Általános cikkek büntető

Büntető mesék - Antigoné

suhodminyák | 2008. szeptember 11. |

Gondolom, ma is így van, de amikor én annak idején négyosztályos gimnáziumba kerültem, számos tantárgyból egyfajta lépjen a startmezőre megoldással kellett szembesülnöm: például irodalomból is visszatértünk az ókorhoz.

Ez rengeteget rontott az egyébként is kitörési pontokra éhes motiváltságomon, és ebben oroszlánrésze volt Szophoklész Antigonéjának.

A történet, illetve az alapkonfliktus alkalmas lett volna arra, hogy olyan triviális és/vagy sehova nem vezető erkölcsi vitákat folytassunk róla, amikben egyébként örömemet leltem tinédzserként, és ma is azt gondolom, hogy hasznosíthatók a gondolkodás és a vitakészség fejlesztésében. Csak így sokkal nehezebben, örömtelenül.

A dráma egyik legnagyobb fegyverténye az időmértékes, hatos jambikus verselés. Emberfeletti teljesítményt kíván a szerzőtől, a fordítótól és az olvasótól egyaránt. Ehhez képest a ritmusra ráérezni közel nem akkora boldogság, mint amekkora fáradtsággal az értelem oltárán feláldozott rímképleten való áttörés jár. Homlokomat ráncolva, lassan haladtam, mindig azon kaptam magam, hogy képtelen vagyok figyelni az egyébként egyszerű cselekményre.

Apropó dráma. Soha nem értettem, hogy hogy kerül elém egy színpadra szánt mű írott változata. Olvassa el az, aki előadást tud varázsolni belőle, én majd inkább megnézném azt. Ha megírnak valamit, írják meg úgy, hogy a párbeszédekből, a helyzetek, és a környezet leírásából derüljön ki minden (vagy fedje homály), amire az olvasónak szüksége van (vagy nincs), és ne kelljen a sorok elején feltüntetni, hogy éppen ki szól, jön oda, vagy megy el. (Filmet is szívesebben nézek, mint ahogy forgatókönyvet olvasok. Ez utóbbit nem is teszem soha).

Úgy éreztem, hogy a kar szerepét is kiválóan lehetett volna helyettesíteni azzal, ha a mesélő valami ügyesebb módon kommentál, esetleg kívülről enged betekintést a szereplők azon gondolataiba, amelyek szavaikból közvetlenül nem, vagy nem egyértelműen derülnek ki.

Azon egyébként meglepődtem, amikor az eseményekhez és dilemmákhoz addig csak kívülről, megfigyelőként csatlakozó kar egyszer csak a cselekmény részévé válik, és konzultálni kezd Kreónnal. Ezt újabb ügyetlenségként éltem meg. Ma már megengedőbb vagyok, és úgy gondolom, kellő empátiával az abszurd műfajának csíráit is láthatjuk e megoldásban.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók