Általános cikkek regény murakami haruki

A lehető legnormálisabban élni

Könyves Magazin | 2008. július 15. |

A-
Murakami Haruki: A határtól délre, a naptól nyugatra, Geopen Könyvkiadó, 2007, 201 oldal, 2690 Ft

 

Az embernek vannak olyan pillanatai, amikor egyszerű és tiszta szerelmes történetet szeretne olvasni még akkor is, ha amúgy nem ez a műfaj áll legközelebb a szívéhez. Így volt velem is. Amikor elolvastam A határtól délre, a naptól nyugatra hátoldalán az összefoglaló szöveget, úgy gondoltam ez a történet tökéletes kikapcsolódás lesz, válasz a kérdéseimre egy távol-keleti író tollából. Bevallom love storyra számítottam, könnyed, szexuálisan túlfűtött olvasmányra, a szükséges és kötelező mondanivalóval. Megvettem tehát életem első, de nem utolsó Murakami Haruki művét.

A könyv főszereplőjét, Hadzsimet gyermekkori szerelme kísérti. Az időnként felszínre kerülő érzelmek újra meg újra felzavarják a látszólag tökéletes, mintaszerű élet állóvizét. A mű egy egész életet ölel fel, ahol minden mindennel összefügg, előre determinált. Sorsszerűen következik egymásból például, hogy Hadzsimének nincs testvére és emiatt összebarátkozik a szintén egyke iskolatársával, Simamotoval. Bár a kiközösítettek magánya köti össze őket, ez életük legboldogabb időszaka. Ártatlan szerelemüket Nat King Cole lemezek hallgatása és egymás kísérgetése pecsételi meg. A sors persze elválasztja őket egymástól, Simamoto elköltözik, a távolságot pedig nem sikerül legyőzniük, csak amikor már késő, ekkor ugyanis még mindketten hisznek a felejtésben. Hadzsime megéli a testi szerelmet, a gimnázium éveit, a szexuális forradalmat, majd az egyetem alatt a politikait is. Ezt a sivár időszakot, ha lehet még üresebb követi. A feleség hozományával jövő gazdagság, majd a családi örömök, sem tudják elvonni a figyelmét arról a hiányérzetről, amit a felbukkanó titokzatos és gyönyörű nő, talán Simamoto utáni vágya ébreszt benne.

A Nobel-díjra jelölt Murakami stílusa meglehetősen tömör, szűkszavú és pontos. Minden apró utalás igazolást nyer, végletesen következetes és kerüli a szépelgést. A pergő cselekmény beszél és a tettek mesélik el a lélek apró rezdülléseit, ezek a történések viszont többnyire sokkal kevésbé drámaiak, mint a hatásuk. A forgatókönyvszerű pontosságra magyarázat lehet Murakami rendezői diplomája, végtére is a könyv is csak saját mozi, itt a vártnál sokkal erősebb, felkavaróbb, mint amire számítottam. Ugyan olvastam már, hogy a könyv minden cselekménye tartogat meglepetést, ezzel azonban vitatkoznék. A történet ereje pont abban rejlik, hogy egy pontig a főszereplő próbálja úgy élni az életét, ahogy azt elvárják tőle, a lehető legnormálisabban. A szerelmi négyszög szereplőit a végletektől való menekülés köti össze. Van, aki a felejtés, katatónia, munka vagy a teljes bezárkózás útján próbál úrrá lenni saját magányán. Gyakran sematikusnak tűnnek ezek a szereplők, néha túlegyszerű, túlkövetkezetes az, ami történik, egészen addig, amíg fel nem fedezem, hogy a lényeg az útkeresés, minden és mindenki emellett csak metafora a főszereplő lélektani drámájában. Hadzsime életében eleinte még a szerelem kalandja is úgy zajlik, mint ahogy azt már százszor olvashattuk, láthattuk, legalábbis itt is megvan a törekvés arra, hogy a kalandot beszorítsa a biztonságos polgári konvenciók közé. Hadzsime meglátja Simamotót, aki „leheletfinoman festette magát, drága, elegáns holmit viselt – kék selyemruha volt rajta és finom, halvány bézs kardigán.”, azért valljuk be nem a világ legfelkavaróbb történése, ha valaki a gyermekei anyja mellett megkíván egy ilyen nőt, annyira nem az, hogy még bosszankodtam is magamban: jó, jó, de remélem most nem az lesz, hogy összejönnek, aztán kész. Nem. A szerelem bekanyargózik a sivár racionalitásba és habár felvillantja egy boldog élet lehetőségét, megvilágítja az elszalasztott lehetőségeket, megölt álmokat is. Bizonyságot nyer, hogy a végletekig elmenni lehetetlen, ha az ember ragaszkodik a középutakhoz. [Kerékgyártó Yvonne]
TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.