Egy ígéretet teljesítve írta meg első gyerekkönyvét Junot Díaz

Ruff Orsolya | 2019. június 26. |

A Pulitzer-díjas Junot Díaz gyerekkönyve, a Szigetlakó lett júniusban a Szívünk rajta kiemelt könyve, amely Leo Espinosa káprázatos képei segítségével – és egy kislány történetén keresztül – igyekszik választ találni egy olyan kérdésre, amely életünk egy-egy adott pontján mindannyiunkat erősen foglalkoztat.

Junot Díaz elsősorban a felnőtteknek ír, de egy interjúban elárulta, hogy húsz éve vágyott arra, hogy gyerekkönyvet írjon. Az ok egyszerű: annak idején megígérte a keresztlányainak, hogy egyszer ír egy olyan könyvet, melynek ők – azaz Bronxban élő dominikai lányok – lesznek a szereplői. Ez lett a Szigetlakó, melynek hőse egy Lola nevű kislány, aki New Yorkban él, és egy nap azt a feladatot kapja az iskolában, hogy írjon arról a helyről, ahonnan származik. A probléma csak az, hogy a kislánynak semmilyen emléke nincs a szigetről, fogalma sincs, milyen lehetett az a hely, hiszen még egészen kicsi volt, amikor a családjával elköltöztek onnan.

Junot Díaz: Szigetlakó, ill.: Leo Espinosaa

Fordította: Pék Zoltán, Cor Leonis Films, 2018, 48 oldal, 3490 HUF

 

Így aztán a környezetében élőket – a családtagokat, a szomszédokat – faggatja a rejtélyes szigetről, akik persze mind csodálatos emlékeket idéznek fel, a színeket, a zenét, az ízeket, a csodálatos tengerpartot. Viszont Díaznak – aki maga is hatéves volt, amikor családja Dominikáról az Egyesült Államokba költözött – az egyik legfontosabb kiindulási pontja éppen az volt, hogy az élet komorabb részleteit sem szabad eltitkolni a gyerekek elől, és azoknak igenis helyet kell kapniuk egy nekik szóló könyvben. Így aztán az egyik szomszéd emlékeiben feldereng a szigetet évekig rettegésben tartó szörnyeteg, és bár a neve nincs leírva, alakjában nem nehéz felismerni Rafael Trujillo dominikai diktátort.

A dominikai száltól elrugaszkodva ugyanakkor a könyv sokkal többről is szól, a családról, az emberek közötti kapcsolódásról, a kreativitásról, és az emlékezetről, melynek réseit gyakran csak azok tudják kitölteni, akik a legközelebb állnak hozzánk. Ebből a szempontból Díaz könyve távoli rokona lehetne Paulon Viktória Kisrigókjának, akinek örökbefogadott gyerekei sokat kérdezgettek a múltról, ő pedig egy eredetmesével válaszolt nekik. Akkori interjúnkban erről a következőket mondta:

„A „ki vagyok én, és honnan jöttem” egy olyan ősi kérdése a gyerekeknek, és amúgy a felnőtteknek is, ami akkor is újra meg újra feltevődik, ha valaki a legtökéletesebb állandóságban és kiszámíthatóságban él.”

Junot Díaz története a tökéletes példa arra, hogy bár Lola nevű hőse is szerető, támogató közegben éli mindennapjait, neki is rendkívül fontos, hogy a „honnan jöttem” kérdésre részletes, nem kiszínezett, és a rossz dolgokat sem eltusoló választ kapjon.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.