel, és a festészetnek, a kultúrának és a költészetnek kezdtek élni. Így kezdődött a reneszánsz, a középkornak pedig így lett VÉGE" - szól a szellemes konklúzió.
A második írás az emberi butaság természetrajzát nyújtja (erre nézve ld. még Matthijs van Boxsel könyvét), benne a butaság öt alaptörvényével, a függelékben pedig néhány grafikonnal, amelyek segítségével ki-ki saját környezetében is kiszámíthatja a butaság értékét...
Szirmay Antal: Magyarország szóképekben : Hungaria in parabolis
Kolozsvár, Kriterion
művelődéstörténet, közmondás
Szirmay Antal Hungaria in parabolis című közmondásgyűjteménye értékes forrása a régi magyar művelődésnek. Elsősorban azért, mert az 1804-ben, majd 1807-ben latinul megjelent mű a magyar művelődéstörténet első, tudományos igényű (a kor színvonalán is csak félig tudományos) összefoglalása. Szirmay munkája, mely első ízben kerül magyarul az olvasók kezébe, a 18. század végén a magyar nyelvhagyományok (folklórszövegek, szólásmondások) megőrzése céljából megindult gyűjtőmozgalomba illeszkedik.
Szirmay adatai mindazonáltal nem újszerűségükkel tűnnek ki, hanem a szerző ötletes, olykor délibábos magyarázatai, mindenekelőtt pedig szellemes előadásmódja révén. Három részre osztott műve első felében Magyarország társadalmi, földrajzi, nemzetkarakterológiai, gasztronómiai leírását adja, a magyar történelem és művelődés legfontosabb témaköreit veszi számba, bőségesen merítve az ókori és középkori történetíróktól eredő toposzokból, melyek azonosítása többnyire nem könnyű feladat. A kötet második része magyar közmondásokat és szójárásokat idéz, míg a harmadik egység latin szállóigék magyar megfelelőit sorakoztatja fel.
E maga korában is ellentmondásosan megítélt, ám nagy hatású (pl. Arany itt találkozott a nagyidai cigányok történetével), adomákban, irodalmi idézetekben, Szirmay maga költötte verseiben, a nemzetiségek szavajárását utánzó szövegekben bővelkedő mű Vietórisz József klasszika filológus, nyíregyházi gimnáziumi tanár több mint ötven éves, az eredeti nyelvi bravúrosságát, ízes nyerseségét visszaadó fordításában jelenik meg az 1807-es második kiadás alapján, kiegészítve az 1804-es első kiadásból kicenzúrázott részekkel, továbbá Botos Péter református lelkész jegyzeteivel (ő szintén lefordította a művet), Kovachich Márton György 1804-es előszavával, valamint Csörsz Rumen István e kiadáshoz írt bevezető tanulmányával és jegyzeteivel.
Pataki János: Csángók : az elfelejtett magyarok
Székelykönyv
album
A reprezentatív kivitelű fényképalbum a csángóknak nevezett magyar népcsoportok életét, településeiket és természeti környezetüket mutatja be. A csángó vidékeket bejáró szerző tájegységek és azon belül települések szerint rendezve mutatja be nagy számú színes fényképét. Legnagyobb terjedelemben a magyar nép tömbjétől legtávolabb élő moldvai csángókkal foglalkozik, de külön fejezet mutatja be a Székelyfölddel határos Gyimesi-szorosban lakó gyimesi csángókat, és a Barcaság területén, egykori szász települések között élő ún. hétfalusi csángókat.
A nagy méretű, jobbára idilli tájakat, bájos templomokat, népviseletbe öltözött mosolygó embereket ábrázoló felvételek mellett a szerző személyes hangvételű, az utazások és a helyiekkel való találkozások élményét megörökítő kísérőszövege olvasható, mely az egyes települések, látnivalók történetét is röviden ismerteti.
Knopp, Guido: Göring : egy karrier története
Mérték K.
életrajz
A népszerű szerző legújabb könyvéből a náci birodalom emblematikus alakjának, Hermann Göringnek az életét ismerhetjük meg. A birodalmi marsall portréjából egy összetett személyiség bontakozik ki, aki egyszerre volt pompakedvelő nagyvilági és hiú társasági ember, depressziós morfiumfüggő, romantikus hősszerelmes és a pártbeli ellenfeleivel kegyetlenül leszámoló, a zsidóellenes törvényeket jóváhagyó lelkiismeretlen politikus.
A Göring magánéletét és politikai karrierjét egyaránt végigkövető könyv egy polgári családban született kisfiúval kezdődik, aki élete első három évét szülei nélkül töltötte, majd egy romantikus, Nürnberg melletti lovagvárban nőtt fel. Az első világháború sikeres pilótája már 1922-ben Hitler követőjévé szegődik, de a sikertelen "sörpuccs" után kapcsolatuk megszakad.
Szédületes politikai karrierje csak 1928-ban indul újra, amikor az állástalan drogfüggő ex-pilótából öt év alatt Németország számtalan címmel elhalmozott második embere lesz. Az olvasmányos, de szakszerűen megírt, nagy tényanyagot mozgató könyv leírja az utat, ami a csúcsról először a színfalak mögé való visszavonulásig, majd az első számú háborús bűnös vádlotti padjáig és a kivégzés előtt bevett ciánkapszuláig vezetett.
