Fotó: Valuska Gábor
Egy sztriptízbárban mutatták meg be a sajtónak Árpa Attila első regényét, a Holtomiglant: Réz András és Puzsér Róbert jelenlétében az olajszőkítést is kipróbálhatták a résztvevők.
Árpa Attila nevét elsősorban az RTL Klub egykori kreatív producereként ismerik a legtöbben, hiába rendezett filmet (Argó), készített képregényt (Sötét kor), lett műsorvezető (Szerencsekerék, Reggeli), és szerepelt rengeteg filmben (Borgias, Max, SOS Love!) íráskészségét eddig csak két bulvárkönyvéből ismerhettük: az egyik az RTL Klubot leleplező Ha én ezt a klubról elmesélem, a másik egy valóságshow-kézikönyv, a Halál egyenes adásban. Az Ulpius-ház kiadó gondozásában a 2012-es Könyvfesztiválra jelent meg első regénye, a Holtomiglan, amelynek bemutatóját egy körúti sztriptízbárban tartották. Sajnos fényes nappal, így csak a falakon lévő meztelen nős rajzok, a szexuális segédeszközöket (vibrátorok, fétismaszkok, stb) kínáló kirakat és az asztalon elhelyezett tánclap (private dance 5000 Ft, asztaltánc 6 000 Ft, leszbi show 40 000 Ft) árulkodott a hely eredeti rendeltetéséről. A résztvevők sem sokat foglalkoztak a különleges helyszínnel: Réz András szakértő és Puzsér Róbert “civil olvasó” a színpadi rúd tövében köszörülte a nyelvét Árpa korábbi teljesítményein.
A sztriptízbár egyébként úgy kapcsolódik a regényhez, hogy a Holtomiglan a kilencvenes évek Magyarországán játszódik, amikor mindenki az olajszőkítésből akart nagyon gazdag lenni: legyen politikus, rendőr, gengszter vagy feltörekvő fiatal. A regény központi figurája egy Levi nevű fiú, aki szeretne gyorsan magasra jutni a ranglétrán, de kezdőként nem látja át a szabályokat, ezért három pohár pezsgő segítségével magyarázzák el neki egy sztriptízbárban, hogyan működik az olajszőkítés, hogyan öntik a ferrocént a tankolni való olajba, hogy vámmentes fűtőolaj lehessen belőle, és hogyan lehet ezt kémiai úton eltávolítani.
A sajtórendezvényt tehát erre a jelenetre húzták fel, és valóban el is jött az a megdöbbentő pillanat, amikor egy körúti sztriptízbárban Árpa Attila magyarázta Réz Andrásnak az olajszőkítés lényegét, és öntögette a málnaszörpöt és a koktélcseresznyét a pezsgőbe. Így néztek ki a művészeti installációval felérő sajtótájékoztatón:
Eközben Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró a kilencvenes évek történetét vázolta fel: az Aranykéz utcai robbantás, az Olajbizottság, Boross Tamás és Pallag László voltak a főbb vázlatpontok. Noha a könyv hangsúlyozottan fikció, mégis rengeteg helyzet felismerhető, a regény nyitó- és záróképe (a garázsaknából előásott benejlonozott holttest) egy az egyben megtörtént: W. László és Szlávy Bulcsú történetét dolgozta fel Árpa Attila. Réz András is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Holtomiglan ugyan ponyva, de ez nem azt jelenti, hogy szar, hanem hogy más műfajban, más hangnemben szólal meg.
A beszélgetés után megkérdeztük Árpa Attilát pár dologról, így például arról, milyen a szellemírók után megszenvedni egy könyvvel.
Az Ulpius-ház Kiadó kért fel a Holtomiglan megírására: milyen érzés volt, hogy egyedül kell megírnod a regényt?
Egyrészt nagyon megijedtem. Az első két könyvemet ugyanis nem egyedül, hanem ismerősök, ha úgy tetszik, ghost writerek segítségével írtam (ghostwriternek, vagy szellemírónak nevezzük azokat az ismeretlen szerzőket, akik egy-egy híresség könyvét megírják. Egy ilyen íróról készített jó filmet Roman Polanski Szellemíró címmel - a szerk.), de az Ulpius Kiadó ragaszkodott hozzá, hogy a Holtomiglan minden egyes szavát én írjam. De amikor nekikezdtem, akkor rájöttem, hogy nem volt ez egy rossz döntés, és örülök, hogy erőszakoskodtak. Másrészt elsősorban filmesnek gondolom magam, és rengeteg filmötletem van, amelyeknek a töredéke fog megvalósulni. Arra gondoltam, hogy rossz lenne ezeket a fiókban hagyni, valamilyen formában mégis meg kéne jelentetni őket. A Sötét korból képregényt csináltunk, a Gyerektolvajokból musical lett, a Holtomiglanból pedig regény. Eredetileg a Keresztapa magyar megfelelője szeretett volna lenni - de az is elképzelhető, hogy lesz még belőle film.
