Kötter Tamás egy budapesti ügyvédi irodából kirándult az irodalomba, és megírta a felső-középosztály messziről csillogó, közelebbről optikailag feltuningolt, kiégett életét. Kirándulása olyan emlékezetesre sikerült, hogy Tandori Dezső írt méltató cikket róla a Forrás folyóiratba. (A cikket ITT tudjátok elolvasni) A Könyves podcast tizedik adásában a termékként kezelt könyvekről, a nyugati civilizáció hanyatlásáról és a férfiközpontú társadalomról beszélgettünk vele, és a két nagy előd, Bret Easton Ellis és Michel Houellebecq is szóba került. Érdemes végighallgatni, mert az utolsó kérdés után az is kiderül, hogy milyen volt a kiábrándult értelmiségivel csajozni.A podcastra érdemes feliratkozni az iTunes-on is.
Kapcsolódó cikkeink:
Könyves #10: Kötter Tamás by Konyvesblog on Mixcloud
Például ezekről volt szó a beszélgetés egy órájában:
-A jogászkodás nem elégítette ki Kötter nárcizmusát, ezért írni kezdett. Olyan helyet keresett magának a magyar irodalomban, amit még nem foglalt el senki, így esett a választása a gazdagok és szépekre.
-Az írásnak szerinte megvannak az alapfogásai, amiket nem lehet tehetséggel pótolni, ezért beiratkozott a Werkakadémiára, ahol többek közt Cserna-Szabó Andrástól tanult írni. Cserna egész félévben egyetlen novellát íratott újra vele, osztályzata a végén annyi volt: „kurva jó!” Kötter úgy véli, az irodalomnak is megvannak a maga játékszabályai, az sem mindegy például, hogy melyik kiadónál jelenik meg a könyved. A Kalligramhoz úgy került, hogy elment ebédelni Mészáros Sándor főszerkesztővel, aki szintén tanította.
-BEE Madonnával bulizó, meseszerű világa a húszas évei végén, a harmincas évei elején rá is nagy hatással volt – Az informátorokból tanult meg például párbeszédet írni. Houellebecq-kel már sikeres ügyvédként ismerkedett meg. A francia író épp olyan hősöket rajzol meg, amilyenekkel ő is találkozik.
-A politikai korrektség nem engedi, hogy reflektáljunk a valóságra. Nyugat-Európa legnagyobb problémája, hogy nem születik elég európai gyerek, emiatt kiüresedik a lokalitás, és egy másik civilizáció foglalja majd el a területet. A játékot a kalasnyikovok fogják eldönteni.
-A könyv egy termék, amit el kell adni, a kritikusokra pedig hallgatni kell. Az első két könyvét egyszerre írta, a harmadikat ex-valóságshow sztárokkal és producerekkel próbálja majd eladni. Mivel ezt a világot nem ismeri annyira, előtanulmányokat kellett végeznie - egy soha meg nem valósuló valóságshow előkészületeit vizsgálta meg közelebbről.
- „ha várunk, elszalad a korszakunk, a saját korszakunk” – énekelte Vera című dalában Cseh Tamás. Kötter a saját korszakát próbálja megragadni, mert egy idő után egyre kevesebb kapcsolata lesz azzal az élettel, amit érdemes életnek nevezni.
-Havonta egyszer levelet vált Tandori Dezsővel.
-A Dögkeselyűkben bemutatott ügyvédi iroda világa egy feudális rendszer, aminek tetején a főurak, alattuk a hűbéres (a könyvben Viktor), alatta pedig a kisnemesek állnak. Közös bennük, hogy értéksemleges emberek, ha van is véleményük, azt soha nem mondják ki.
-A könyveiben egy férfiközpontú társadalomról ír, ahol a nőnek annyi a szerepe, hogy ékesíti a férfit. Ebben a világban a férfi annyi idős, ahány éves a barátnője.
-Lehet úgy írni egy világról, hogy te is a szerves része vagy, vallja Kötter, de ehhez erős önreflexióra van szükség. A saját kapuzárási pánikját használja fel, hogy könyveket írjon, de fél attól, hogy úgy jár, mint Houellebecq, és egész életében egy könyvet fog írni.
-A fogyasztás, az extrémitás és a fiatalság a legnagyobb érték ma a világon. Egy negyvenes férfi már nem tud kérkedni a fiatalságával, ő csak egy arctalan beosztott egy multinál, akit a főnöke ugráltat. A nők viszont nem erre vágynak, ezért gyakori, hogy a negyvenes férfiak például titkosszolgálati tisztnek adják ki magukat, hogy bevágódjanak a fiatal lányoknál. Ha nem te vagy a főnök, akkor kreálsz magadnak egy alternatív valóságot, egy álomvilágot, ahol te lehetsz a legnagyobb király.
-Barátjával és könyvének egyik szereplőjével, Daniellel eltökélték, bebizonyítják a nyugat hanyatlásáról író Houellebecq-nek, hogy a magyar nőkkel igenis le lehet feküdni, hagyják a férfit fizetni az étteremben, és megengedik, hogy előreengedje őket az ajtóban. Houellebecq és a DiVino, igaz történet - csak itt, csak most, csak a Könyvesblog olvasóinak.
