Beleolvastunk Tétényi Csaba blogszerű regényébe, Szalai Zsolt sörülökazerkélyen című verseskötetébe, ráadásul lerántjuk a leplet a kapcsolathálójáról, valamint meghal egy anya Rózewicz könyvében. Viszont örültünk a Mészöly Miklós Műhelynaplóknak.
CTétényi Csaba: Akkor sem biztosítási esemény; JAK-L’Harmattan kiadó, Budapest 2006.
Belenéztem Tétényi Csaba regényébe, és ennek kapcsán merült föl bennem először, hogy a blogok látványos előretörése és térnyerése megkerülhetetlen akadályokat gördít szép lassan a próza bizonyos fajtái elé. Egész pontosan: minél többet olvastam ezt a könyvet, annál inkább tűnt egy kinyomtatott blognak, amiből pedig ismerünk nagyon jót, például Párduc sztorijait. Értsd: ami blognak kiváló, könyvnek lehet szánalmasan rossz.
Ennek ellenére (vagy emellett) sem temetnivaló Tétényi Csaba könyve. Vannak benne szép részek, poénok, minden, ami kellhet. A legaggasztóbb az, hogy rengeteg pongyolaság van a szövegben. És: van, aki úgy érzi, hogy egy kurvát, vagy egy bazmeget beletenni irodalmi műbe még mindig valami? Ha van, jelentkezzen emailben: a beküldők között féléves KönyvesBlog előfizetést sorsolunk ki. (SM)
Ennek ellenére (vagy emellett) sem temetnivaló Tétényi Csaba könyve. Vannak benne szép részek, poénok, minden, ami kellhet. A legaggasztóbb az, hogy rengeteg pongyolaság van a szövegben. És: van, aki úgy érzi, hogy egy kurvát, vagy egy bazmeget beletenni irodalmi műbe még mindig valami? Ha van, jelentkezzen emailben: a beküldők között féléves KönyvesBlog előfizetést sorsolunk ki. (SM)
AMészöly Miklós: Műhelynaplók – szerk: Thomka Beáta és Nagy Boglárka; Kalligram kiadó Pozsony, 2007.
Az a rész gondolom mindenkinek megvan, amikor osztálykiránduláson az aznapi negyedik múzeumban elhangzik valami ilyesmi, hogy „és az ebben a vitrinben látható tollal írta Petőfi Sándor a …” – és a mondat további részére pedig senki nem emlékszik, mert ha általános iskolás, akkor már a vitrin zárját feszegeti, ha gimnazista akkor meg rég a kijárat előtt dohányzik. Másfelől, ha komolyan veszem ezeket, szomorú látni, ahogy a rengeteg tárgy, könyv és levelezés valakinek a hiányát mutatja. Minden megvan, csak épp a lényeg nincs sehol.
Az a fajta lényeg, ami a Kalligram kiadó által megjelentetett Mészöly Miklós Műhelynaplók című könyvben mintha mégis meglenne. Ez a műhelynapló a hagyatékban található feljegyzések, noteszek, határidőnaplók anyagát tartalmazza. Fél évszázad jegyzetei, főleg olvasónaplók, ritkábban saját művek előmunkálatai találhatók benne. És ez idáig úgy hangzik, mintha kizárólag szövegváltozatok közt bogarászó filológusoknak lenne érdemes ajánlani a 930 oldalas könyvet. De nem. Kiolvashatatlan, mert mindig újra bele kell nézni. (SM)
Az a rész gondolom mindenkinek megvan, amikor osztálykiránduláson az aznapi negyedik múzeumban elhangzik valami ilyesmi, hogy „és az ebben a vitrinben látható tollal írta Petőfi Sándor a …” – és a mondat további részére pedig senki nem emlékszik, mert ha általános iskolás, akkor már a vitrin zárját feszegeti, ha gimnazista akkor meg rég a kijárat előtt dohányzik. Másfelől, ha komolyan veszem ezeket, szomorú látni, ahogy a rengeteg tárgy, könyv és levelezés valakinek a hiányát mutatja. Minden megvan, csak épp a lényeg nincs sehol.
