Visszatér a könyvek és a képregények Conanja? [borítómustra extra]

-Szűcs Gyula- | 2011. március 19. |

John Milius 1982-es Conan, a barbárja megkerülhetetlen filmtörténeti klasszikus. A rendező és Oliver Stone feszes dramaturgiája, James Earl Jones és Max von Sydow szereplése, na meg Basil Poledouris zenéje miatt a kimmériai barbár első mozikalandja közel 30 évvel a születése után is a sword&sorcery műfaj legjobbjának számít. Persze, a sikerhez hozzájárult a jó öreg Arnie is, de aki nyakig merült a rendszerváltás környékén a Cherubion kiadó Robert E. Howard-köteteiben és a Hepiend magazinokban lehozott Marvel-képregényekben, tudja jól: Conan sohasem volt barna hajú, néma óriás.

Sokkal inkább egy fekete sörényű, szálkás izmú, szarvsisakos, élő fába is belekötő nőcsábász, akinek a nagy vérfürdők előtt mindig jutott ideje benyögni, hogy "Crom ördögeire, most megkóstoljátok a hyrkániai acélt, kutyák!" vagy "A Walhallában fogod mesélni a testvéreidnek, hogy a kimmériai Conanba botlottál!". És bár Wostry kolléga szerint a 2011-es mozifilmhez kijött teaser elég lehangoló lett, én máris bizalmat szavazok a filmnek. Két dolog miatt: a készítők az "I live, I love, I slay!"-egysorossal tökéletesen összefoglalták a könyves/képregényes Conan karakterét; a március elején debütáló, "szénné gyúrt Jason Momoa koponyahalmon feszít"-stílusú plakáttal pedig a tavaly elhunyt festőzseni, Frank Frazetta kultikus Conan-borítói előtt tisztelegtek (bár a barbár lábánál kuporgó, kötelező bögyös-faros amazont lefelejtették).

 

 

Frank Frazetta 1966-os, hullarakáson feszítős Conan the Adventurer című borítófestménye legalább olyan legendás kép, mint a VHS-kazik kardpengére rámarkoló Schwarzija. '66-ban ezzel a csonthalmos-feszítős Frazetta-képpel indította el az amerikai Lancer Books kiadó, majd '73-ban a brit Sphere Editions is a Robert E. Howard-gyűjteményét (a sorozat többi borítója, köztük az 1 millió dollárt érő Conan the Conqueror című kép itt tekinthető meg). És íme a 2011-es Conan-plakát a koponyahalommal és a Mestert idéző sárgás-barnás tónusokkal:

 

 

A 70-es évektől a 90-es évekig a Marvel kiadónál futottak a Conan-képregénysorozatok. Ezek többnyire a Howard-novellák szolgai adaptációi voltak, de készültek saját történetek is, amelyek többnyire jól illeszkedtek a Conan-legendáriumhoz. 2000-től a Conan-jogok a Star Wars- és a Hellboy-képregények kiadójához, a Dark Horse-hoz kerültek át, ahol az adaptációk és a saját történetek között egy nyolcrészes sorozat is megjelent Frank Frazetta klasszikus festményeivel. Íme az eredeti Howard-novella alapján készíült 2009-es, színes The Tower of the Elephant borítója (író: Kurt Busiek rajzoló: Cary Nord, Michael Kaluta, színek: Dave Stewart):

 

 

A The Tower of the Elephant című történet persze ismerősen csenghet a magyar Conan-rajongóknak is: 1990-ben Elefánttorony címmel jelent meg itthon a Hepiend magazin Conan Saga-sorozatában. A szerkesztő, Szántó I. Péter és a fordító, Hársy Miklós néhány kivételtől eltekintve leginkább a Marvel 1970-ben elindított Conan the Barbarian-szériájából válogatott (The Coming of Conan - Lair of the Beast-Men - The Twilight of the Grim Grey God - The Tower of the Elephant - Zukala's Daughter - Devil-Wings over Shadizar). Íme a The Tower of the Elephant magyar borítója:

 

 

A Marvel-kiadó Conan-történeteinek főszereplője a későbbi Schwarzenegger-féle izomhegy helyett egy szálkásabb, fekete hajú kimmériai volt, a fejéről legyógyíthatatlan szarvas sisakkal - nem véletlenül. Az író, Roy Thomas és a rajzoló, Barry Smith már a Conan-sorozat elindítása előtt kitaláltak egy howardi ihletésű, erős és ravasz barbárt, de szerzői jogi problémák miatt Starr the Slayernek kellett elkeresztelniük. Miután a Marvel megszerezte a jogokat, és a félpucér fantasy hősök terén már veteránnak számító szerzőpárossal elindította a Conan-sorozatot, Thomas és Smith átmentették Starr alkatát (plusz a sisakját, gatyáját, nyakláncát, stb.) az új Conanba, aki így a Frazetta-festmények izomkolosszus barbárja helyett már sokkal inkább Tarzanra hasonlított.

A Hepiend-képregényeken felnőtt olvasóknak tehát az új mozifilm felpumpált Jason Momoa is legalább annyira hiteles Conan lehet, mint a fénykorát élő Schwarzenegger volt Milius kultfilmjében. Persze csak ha a kölyökképű Baywatch/Stargate-sztár megszabadul a rasztahajtól és a körszakálltól!

 

(Starr the Slayer 1970-ből és a Marvel-féle The Tower of the Elephant 1971-ből)

 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.