Hogyan döntöd el, hogy az ötleteidet milyen formában dolgozod fel? A Holtomiglanról azt gondoltad, hogy olyan nagyszabású történet, hogy papíron még talán megvalósítható, de filmen már nem?
Abszolút megvalósítható filmen is, de négy ötletet küldtem a kiadónak, és közösen választottuk ki, hogy ez legyen az első, amit megírok, és nagyon remélem, hogy nem az utolsó. Aktuális, Budapesten játszódik, van benne alvilág és szerelem is, sokmindent lehet egyszerre megmutatni benne.
Fegyelmezett író vagy? Úgy kell elképzelni, hogy hónapokon keresztül folyamatosan írtál?
Nem, mert nagyon sok más dolgom van, így akkor dolgoztam rajta, amikor csak tudtam, de a befejezést az elmúlt két hónapban valóban úgy írtam meg, hogy beültem egy kocsmába este nyolckor és berendeltem a fröccsöket. Ilyen értelemben végülis fegyelmezetten, este nyolctól hajnalig folyamatosan írtam.
A könyved végén több szakértőnek is köszönetet mondasz, ők hogyan segítették a munkádat?
Két orvosszakértőnek is köszönetet mondok, akiket a leglehetetlenebb pillanatokban hívtam fel olyanokkal, hogy mondják már el, milyen egy levágott fej? Hogy néz ki, mit látunk pontosan? Mi történik, ha egy ember testébe ferrocént injekciózunk? Vagy a legegyszerűbb dolog, ezer filmben látjuk, hogy valakit fejbelőnek, de miért hal meg valaki egy fejlövéstől? Erre voltam kíváncsi, hogy megírhassam azt a jelenetet, amikor a szereplőm tudja, hogy hamarosan fejbelövik és végiggondolja, hogyan és mibe is fog pontosan belehalni. Illetve még Mihályfi Balázs színésznek mondtam köszönetet, mert egy trükköt alkalmaztam: amikor készen voltam a könyvvel, beültettem egy szobába és arra kértem, hogy olvassa fel az egészet, és néhány barátommal, akiknek a véleményére adok, és mondjuk értenek is valamennyire az irodalomhoz, végighallgattuk. Kiderült egy csomó minden: szóismétlések, erőltetett fordulatok, ritmusbeli hibák. Nem tudom, hogy ezt csinálják-e vajon más írók is, de én ezt a módszert találtam ki.
A könyvben nagyon sok olyan részlet és tény szerepel, amiről korábban nem olvashattunk - te honnan tudsz ezekről?
Nyilván megelőzte az egészet egy kutatás, de ezt nem úgy kell ezt elképzelni, hogy gengszterekkel találkoztam sötét parkolóházakban, és nem mentem be például a parlamenti könyvtárba, de olvastam rendőrségi aktákat, vallomásokat, és az interneten is sokat kutattam. valamint túlvagyok néhány négyszemközti beszélgetésen olyan emberekkel, akiknek több közük volt ehhez a korhoz. Hogy hány százalékban fikció, azt nagyon nehéz megmondani, mert volt arra példa, hogy egy létező emberből két karaktert csináltam és mivel az olajszőkítők meglehetősen buta és egyszerű emberek voltak, ki kellett színeznem őket. Nem tudom, hogy ez mennyire számít fikciónak, mert igen, létezett az adott ember, és csinált ilyen dolgokat, de színesítettem kicsit a karakterét. Lehetne mondani, hogy a valós személyeket és történetüket csomagolópapírnak használtam, hogy az ötleteimet kivitelezzem, de valójában pont fordítva történt.
A könyvhöz készült egy trailer is - ezekben a szereplőkben gondolkodsz egy esetleges filmes feldolgozásnál is?
Ők elsősorban a trailer szereplői, de hogy lesz-e a Holtomiglanból film vagy hatrészes tévésorozat, az a jövő kérdése. Természetesen pályázni fogok a Filmalaphoz és a Médiahatósághoz is, aztán majd meglátjuk, mi sül ki belőle.
A Holtomiglan a Facebookon