Az a fajta lényeg, ami a Kalligram kiadó által megjelentetett Mészöly Miklós Műhelynaplók című könyvben mintha mégis meglenne. Ez a műhelynapló a hagyatékban található feljegyzések, noteszek, határidőnaplók anyagát tartalmazza. Fél évszázad jegyzetei, főleg olvasónaplók, ritkábban saját művek előmunkálatai találhatók benne. És ez idáig úgy hangzik, mintha kizárólag szövegváltozatok közt bogarászó filológusoknak lenne érdemes ajánlani a 930 oldalas könyvet. De nem. Kiolvashatatlan, mert mindig újra bele kell nézni. (SM)
DSzalai Zsolt, (s)örülökazerkélyen, Fiatal Írók szövetsége, HC, 16, 1400 Ft
Szalai Zsolt sörülökazerkélyen című kötete nem nevezhető csúcsteljesítmény, sőt teljesítménynek sem. Költőnk a mára már unalmas posztmodern pózzal a múlt felé csak iróniával tud fordulni, pedig a szerző ki sem látszik a vendégszövegekből. Egy gyors lista: Schlegel, a Cure, Csokonai, önmaga, Alfred Tennyson, Nietzsche, Kazinczy, Heine, Novalis. Túl sok név ez ennyi helyen. Felmerül az olvasóban: de hová lett Szalai Zsolt?
Szalai nincs sehol, szójátékokkal fedi el arcát, mert szereti a szójátékokat (legalább ennyit megtudtunk róla). Sőt, néha még meg is magyarázza nekünk a viccet. Ahogy Szimpozium séta közben című írásában is: „Sör. Ülök. Az erkélyen. / S örülök az erkélyen. / Sörülök az erkélyen.”
Végére egy kis kapcsolatháló-elemzés: Szalai Zsolt első kötetét Sütő Csaba Andrással közösen írta, ezt a másodikat már egyedül. A sörülökazerélyen egy sorozat 16. darabjaként jelent meg, amelynek Sütő a szerkesztője, akinek szintén ebben a sorozatban jelent meg saját, meredek című, verseskötete is, igaz: a szerkesztő ekkor még nem ő (Sütő), hanem Szalai volt. (TA)
Szalai Zsolt sörülökazerkélyen című kötete nem nevezhető csúcsteljesítmény, sőt teljesítménynek sem. Költőnk a mára már unalmas posztmodern pózzal a múlt felé csak iróniával tud fordulni, pedig a szerző ki sem látszik a vendégszövegekből. Egy gyors lista: Schlegel, a Cure, Csokonai, önmaga, Alfred Tennyson, Nietzsche, Kazinczy, Heine, Novalis. Túl sok név ez ennyi helyen. Felmerül az olvasóban: de hová lett Szalai Zsolt?
Szalai nincs sehol, szójátékokkal fedi el arcát, mert szereti a szójátékokat (legalább ennyit megtudtunk róla). Sőt, néha még meg is magyarázza nekünk a viccet. Ahogy Szimpozium séta közben című írásában is: „Sör. Ülök. Az erkélyen. / S örülök az erkélyen. / Sörülök az erkélyen.”
Végére egy kis kapcsolatháló-elemzés: Szalai Zsolt első kötetét Sütő Csaba Andrással közösen írta, ezt a másodikat már egyedül. A sörülökazerélyen egy sorozat 16. darabjaként jelent meg, amelynek Sütő a szerkesztője, akinek szintén ebben a sorozatban jelent meg saját, meredek című, verseskötete is, igaz: a szerkesztő ekkor még nem ő (Sütő), hanem Szalai volt. (TA)
C-
Tadeusz Rózewicz: Anya elmegy; a Ráday könyvesház kiadása, Budapest 2004
Hervasztó könyv ez, pedig igényes kiállítású, és valóban megejtő is, mert mások gyászát kivétel nélkül tiszteletben tartjuk. De az ezzel kapcsolatos műalkotásokat már nem mindenáron.
És itt a bökkenő. Mert nagyon erősek vagyunk halálos témában: Petri György versei vagy Polcz Alaine Gyermek a halál küszöbén. Ez a könyv sokrétű, de unalmas, előre kiszámítható gyászkönyvet - mivel a halál kiszámítható, amennyiben valaki mindenképpen meghal. A szerző végtelen meghatódott saját sorsa felett – akinek van türelme végigolvasni, szóljon, ha tévednék. (SM)
Tadeusz Rózewicz: Anya elmegy; a Ráday könyvesház kiadása, Budapest 2004
Hervasztó könyv ez, pedig igényes kiállítású, és valóban megejtő is, mert mások gyászát kivétel nélkül tiszteletben tartjuk. De az ezzel kapcsolatos műalkotásokat már nem mindenáron.
És itt a bökkenő. Mert nagyon erősek vagyunk halálos témában: Petri György versei vagy Polcz Alaine Gyermek a halál küszöbén. Ez a könyv sokrétű, de unalmas, előre kiszámítható gyászkönyvet - mivel a halál kiszámítható, amennyiben valaki mindenképpen meghal. A szerző végtelen meghatódott saját sorsa felett – akinek van türelme végigolvasni, szóljon, ha tévednék. (SM)
