Kemény István: Lovag Dulcinea
Kemény István

Lovag Dulcinea

részletek egy lovagregényből  Fotó: Dezső Tamás

(Az ökoszisztéma helyreállítói)

Ahogy a hegyekbe

lassan visszatelepülnek

a farkasok a medvék

és a folyókba a hódok

úgy érkeznek meg újra

az országutakra és a fogadókba

a kóbor lovagok

Helyreállítják az ökoszisztémát

csak a selejtes egyedeket irtják

a túlszaporodott populációt

Farkas

medve

esetleg hód vagyok

jó lesz vigyáznom magammal

mosolyodik el Lovag Dulcinea

nehogy pont az embert irtsam ki

magamból a végén.


1. kép: Dezső Tamás - Belladonna, 2021
2. kép: Dezső Tamás - Kocka, 2019

(Lovag Kassáknak)

„Én Lovag Dulcinea vagyok

és fejünk fölött

elrepül a szemét.” 

(Digitalizáció)

„Én se mindig ez a püffedt képű

alkoholista csapos voltam

hanem az a srác

aki a tizennyolcadik századi Párizsban

a levélkéket

vitte-hozta

futva

gazdája és gazdája szeretői között

inas na!

a technológiai forradalom szorított ki

pedig majdnem olyan gyors voltam

mint a fény.”

(Halloween)

Ahogy az univerzum anyaga

egyetlen kiterjedés nélküli

pontba

és a boszorkányégetések 

a piacterekre

úgy szöknek vissza

uraikhoz a jobbágyok

gazdáikhoz a rabszolgák

és a novemberre virradó

szénfekete éjszakába

a felvilágosultak.

Az emberiség szén-dioxid kibocsátása drasztikusan növekszik

Az emberi tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás, az utolsó jégkorszakot követően természetes forrásokból felszabadulóhoz képest, mintegy 250-szer gyorsabban emelkedik.

Forrás: NASA

Az emberiség  szén-dioxid kibocsátása drasztikusan növekszik

(Klíma)

Piactér ez is

mint a többi

de itt a könyvek égnek

sok könyv

már rég

és még soká

testmeleg lángokkal

humánusan

ég rajta ember is

de észre se veszi

olvas

Végelgyengülésben

hal meg

a máglyán.

(Kiszolgáltatottak)

„Lovag Dulcinea

a nyugalmukat!

nincs jogod elvenni az emberektől a nyugalmukat

meggyőződésüket

még a fájdalmukat se

hacsak nem ígérsz

örök életet érte

ne hirdesd nekik

az igazságot!”

„Nem hirdetem

keresem

félreértés

hogy hirdetem

a nyugalmukat tőlük el

sose venném

első az igazság

amíg azt nem tudom

kik a rászorulók

a gyengék

biztosan

addig csak vaktában

vigasztalom a reményvesztetteket

emelem fel a megalázottakat

és csak körülbelül nincs

kőből a szívem.”

szöveg
Kemény István

Író, költő. 1961-ben született Budapesten. 1990-ben magyar-történelem szakon diplomázott az ELTE-n. 1984 óta jelennek meg verseskötetei, legutóbbit Nílus. Versek címmel a Magvető Kiadó adta ki 2018-ban. A versek mellett esszét, prózát, drámát, kritikát is ír. Munkásságát számos díjjal jutalmazták már: többek között József Attila-díjjal, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal, Babits Mihály Irodalmi Alkotói Emlékdíjjal is büszkélkedhet.

Kemény István
fotó
Dezső Tamás

Dezső Tamás 1978-ban született, Budapesten él. Munkáit világszerte kiállították, és rendszeresen közlik vezető művészeti és közéleti magazinok (The British Journal of Photography, Wired, Time, The Guardian, The Independent, The New York Times, Harper’s Magazine, National Geographic, Le Monde Magazine, The Sunday Times, PDN). Az Egyesült Államokban a Robert Koch Gallery, az Egyesült Királyságban a
The Photographers’ Gallery képviseli.

Dezső Tamás
MasterCard