Berlin, Buenos Aires, New York vagy épp Jeruzsálem után a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtárába is megérkezett az Olvass és írj Anne Frankkal! című vándorkiállítás. A tárlat csoportfoglalkozásokkal és fiatal tárlatvezetőkkel várja a 9-15 év közötti diákokat, és persze tanáraikat is, akik az Ulpius-ház, a Park és a Luther kiadók jóvoltából két frissen megjelent képregénnyel, és Anne fikciós írásaival egészíthetik ki a lány naplójáról vagy a holokausztról tartott irodalom- és történelemórákat. A kamaszlány ugyanis nemcsak a holokauszt legismertebb gyermekáldozata volt, de egy nagyon tehetséges író is, aki meséket, novellákat, sőt egy regénytöredéket is maga mögött hagyott, és aki kitartásával, ambícióival igazi példát mutathat a kamaszoknak.
Az amszterdami Anne Frank Ház 2010-ben indult, írást és olvasást népszerűsítő tárlata egy olyan korcsoporthoz szól, akiket hatalmas kihívás megszólítani a témában. Az alkotók ezért megpróbálták a lány személyiségének minél nagyobb szeletét bemutatni, nem hagyva el természetesen a történelmi hátteret és kontextust sem, amit oktató-dokumentumfilmmel tesznek majd érthetővé a gyerekek számára.
Magyar vonatkozás: Bárcsak lett volna ilyen kiállítás a nyolcvanas évek elején, amikor először jártam Magyarországon, sóhajt tört magyarsággal Ronald Leopold az amszterdami Anne Frank Ház ügyvezető igazgatója. Leopold természetesen egy nő miatt döntött úgy, hogy megtanulja a nyelvünket, ám ma már ő is tudja, hogy a nyelvkönyv kiválasztásánál a kiadás dátumára is érdemes figyelni, különben könnyen előfordulhat, hogy az Apa pipázik/A macska ül típusú tőmondatokhoz szokott diák már a második fejezetben a szakszervezeti kongresszusra érkezett román szövőnőkkel találja szemben magát. Esetleg Szabadság, elvtárs! felkiáltással üdvözli a kofát gyümölcsvásárlás közben. Leopold apósát egyébként Würtz Ádámnak hívták, így nemcsak a tárlathoz, de a gyerekkönyvtárhoz is van némi kapcsolódási pontja. Egy tündérlalányi mindenképpen. A FSZEK igazgatója, Fodor Péter három nagyon eltérő, mégis rokon alkotást állított párhuzamba Anne Frank naplójával. Az 1956-os események ötvenedik évfordulójára megjelenő gyereknaplókat, a 14 éves Kovács János, és a 12 éves Csics Gyula naplóját, valamint Radnóti Bori noteszét. A Holland Királyság magyarországi nagykövetének, Gajus Scheltemának még a legmeghatóbb budapesti pillanata is Anne Frankhoz kapcsolódik. Mikor a Trefort gyakorlóiskolában megnyílt a Történelem a mának című kiállítás, az egyik diáklány, aki a tárlatvezetést tartotta, elsírta magát. A múltat nem szabad elfelejteni, emlékeztetett Scheltema, de ahogy Anne Frank is írta, nemcsak a borzalmakra kell emlékezni, hanem arra a szépre is, ami megmaradt. Például az meséire.
A vernisszázson bemutatták a holokauszt emlékév alkalmából megjelent három Anne Frank-könyvet is, melyeket oktatási segédanyagul is szánnak a kiadók.
Mesék és történetek a hátsó traktusból: Lehet-e anélkül olvasni Anne Frank fiktív történeteit, hogy ne a kamaszlány tragikus életútja járjon folyamatosan a fejünkben, merül fel a kérdés a Park legújabb kötete kapcsán. A válasz valószínűleg az, hogy nem. Pedig a lány naplója nemcsak azért lett híres, mert egyedülállónak számított, hanem mert irodalmi igényességgel íródott, épp ahogy az ebbe a kötetbe került szövegek is. A kötet a művei publikálására tudatosan készülő lány menekülés köré épített meséit tartalmazza, épp olyan sorrendben, ahogy Anne a 25 hónapos bujkálás alatt a papírra vetette őket. Történetek elsősorban a saját korosztályához szólnak, mert a gyerekek ekkoriban szembesülnek először azzal, hogy egy hozzájuk teljesen hasonló, átlagos kamaszt sem védi meg semmi attól, hogy nagy történelmi tragédiák áldozata legyen.
Anne Frank: Sid Jacobson és Ernie Colón képregényén az Anne Frank Ház által elfogadott hivatalos Frank-életrajz elevenedik meg. A kötet eredetileg 2010-ben jelent meg, és 12-16 éveseknek mesél a lány sorsáról a naplójából vett idézetekkel, valamint a történelmi háttér megértéséhez szolgáló pillanatfelvételekkel. (ITT tudtuk belenézni a kötetbe) Az Ulpiusnál egyébként nem ez az első holokauszt-témájú képregény, 2005-ben náluk jött ki Art Spiegelman Pulitzer-díjas sorozata, a Maus.
Családi titkok: Két kislány barátságáról mesél a holland képregényrajzoló, Eric Heuvel alkotása, amit az egyházi Luther kiadó jelentetett meg. (A kötetet a Deák Téri Evangélikus Gimnázium tízedikes tanulói fordították.) A holland Helena és a Németországból Hollandiába menekülő Ester barátságát bemutató kötetet Helena náciknak behódoló apjának, és a náci hadseregbe belépő valamint az ellenálláshoz csatlakozó testvéreinek története teszi teljessé, melyeken keresztül eljutunk egészen a történelem legsötétebb bugyráig. A képregény második része, az Igazság nyomában hamarosan érkezik.
