Általános cikkek gyerek mese büntető

Büntető mesék - Micimackó

suhodminyák | 2008. április 07. |
Alan Alexander Milne alapvetően helyesen járt el, amikor megírta a Micimackót, ezért most csak három otromba hibáját emelem ki.

Az első egyébként nem is az övé, hanem a fordító, Karinthy Frigyes beavatkozása és napjaink között eltelt időé: Ők együttesen komoly bizonytalanságban tartottak a főhős gazdájának nemi hovatartozásával kapcsolatban. Soha nem voltam biztos benne, hogy Róbert Gida fiú-e vagy lány, de ha tippelnem kellett volna, a lányra tettem volna a szavazatomat. A Róbert név alapján a felületes gyermek könnyen beugrik, és fiúként könyveli el a gazdit, de aki érdeklődést mutat a magyar nyelv iránt, annak gyanússá válik, hogy a Róbert a vezetéknév helyén szerepel, ahova pedig a keresztnevet várná, ott az inadekvát, valamely patás állat ki nem fejlett egyedére utaló Gida szót látja. (Hogy valakit két keresztnevén szólítsanak, arról még azt sem tudtam, hogy egyáltalán, nemhogy legalább az orosz nyelvben létezik. Gedeont sem ismertem, akit Gidának becézhettek volna. Sajnáltam volna a srácot). A Gida szó feminin jellegéről pedig kár is lenne vitát nyitni, annyira egyértelmű a helyzet. Éppen ezért nagyon kérek mindenkit, hogy ezúttal meg se próbálja a kialakult helyzetért Szikora Róbertre hárítani a felelősséget.

Az egész mesesorozat legkiélezettebb helyzete - a hozzám hasonló látens klausztrofóbiások számára - minden kétséget kizáróan az volt, amikor Micimackó egy vendégségben elkövetett falási roham után beszorult kelletlen, érdes modorú vendéglátója (Nyuszi) szuterénjének kijárati nyílásába. A nyúl - egy általában az üldözött szerepébe kényszerülő mesehőstől elfogadhatatlan módon - híján volt mindenfajta empatikus készségnek, és kísérletet sem tett az áldozat megnyugtatására, sőt minden lehetséges módon az elkövetett bűn súlyosságára emlékeztette, és saját várható nehézségeit hangsúlyozta. Majd segítségül hívta Róbert Gidát, aki ugye még azt sem tudta, hogy fiú-e vagy lány. Ilyen személyi összetétel mellett nem csoda, hogy a szabadulásra egy hetet kellett várni. A nyúl nem hazudtolta meg magát, és a rendelkezésére álló hét napban a kiszolgáltatott medve hátsó végtagjait - morálisan vállalhatatlan módon - törölközőtartónak használta.



Végezetül azzal hajtottam az agyamat a már a túlhevüléssel fenyegető fordulatszám-tartományba, hogy fáradhatatlanul próbáltam megérteni, hogy lehet az, hogy Róbert Gida rendszeresen nem emlékszik azokra a történetekre, amiknek az alakításában maga is oroszlánrészt vállalt. Aztán persze mindig azt füllentette, hogy beugrott már, így a részletek alapján, de addigra már képtelen voltam hinni neki.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.