Általános cikkek pornó 2008 nin palatinus e(x)trém

A női szemérem botanikája

sonnyK | 2009. január 15. |

B+

Anais Nin: Vénusz deltája, Palatinus - E(X)trém, 2008, 336. oldal, 2800 Ft.

 

Anais Nin eredetileg egy titokzatos gyűjtő kedvéért, a csekélyke honorárium reményében fogott erotikus történetek írásába. Állítása szerint a 30-as években több író barátja, köztük Henry Miller is ugyanennek a megrendelőnek írta pornográf novelláit, pusztán az oldalanként 1 dolláros javadalmazásért. Nin később hozzájárult, hogy kiadják pikáns elbeszéléseit, így a 70-es évektől közkincs és az erotikus irodalom klasszikusa a Vénusz deltája című novellafüzér. A Palatinus új E(X)trém névre keresztelt sorozatának egyik nyitó darabja, amely rögtön felkeltette érdeklődésünket a széria iránt; tekintve, hogy az eddig megjelent könyvek egytől-egyig izgalmasnak ígérkeznek, remélhetőleg találkozhatunk még a sorozat darabjaival itt a Könyvesblogon!

Nem tudni, hogy az írónő a kiadás előtt mennyire nyúlt bele az eredeti szövegekbe, de így első olvasásra úgy tűnik, hogy nem nagyon, hiszen az elbeszélések jelentős része kimunkálatlan, töredékes, a cselekmény hol akadozik, hol pedig egyes epizódok mindenféle logikát nélkülözve kerülnek egymás mellé. Olyan benyomásunk lehet, mintha a szerző valóban gyorsan, egy svungra írta volna a novellákat és nem nagyon törődött apróságokkal, nagyvonalúan bánt a részletekkel. Ezek a cselekményvezetésbeli következetlenségek kárára vannak ugyan az élvezhetőségnek, mindez mégsem jelenti azt, hogy kétsége vonjuk a kötet jelentőségét. A helyenként ügyetlen fordulatokat, suta párbeszédeket könnyedén feledteti Nin egészen sajátos közelítése a szexualitáshoz, amely világosan mutatja azt is, hogy az írónő nem csupán holmi szakmai rabszolgamunkának fogta fel a pornográf elbeszélések farigcsálását, de a benne megfogalmazódó kérdésekre, kételyekre is igyekszik választ talán, sőt célja még ennél is több. A könyv előszava nem más, mint néhány idézet Nin híressé vált naplójából (ez a Henry & June című film forrása is), ebből kiderül, hogy az írónő szeretné felfedezni, feltárni, meglelni az érzékek nyelvét, a hús-vér szerelem nyelvét, amelyet női írók addig nem nagyon mertek kutatni, bár szerinte érzékenyebb alkatuknál fogva éppen ők lennének alkalmasak a felfedezésre. Így tehát egyértelmű, hogy a pénzkereseten túl Nin célja ennek a nyelvnek a megtalálása is volt. Ennek megfelelően a gyönyör, az élvezet, a kívánás, a vágyakozás leírására nagy hangsúlyt fektet novelláiban, és talán nem túlzás azt állítani, hogy időnként valóban célt ér és képes egy hiteles, rendkívül telített és hatásos nyelvet találnia a testi szerelemhez, gyönyörhöz.

A történetek legjellemzőbb helyszíne Párizs, szereplői pedig jobbára művészek, forradalmárok és prostituáltak. Ne feledjük, Nin maga is Párizsban töltötte a 30-as évek nagy részét, ami a két világháború között valóban a művészet központja volt, nem mellesleg pedig a szexuális szabadság, a kicsapongások, züllöttség fővárosa is. Az írónő tehát nem volt híján tapasztalatoknak és az elbeszélések legbizarrabb helyzeteinek döntő többségét élesben, real time is megélte. A novellák lélektani, érzelmi összetettségének oka azonban nem csupán a tapasztalat, hanem Nin egyéb ismeretei is. Az írónő ugyanis komolyan foglalkozott az akkoriban már meglehetősen divatos freudi pszichoanalízissel, pontosan ismerte Otto Rank kutatásait és kívülről fújta Krafft-Ebing könyvét is. Az elbeszélésekben megjelenik szinte minden a fetisizmustól a transzszexualitáson át a nekrofíliáig. Mindez azonban cseppet sem öncélúan, vagy a katalógus teljessége miatt, Nin ugyanis valóban kutatja, vizsgálja a gyönyört, a nemi élvezetet. Központi kérdése érezhetően a nemek közötti különbségek megállapításának zavara. Egyes női szereplői kétségbeesetten kutatják, miként lehetséges nőként férfi módjára élvezni, hogy lehetséges-e feltárniuk, használniuk a bennük rejlő férfit, és ugyanez fordítva is igaz. A férfiak miként tudnak szembenézni saját női oldalukkal. A bizonytalanságokat, 'eltévelyedéseket' a szereplők jellemzően gyakran analizálják, sőt kezelik úgy, hogy felidézik első nemi élményeiket, vagy a traumát kiváltó helyzeteket, időnként el is játsszák a múltbéli eseményeket. Érdekes, hogy az aktusok leírásában rendkívül érzékletes Nin gyakran virághoz, növényhez hasonlítja a vaginát, amennyiben női szereplője szemszögéből ábrázolja a szeretkezést, néhány jelenet valóságos botanikai leírás. A férfi szereplők ugyanakkor sebnek, mohó szájnak látják a nő a szemérmét és a szemszögükből ábrázolt aktus inkább a húsfeldolgozáshoz hasonlít. Ebből is látszik, hogy az írónő alkalmazza a pszichoanalízis és a szexuálpszichológia és patológia megfigyeléseit és közben igyekszik megteremteni a saját, költői és felettébb expresszív nyelvét.

A kötet néhány kifejezetten gyenge és elkapkodott novellát is tartalmaz, általában a hosszabb elbeszélések jobban kidolgozottabbak és többnyire ezek is a legjobban sikerültek. A záró szöveg (Marcel) talán az egyik csúcspontja a kötetnek, ami amellett, hogy egy közös terápia már-már megható történetét meséli el, már több mint egy pornográf elbeszélés, a háború beköszöntével egy szívszorító búcsú a békebeli, féktelenül szabad Párizstól, egy örökre eltűnt bohém világtól, ahol minden megeshetett. Azonban csak a végére marad némi keserűség, Nin novellái általában inkább pozitívak; nők és férfiak mindig egyszerre érnek a csúcsra, minden hímvessző szép, még a csúnya is, a lányok szeretik a sperma ízét, a férfiak pont ott és pont tökéletes tempóban simogatnak.

A Vénusz deltája remek könyv, érdekes és elgondolkodtató, örülhetünk a Palatinus új sorozatának, bár muszáj szót ejteni arról, hogy valóságos bűn, amit szöveggondozás terén műveltek a kiadónál, sajnos, a kötet hemzseg az elütésektől, bosszantó helyesírási hibáktól, ami bizony lehangoló, főleg akkor, ha egy ilyen igényes kiállítású, szép, kézre álló és alapjában véve nagyszerű könyvvel teszik ezt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.