Van-e élet a Harry Potter után?

fleuriste | 2010. december 28. |

Szar ügy, ha egy írónak az életműve annyira összefonódik egyetlen karakter sorsával, hogy bármit tesz, tervez, minden út előbb vagy utóbb ahhoz az egy fiktív személyhez vezet. Referenciapont lesz az életében, a kritikusok, az újságírók, a rajongók érdeklődésének egyetlen tárgya, az agyonhájpolt író munkásságának akaratlanul is valamiféle ködös alfája és ómegája. Persze, ha az ember dollármilliókat (sőt, a Forbes szerint egymilliárdot) keres vele, mindezek mellett pedig még hazája legbefolyásosabb nőjének is megválasztják (maga mögé utasítva ezzel még a királynőt is), akkor talán valahogy mégis el lehet viselni még ezt is.

J. K. Rowling ráadásul a jelek szerint nem panaszkodik, ha úton-útfélen Harry Potterről faggatják. Még úgy sem, hogy három évvel ezelőtt A halál ereklyéiben eredeti szándékainak megfelelően pontot tett a sztori végére, a könyvből készült film szereplői pedig végre a sarokba hajíthatták a varázslóköpenyt, és nagyjából tíz év forgatás után – ahogy megkönnyebbülten nyilatkozgatták a húszéves „veteránok” – ismét elkezdhették élni a saját életüket. Arról nem is beszélve, hogy az írónő állítólag sziklaszilárd ígéretet tett Daniel Radcliffe-nek arra, hogy nem lesz még egy Potter-könyv, ám ha lesz is, a színész már most világossá tette: „nagyon kétséges”, hogy egy újabb filmben szerepet vállalna.

Márpedig mindenkit nagyjából ez az egy kérdés érdekel. Nevezetesen, lesz-e folytatása az időközben felnőtt varázslótanonc történetének. Rowling pedig ügyesen lebegteti a dolgot. Csak keveri a lapokat, nem egyértelműsít, gondoljon csak mindenki, amit akar. Ahogy október elején Oprah Winfrey-nek nyilatkozva közölte (Radcliffe-et ettől törte ki később a frász): a karakterek még mindig a fejében vannak, és könnyűszerrel tudna egy nyolcadik, kilencedik, tizedik kötetet írni.

„Nem fogom azt mondani, hogy nem fogok (folytatást írni). Nem hiszem, hogy fogok. (…) Úgy gondolom, befejeztem, de soha nem lehet tudni”.

Aha.

A folytatás, nevezetesen, hogy lesz-e, nem lesz, mi lesz, A halál ereklyéi londoni premierjén is felvetődött. Rowling akkor azt mondta, hogy több olyan könyvötlete is van, melyek a varázslóvilágban játszódnának, ám azokban a történetekben nem valószínű, hogy Harry Potter lenne a központi figura. Daniel Radcliffe tehát nyugodtan aludhat – utalt a főszereplőnek tett korábbi ígéretére az író.

Ám aki elvonási tünetekben szenved, az se adja fel a reményt, Rowling ugyanis néhány éve még arról beszélt, hogy egy nagyszabású enciklopédiát szeretne írni a Potter-féle varázslóvilágról, melyben a könyvsorozat szereplőinek későbbi sorsáról is beszámolna.

Igaz, azt is hozzátette, hogy ennek megírása akár tíz évig is eltarthat – nincs igazán miért kapkodnia. A Harry Potter világsikere ugyanis olyan mértékű anyagi biztonságot teremtett az egykoron szociális segélyen tengődő és komoly depresszióval küszködő írónak, melynek révén most megengedheti magának azt a korábban elképzelhetetlen luxust, hogy azt írjon, amit szeretne és akkor, amikor kedve tartja.

És itt van a lényeg. Ha ugyanis akarja, néhány év múlva újranyithatja az egész sztorit, egy új nemzedéknyi varázslót rántva elő ezzel (az utolsó kötet epilógusával lényegében már meg is ágyazott a majdani folytatásnak). Ha meg nem akar, akkor pedig még mindig elszöszmöröghet más varázsló sztorikkal, vagy bármi egyébbel. Saját bevallása szerint tisztában van azzal, hogy akármit is ír a későbbiekben, semminek sem lesz akkora közönségsikere, mint a Harry Potternek volt. Ez azonban tulajdonképpen még fel is oldhatja őt a görcsös megfelelési kényszer alól.

Nem valószínű tehát, hogy Rowling olyan könnyen levágná az aranytojást tojó tyúkot, üzletileg legalábbis kifizetődő az esetleges folytatások időnkénti meglebegtetése. Harry Potterről pedig egy jó darabig hallani fogunk még, hiszen az utolsó kötetből készült film második része még csak ezután (ha minden igaz, az Egyesült Államokban 2011 nyarán) kerül a mozikba.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!