Tommy Wieringa magyarul olvas fel (Fotó: Libri Kiadó /Németh Dániel)
Az eddig tucatnyi könyvet publikáló, világszerte ismert holland író, Tommy Wieringa egyszerre két könyvével is bemutatkozott a magyar olvasók előtt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Nem véletlen, hogy az Ezek az ő neveik és a Szép, fiatal feleségem című műveire esett a választás: az előbbi 2013-ban elnyerte a rangos Libris-díjat, vagyis az év legjobb holland könyve lett, emellett már több, mint negyven nyelvre lefordították. Utóbbi pedig a tavalyi holland könyvhét ajándékkönyve volt: a hétszázezer példányban megjelent könyvet minden olvasó ajándékba kapta, aki legalább tizenkét euró ötven cent értékben vásárolt a könyvhéten. A szerzővel a két regényről, és az általuk fölvetett témákról: bevándorlásról, hitről, szerelemről, házasságról, öregedésről beszélgettünk. Vigyázat, spoilerveszély!
A Szép, fiatal feleségem és az Ezek az ő neveik is klasszikus, bibliai történeteket öltöztetnek modern köntösbe. Míg előbbiben Jób könyvét fedezhetjük fel, utóbbi egy mai Exodus-történet. Jól gondolom, hogy fontos önnek a hit kérdése?
Nem vagyok hívő, de a Biblia mint a nyugati kultúra alfája és omegája, hihetetlenül fontos számomra. Az Ezek az ő neveik című könyvem írásakor az egyik legnagyobb kihívás azt volt, hogy a zsidók vándorlásának történetét hogyan tudom összekapcsolni egy modern migrációs történettel. Ezentúl maga a vallás, egész pontosan a vallás születése is nagyon érdekelt ebben a könyvben. Leginkább az, hogy a félelmek és az ösztönök elegyéből hogyan születnek szabályok és tilalmak. Vajon képes leszek leírni egy vallás keletkezését fikciós keretek között? Azért is fogalmaztam úgy, hogy ez mind kihívás volt, mert intuitív író vagyok: nem készítek nagy terveket és vázlatokat. Általában van egy kiinduló ötletem, és az intuícióm alapján megyek előre, mint egy szaglászó kutya. Ha szerencsés vagyok, akkor megtalálom, amit keresek. Ez persze nem mindig jön össze.
Tommy Wieringa: Ezek az ő neveik
Fordította: Wekerle Szabolcs, Libri, 2015, 150 oldal, 3490 HUF
Ha jól tudom, a bibliai inspiráción túl egy újságcikk adta az Ezek az ő neveik ötletét, ami egy csapat bevándorlóról szólt, akik hónapokig vándoroltak az ukrán sztyeppén. A bevándorlásról naponta számtalan cikket olvashatunk, miért pont ebből a cikkből indult ki a regény?
13 évvel ezelőtt olvastam ezt a cikket egy csapat Magyarországra igyekvő bevándorlóról, akik Ukrajnában ragadtak, miután az embercsempészek leszállították őket a teherautóról. Hamis határt építettek nekik, Nyugatra irányították és a sorsukra hagyták őket. Még mindig Ukrajnában voltak, amikor azt hitték, hogy már átlépték a határt. Amikor azt hiszed, hogy már elérted az Ígéret földjét, még mindig Egyiptomban vagy. Emlékszem, sokkolt az embercsempészek cinizmusa, az, hogy mennyire semmibe veszik az emberi életet. Valójában az indította be a fantáziámat, amit a cikk végén olvastam: a menekültek mindvégig egy holttestet cipeltek magukkal. Meg akartam fejteni, hogy miért áldozták erre az utolsó energiáikat. Akkoriban olvastam újra az Exodust, és egy érdekes párhuzamot találtam: József azt kéri a végrendeletében Egyiptomban, hogy halála után a csontjait vigyék magukkal az Ígéret földjére. A zsidók pedig becsületesen cipelték magukkal negyven éven át József csontjait. Ezek a migránsok Ukrajnában ugyanezt tették. Úgy éreztem, olyan erős párhuzam van a kezemben, amivel érdemes belevágni a könyvbe.
