Már megint egy projekt, ami miatt George R. R. Martin nem a Trónok harca folytatását írja? – merülhet fel a kérdés a Wild Cards 1. - Fekete lapok című novelláskötet láttán. A válasz nem, hiszen a könyv először a nyolcvanas években jelent meg, Martin pedig elsősorban szerkesztőként felügyelte a létrejöttét. A Fekete lapok alternatív világában emberfeletti képességekkel rendelkező igazságtevők jelennek meg Amerikában és írják át a 20. század második felének történelmét: hidegháború, mccarthyzmus és Woodstock a szuperhősök szemén keresztül. Ez a koncepció annyira sikeres lett, hogy Amerikában a Wild Cards világa azóta már több mint húsz kötettel bővült, nagyrészük több kiadást is megélt, a történetekből pedig a Universal Cable Production tervez tévésorozatot forgatni.
A Fekete lapok szerkezetéből is kitűnik, hogy Martin eléggé rajtahagyta a kézjegyét a novellákon. Az egyes sztorik mind csatlakoznak egy, az elbeszéléseken átívelő, lineáris történethez is, amelyben végigkövethetjük New York változásait a második világháború végétől a nyolcvanas évek közepéig. Ennek az alternatív történelmi leágazásnak az alapjait a Harminc perc a Brodway felett! című, kiinduló novellában ismerhetjük meg. Az 1946-ban játszódó, szándékosan ponyvaízű történetben földönkívüli vegyi fegyver kerül egy nagyhatalmú bűnöző kezébe, aki léghajóról akarja szétszórnia a fekete lap nevű vírust Manhattan felett. A bűnözőt a háborús veterán Rakétakölyök még meg tudja állítani – sugárhajtású gépével beleszáll a léghajóba -, de a vírus elterjedését már nem tudja meggátolni. A fekete lap vírus az emberekre mind másként hat. Az áldozatok 90%-a szörnyű kínok között hal meg - „kihúzták a fekete dámát” -, míg egy kisebb részük testi és lelki torzulásokat szenved el, azaz jokerek lesznek. A túlélők közül a szerencsés néhányakat, az ászokat azonban a vírus emberfeletti képességekkel ruház fel, és ezáltal kvázi szuperhősök lesznek.
George R.R. Martin: Fekete lapok - Wild Cards 1.
Fordította: Békési József, Novák Gábor, Libri, 2017, 687 oldal, 3499 HUF
Míg Rakétakölyök története hangulatában a képregények aranykorát idézi, addig A tanú című novella a képregénytörténet másik mérföldkövére, a Fantasztikus Négyesre reflektál. A Négy Ász nevű szuperhőscsapat tündöklését és bukását bemutató elbeszélésben láthatjuk, amint az amerikai kormány megbízásában dolgozó ászok elintézik Juan Perón argentin elnök megbuktatását, részt vesznek a kínai polgárháborúban, hogy végül az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt legyenek kénytelenek számot adni tevékenységükről. Hasonlóan valós történelmi eseményekhez nyúl a Hatalmak című történet is, amelyben egy lezuhant U-2-es kémrepülő körüli hidegháborús krízis kap új olvasatot (ezt az incidenst dolgozta fel Spielberg a Kémek hídja című filmjében is). A novella angol címe (Powers) egyszerre utal a gép foglyul ejtett pilótájának nevére (Francis Gary Powers), a szembenálló nagyhatalmakra és az eseményeket gyökeresen felforgató ászok különleges képességeire is.
Ahogy azt a nagy képregényes univerzumokban megszokhattuk, a Wild Cards-novellák karakterei is többször felbukkannak más szerzők történeteiben. Az egyik ilyen központi figura Croyd Crenson, akinek eredettörténetét Roger Zelazny dolgozta fel Az Alvó című novellában. Croyd furcsa áldozata a fekete lap vírusnak, hisz olykor hónapokig alszik, hogy aztán teljesen új külsővel és képességekkel, hol jokerként, hol ászként ébredjen fel, így az ő beazonosítása az egyes novellákban felér egy extrém nehézségű Hol van Waldo? játékkal. Hasonlóan emlékezetes figura lett Martin Burokba zárva című novellájának főhőse, a Teknős is, aki nagy erejű telekinézissel lebegteti azt a leselejtezett bogárhátúból kinyert páncélkasznit, amivel éjszakánként a város felett körözve üldözi a bűnt.
De a Fekete lapokban nem csak szuperhősnovellákat kapunk, hiszen a kötet második fele már inkább a jokerekre koncentrál. A Wild Cards világ Amerikájában a jokerek azok, akik elsődleges elszenvedői a faji szegregációnak, akiket aránytalanul nagy számban soroznak be Vietnamba, és akiknek politikai küzdelmeik megjelennek a polgárjogi mozgalomban. Ahogy, az egyik karakter megfogalmazza:
Ők karanténnak nevezik, nem diszkriminációnak. Azt mondják, mi nem faj, nem vallás vagyunk, hanem egy betegség, ezért joguk van elkülönítve tartani minket, holott nagyon jól tudják, hogy a fekete lap nem fertőző. A miénk a test betegsége, az övék a lélek ragálya.
A jokerek nyomorban és prostitúcióban fuldokló gettója, Jokertown egy élő és lüktető városrészként tűnik fel, amely a bizarr és vad ötletek tekintetében nem marad el China Miéville regényeinek nagyszabású városaitól sem. Jokertown olyan hely, ahol a mélyben egy metrókocsivá változott nő ír dalszövegeket Bruce Springsteennek (lásd Odalent című novella), miközben a felszínen egy falakon áthatolni képes lány keresi elveszett barátnőjét az éjszakai klubokban (Szellemlány beveszi Manhattant), és ahol Jim Morrison helyett egy Tom Douglas nevű énekes a Gyíkkirály, aki aztán hüllő alakban áll a hippitüntetések élére (Átalakulások). A kötet második felében pár novella kapott egy jóval sötétebb, horrorosabb hangvételt, de pont ezek a történetek sikerültek kevésbé, mert vagy túlságosan kiszámíthatóak (Zsinórok), vagy szimplán öncélúan obszcének (Fortunato hosszú, sötét éjszakája).
George R. R. Martin újraszerkesztette a történelmet
A II. világháború után közvetlenül, mikor az emberiség még alig ocsúdott fel a borzalmakból, idegen eredetű vírus támadja meg a Földet, és különleges tulajdonságokkal ruházza fel a túlélők egy részét. Az ászok emberfeletti mentális és fizikai képességekre tesznek szert. Másoknak csupán bizarr lelki...
A kormány szolgálatában tevékenykedő szuperhősök, akik átírják a történelmet, ma már nem számítanak formabontó újdonságnak (elég csak a szintúgy a nyolcvanas években keletkezett Watchmenre gondolnunk), de a történelmi mérföldkövek megidézésével és a jokerek fantáziadús tablójának köszönhetően a Fekete lapok olyan kötet lett, amely egy-két megingástól eltekintve képes végig egyenletesen jól teljesíteni. Martin és társai olyan világot teremtettek, amelybe könnyű belefeledkezni és úgy tűnik, erre lesz is még bőven lehetőség, hiszen a tervek szerint a Wild Cards könyvekből az elkövetkezendő években még további öt kötet fog itthon megjelenni.
Szerző: Sas Csaba
