Izsó Zita: Repülőszőnyeg
Izsó Zita

Repülőszőnyeg

Az első kint töltött éjszakán
az a vastag pulóver járt a fejemben,
amit anyám kötött,
de nem tetszett a fakókék színe,
és néhány éve direkt elhagytam
valamelyik távolsági járaton,
talán azóta is kering az állomások között,
mint az életem nélkülem.

Másnap aztán kaptam egy kabátot,
a nő, aki hozta, azt mondta, a halott apjáé volt,
de olyan szép, sajnálja kidobni.
Fogtam a kabátot,
és ekkor döntöttem el, hogy élni akarok.



Létezik a szegénység kultúrája, és nem pénzt kell adni, hanem a kultúrát megváltoztatni, ami természetesen pénzbe kerül. Tanítani!
Csányi Vilmos



Leterítettem egy takarót az aluljáróban,
csak a gyerekek tudják, hogy valójában repülőszőnyeg,
a többieknek fogalmuk sincs,
hogy minden éjszaka végigjárom vele a várost,
és elhozom, amire az embereknek már nincs szükségük,
távirányítót, amire már nem hallgat senki,
játékokat, amikbe már nem lehet elemet venni,
szavakat, amiknek már senki sem tudja a jelentését,
neveket, amiket már rég nem viselnek,
bókokat, amikbe már úgysem fognak belefogyni,

mások hibáiból, elrontott dolgaiból élek,
ha rám néznek az emberek,
akkor tudják magukról, hogy boldogok.



Magyarországon a háztartások 10 százaléka energiaszegénységgel küzd.
A leggyakrabban használt értelmezés szerint egy háztartás akkor tekinthető energiaszegénynek, ha az nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira. (Forrás: Energiaklub és Habitat for Humanity
Magyarországon a háztartások 10 százaléka energiaszegénységgel küzd.

Néhányan közelebb jönnek,
és megkérdezik, hogy kerültem ide,
tudom, hogy nekik meg az én hibáim kellenek,
elmondom, hogy minden rosszat magamnak köszönhetek,

hogy ha óvatosabb vagyok,
ha a házat mindkettőnk nevére vesszük,
ha az általános iskolában gyorsabban megtanulom a szorzótáblát,
ha nem húzom meg az igazgató lányának a haját,
vagy megeszem a spenótot, és erősebb leszek,

aztán persze megmutatom nekik a lomokat is,
hátha vesznek valamit,

és nem említem nekik,
hogy a múltban a legnagyobb munka a kacatokat megtalálni,
emlékezni olyan dolgokra is,
amiket akkor talán észre sem vettünk,
például hogy hány pötty volt a bögrén,
amibe kitöltötte a reggeli kávét a feleségem,
vagy hogy hívták a zöldségest, aki mindig rosszul adott vissza,
mennyi volt a villanyóra utolsó állása,
és hány nap alatt fogyott el a porcelántartóból a cukor,

és nem mondom el nekik azt sem,
hogy mindig nagyon elégedett vagyok,
ha egy-egy ilyen feleslegesnek tűnő dolog eszembe jut,

ők pedig legtöbbször nem vesznek semmit,
de úgy mennek el,
hogy azt hiszik, megtudtak rólam valamit,

mert fogalmuk sincs,
hogy mindig azok a dolgok a legfontosabbak, amik nem jutnak
az ember eszébe, hiába töri a fejét,
mint a kopár ösvény,
amit az erdőben lakók tapostak ki,
úgy vezetnek be a mélybe,
valami igazán lényeges felé.



szöveg
Izsó Zita

Költő, műfordító, drámaíró, a FISZ-Kalligram Horizontok Világirodalmi Sorozat szerkesztője. Angol, német, francia és spanyol nyelvből fordít. Harmadik verseskötete az Éjszakai földet érés. Fotó: Veres Laura

Izsó Zita
fotó
Mónus Márton
Minden projektemmel arra törekszem, hogy olyan problémákat, társadalmi rétegeket, embereket mutassak be, amiket észre sem vesznek, még a közvetlen környezetükben sem. Úgy érzem, a fotográfia ehhez egy egyetemes nyelv, ami a világon bárki számára értelmezhető, kortól, származástól, vallási hovatartozástól függetlenül.  

Mónus Márton

1

Chripkó Lili

Törekszem arra, hogy megmutassam, milyen állapotban van a mai Magyarország: az ízlés, a morál, a jövőképek és a lehetőségek szempontjából. Döbbenetes, hogy milyen fokú a szegénység és a kilátástalanság, és hogyan dehumanizálják vagy kriminalizálják a szegényeket. 

Chripkó Lili

2

Neményi Márton

A mélyszegénység nem marginális probléma: az ország negyede-harmada érintett. Nagy kihívás tehát (a hajléktalanságról szóló) klisék nélkül, a képen szereplők méltóságát és jogait tiszteletben tartva bemutatni a témát. A környezetszennyezés témáját nem választottam, hanem szembejött; ezernyi formája van.

Neményi Márton

3

Soós Bertalan

A mélyszegénység és a digitális leszakadás a szememben ugyanannak a problémakörnek a részei, hiszen a szegénység a legfőbb oka annak, ha valaki nem tud lépést tartani a fejlődéssel. Városi emberként pedig a legszembetűnőbb dolog számomra a légszennyezés és a szemetelés - ezek egyszerűen mindenhol szembe jönnek.

Soós Bertalan

4





MasterCard

2020 minden pillanata a megszokotthoz képest teljesen más volt.
A járványhelyzet miatt, és mivel felfordult az életünk, fontos pillanatképeket készítenünk arról, milyen problémákkal és kihívásokkal nézünk szembe.

A Mastercard® 20/20 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját mutatja be: a Budapest Street Photography Collective fotózott, húsz költő és író pedig történeteket írt hozzájuk.
December 3-án tíz szöveget mutatunk be, azt követően tíz napon át egyet-egyet.



A 20/20 SZERZŐI
Deres Kornélia, Grecsó Krisztián, Harag Anita, Izsó Zita, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Krusovszky Dénes, Lackfi János, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián, Seres Lili Hanna, Simon Márton, Sirokai Mátyás, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Terék Anna, Tóth Krisztina, Závada Péter