Szép, fiatal feleségem című regénye férfiszemszögből beszél nagyon őszintén egy tipikusan női témáról, az öregedésről. Meg akarta írni a férfiak titkos életét?
A férfiak ugyanúgy szenvednek ettől, csak sosem beszélnek róla. Tudatni akartam a világgal, hogy mi is szenvedünk. A férfiak életében rengeteg dolog a dominanciával és az erővel kapcsolatos. Mi történik veled, amikor ezt elveszíted? Nincs más megoldás, mint a meditáció és a nagy, hosszú séták az erdőben. Az írás is az erőről, a fókuszról és a dominanciáról szól. Kell egy jó sztori, amit fantasztikus metaforákkal, hasonlatokkal kell teleszórni, ráadásul ezeket jó helyen is kell elsütni. Egy jó regény a helyes egyensúlyokról szól. Sokszor érzem úgy, hogy van valami amögött, amit írok, de nem érem el, nem tudom megragadni. Az írás egy állandó küzdelem az írásra való alkalmatlansággal.
A regényben arról az időszakról is ír, amikor az ember alkalmatlanná válik a házasságra. Mikor és miért jönnek el a házasság veszedelmes évei?
Van egy hosszú, középső időszaka az életnek, ami leginkább az alkalmazkodásról szól. Az ember próbál lépést tartani azzal a rengeteg kötelességgel és elvárással, amit a világ támaszt vele szemben. Az jár a fejében, hogy etetnie kell a gyerekeit, pénzt kell keresnie, miközben már húsz éve ugyanazzal a nővel éli a szexuális életét. Ez valószínűleg már nem olyan izgalmas, mint az elején. Na, ezek a házasság veszélyes évei. Sokan vágynak ekkor valami újra, valami fantasztikusra. Ekkor már nem számít, hogy a feleséged mennyire szép, sportos, okos, művelt, szórakoztató, mindezek ellenére is unalmassá válik. Ekkor az ember azt érzi, hogy ki kell lovagolnia a napfénybe, kempingeznie kell az esőben, vodkát kell innia a kozákokkal, kalandokat kell megélnie, csinos, fiatal lányokkal kell szeretkeznie. Ebben az életkorban nagyon vigyázni kell a feleségekre és a férjekre, akiknek sok barátjuk van.
Mire alapozva írta, hogy a férfiak a terhesség alatt érzik a legnagyobb késztetést a félrelépésre?
Akkor éreztem a legnagyobb kísértést arra, hogy megcsaljam a feleségem, amikor terhes volt. Egy nijmegeni szociálpszichológiai vizsgálat kimutatta, hogy huszonhétszer nagyobb az esélye annak, hogy a férj párja terhessége alatt lép félre, mint a házasság bármely más időszakában, míg neje betegségei és gyógyulási ideje alatt valamennyire képes visszafogni magát. Ijesztő a nő testének változása, de erről a férfi olvasatról is ritkán beszélünk. Ezt persze egy cikkben vagy egy publicisztikában nem írhatod meg, de egy regény tökéletesen alkalmas erre.
Az interjú innentől spoilereket tartalmaz!
A regény párhuzamos Jób történetével, hiszen főszereplője, Edward is elveszíti mindenét.
Jób könyve azzal kezdődik, hogy Isten és az Ördög fogadást kötnek. Isten ebben a történetben is jelen van, de konkrétan nem jelenik meg: csak egy embert látunk, aki tisztán akarja látni, hogy mi az élet, a halál, honnan ered a fájdalom és a szenvedés. Nem véletlenül lett a könyv főszereplője egy víruskutató, aki mikroszkóp alatt vizsgálja az élet lényegi elemeit, miközben egy kicsit sem törődik Istennel. Lehet, hogy elveszíti mindenét, de végül ki tudja mondani, hogy bűnös.
