George R. R. Martin szuperhősei átírják a történelmet

.konyvesblog. | 2018. február 01. |

Már megint egy projekt, ami miatt George R. R. Martin nem a Trónok harca folytatását írja? – merülhet fel a kérdés a Wild Cards 1. - Fekete lapok című novelláskötet láttán. A válasz nem, hiszen a könyv először a nyolcvanas években jelent meg, Martin pedig elsősorban szerkesztőként felügyelte a létrejöttét. A Fekete lapok alternatív világában emberfeletti képességekkel rendelkező igazságtevők jelennek meg Amerikában és írják át a 20. század második felének történelmét: hidegháború, mccarthyzmus és Woodstock a szuperhősök szemén keresztül. Ez a koncepció annyira sikeres lett, hogy Amerikában a Wild Cards világa azóta már több  mint húsz kötettel bővült, nagyrészük több kiadást is megélt,  a történetekből pedig a Universal Cable Production tervez tévésorozatot forgatni.

A Fekete lapok szerkezetéből is kitűnik, hogy Martin eléggé rajtahagyta a kézjegyét a novellákon. Az egyes sztorik mind csatlakoznak egy, az elbeszéléseken átívelő, lineáris történethez is, amelyben végigkövethetjük New York változásait a második világháború végétől a nyolcvanas évek közepéig. Ennek az alternatív történelmi leágazásnak az alapjait a Harminc perc a Brodway felett! című, kiinduló novellában ismerhetjük meg. Az 1946-ban játszódó, szándékosan ponyvaízű történetben földönkívüli vegyi fegyver kerül egy nagyhatalmú bűnöző kezébe, aki léghajóról akarja szétszórnia a fekete lap nevű vírust Manhattan felett. A bűnözőt a háborús veterán Rakétakölyök még meg tudja állítani – sugárhajtású gépével beleszáll a léghajóba -, de a vírus elterjedését már nem tudja meggátolni.  A fekete lap vírus az emberekre mind másként hat. Az áldozatok 90%-a szörnyű kínok között hal meg - „kihúzták a fekete dámát” -, míg egy kisebb részük testi és lelki torzulásokat szenved el, azaz jokerek lesznek. A túlélők közül a szerencsés néhányakat, az ászokat azonban a vírus emberfeletti képességekkel ruház fel, és ezáltal kvázi szuperhősök lesznek.  

George R.R. Martin: Fekete lapok - Wild Cards 1.

Fordította: Békési JózsefNovák Gábor, Libri, 2017, 687 oldal, 3499 HUF

 

Míg Rakétakölyök története hangulatában a képregények aranykorát idézi, addig A tanú című novella a képregénytörténet másik mérföldkövére, a Fantasztikus Négyesre reflektál. A Négy Ász nevű szuperhőscsapat tündöklését és bukását bemutató elbeszélésben láthatjuk, amint az amerikai kormány megbízásában dolgozó ászok elintézik Juan Perón argentin elnök megbuktatását, részt vesznek a kínai polgárháborúban, hogy végül az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt legyenek kénytelenek számot adni tevékenységükről. Hasonlóan valós történelmi eseményekhez nyúl a Hatalmak című történet is, amelyben egy lezuhant U-2-es kémrepülő körüli hidegháborús krízis kap új olvasatot (ezt az incidenst dolgozta fel Spielberg a Kémek hídja című filmjében is). A novella angol címe (Powers) egyszerre utal a gép foglyul ejtett pilótájának nevére (Francis Gary Powers), a szembenálló nagyhatalmakra és az eseményeket gyökeresen felforgató ászok különleges képességeire is.

Ahogy azt a nagy képregényes univerzumokban megszokhattuk, a Wild Cards-novellák karakterei is többször felbukkannak más szerzők történeteiben. Az egyik ilyen központi figura Croyd Crenson, akinek eredettörténetét Roger Zelazny dolgozta fel Az Alvó című novellában. Croyd furcsa áldozata a fekete lap vírusnak, hisz olykor hónapokig alszik, hogy aztán teljesen új külsővel és képességekkel, hol jokerként, hol ászként ébredjen fel, így az ő beazonosítása az egyes novellákban felér egy extrém nehézségű Hol van Waldo? játékkal. Hasonlóan emlékezetes figura lett Martin Burokba zárva című novellájának főhőse, a Teknős is, aki nagy erejű telekinézissel lebegteti azt a leselejtezett bogárhátúból kinyert páncélkasznit, amivel éjszakánként a város felett körözve üldözi a bűnt.

De a Fekete lapokban nem csak szuperhősnovellákat kapunk, hiszen a kötet második fele már inkább a jokerekre koncentrál. A Wild Cards világ Amerikájában a jokerek azok, akik elsődleges elszenvedői a faji szegregációnak, akiket aránytalanul nagy számban soroznak be Vietnamba, és akiknek politikai küzdelmeik megjelennek a polgárjogi mozgalomban. Ahogy, az egyik karakter megfogalmazza:

Ők karanténnak nevezik, nem diszkriminációnak. Azt mondják, mi nem faj, nem vallás vagyunk, hanem egy betegség, ezért joguk van elkülönítve tartani minket, holott nagyon jól tudják, hogy a fekete lap nem fertőző. A miénk a test betegsége, az övék a lélek ragálya.

A jokerek nyomorban és prostitúcióban fuldokló gettója, Jokertown egy élő és lüktető városrészként tűnik fel, amely a bizarr és vad ötletek tekintetében nem marad el China Miéville regényeinek nagyszabású városaitól sem. Jokertown olyan hely, ahol a mélyben egy metrókocsivá változott nő ír dalszövegeket Bruce Springsteennek (lásd Odalent című novella), miközben a felszínen egy falakon áthatolni képes lány keresi elveszett barátnőjét az éjszakai klubokban (Szellemlány beveszi Manhattant), és ahol Jim Morrison helyett egy Tom Douglas nevű énekes a Gyíkkirály, aki aztán hüllő alakban áll a hippitüntetések élére (Átalakulások). A kötet második felében pár novella kapott egy jóval sötétebb, horrorosabb hangvételt, de pont ezek a történetek sikerültek kevésbé, mert vagy túlságosan kiszámíthatóak (Zsinórok), vagy szimplán öncélúan obszcének (Fortunato hosszú, sötét éjszakája).

George R. R. Martin újraszerkesztette a történelmet

A II. világháború után közvetlenül, mikor az emberiség még alig ocsúdott fel a borzalmakból, idegen eredetű vírus támadja meg a Földet, és különleges tulajdonságokkal ruházza fel a túlélők egy részét. Az ászok emberfeletti mentális és fizikai képességekre tesznek szert. Másoknak csupán bizarr lelki...

A kormány szolgálatában tevékenykedő szuperhősök, akik átírják a történelmet, ma már nem számítanak formabontó újdonságnak (elég csak a szintúgy a nyolcvanas években keletkezett Watchmenre gondolnunk), de a történelmi mérföldkövek megidézésével és a jokerek fantáziadús tablójának köszönhetően a Fekete lapok olyan kötet lett, amely egy-két megingástól eltekintve képes végig egyenletesen jól teljesíteni. Martin és társai olyan világot teremtettek, amelybe könnyű belefeledkezni és úgy tűnik, erre lesz is még bőven lehetőség, hiszen a tervek szerint a Wild Cards könyvekből az elkövetkezendő években még további öt kötet fog itthon megjelenni. 

Szerző: Sas Csaba

 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!