Ön szerint mi Edward összeomlásának valódi oka?
Ő egy teljesen átlagos, hétköznapi ember, aki tehetségesen kialakított egy megtévesztő, csillogó felszínt, ám ezt nem lehet a végtelenségig fenntartani. Íróként mindig is nagyon érdekeltek azok a helyzetek, amikor sikeres, gazdag, tehetséges emberek életében eljön az a pillanat, hogy őszintén magukba kell nézniük. Ki vagyok én? Miért csinálom azt, amit csinálok? Miért játszom azt, amit játszom? Mi a következménye a gondolataimnak és a tetteimnek? Az igazi katarzis abban van, amikor lehullnak az álarcok, és kitűnik mögülük az ember valódi lényege, személyisége. Nagyon szeretem ezekben a helyzetekben ábrázolni a szereplőimet. Az utolsó fejezet megírása számomra is nagyon megindító és katartikus volt: amikor Edward sírni kezd a hallgatói előtt a tömött előadóteremben, mert ráébred arra, hogy a gyerekkori háziállata, egy buta fehér csirke iránt sokkal több szeretetet érzett, mint a felesége, Ruth iránt valaha.
Ez a kettejük közt lévő 15 évnyi korkülönbségből fakad?
Edward megpróbál a pénzével, a befolyásával és a hírnevével kompenzálni, de mindez sovány vigasz a szépségből és a fiatalságból fakadó erőért cserébe. A regény egy olyan ember önpusztítása, aki nem tud mit kezdeni a saját hanyatlásával. Megpróbál harcolni a saját korával, ehhez pedig a felesége szépségét és fiatalságát használja fel. Amikor udvarolni kezd a lánynak, még nem tudja, hogy a kapcsolattal csak a saját boldogtalanságát alapozza majd meg. Nagyon büszke rá, hogy a lány vele akar lenni, ez a büszkesége pedig eleinte annyira elvakítja, hogy nem veszi észre, a lány fiatalsága állandóan szembesíteni fogja a saját hanyatlásával. A folyton szem előtt lévő kontraszttól még nagyobb gyötrelemnek éli meg az öregedést.
Tommy Wieringa: Szép, fiatal feleségem
Fordította: Wekerle Szabolcs, Libri, 2015, 168 oldal, 2990 HUF
Törvényszerű, hogy egy ilyen kapcsolatnak tragikusan kell végződnie?
Több hasonló történettel találkoztam. 15 évvel ezelőtt kezdett foglalkoztatni a téma, amikor az egyik barátom összeházasodott egy nála 20 évvel idősebb férfival, majd született két gyermekük. Egyszer megkérdeztem tőle, hogyan viselkedik a férje, amikor veszekszenek. Azt mondta, hogy mindig visszavonul, és ráhagyja a dolgokat. Ezen elgondolkodtam, és arra jutottam, hogy a férj biztosan azért reagál így, mert tisztában van vele, hogy ez az utolsó esélye. Ezzel szemben a lánynak 30 évesen még rengeteg lehetősége van. Később egy flamand írónál jártam, aki 17 évvel idősebb a feleségénél. A lakásukban egy csomó bogyót, többnyire étrend-kiegészítőt láttam. Meg is kérdeztem tőle, hogy beteg-e, de azt mondta, nincs semmi baja. Pedig beteg volt: a saját korába, az öregedésbe betegedett bele. Ez a pasi az egyetemen is tanított, ahol összejött az egyik tanítványával. A szeretője még a feleségénél is fiatalabb volt, legalább tíz évvel. Ez volt az ő sajátos bosszúja a feleségén azért, amiért sokkal fiatalabb nála. A regényeimben szeretem megírni ezeket a pszichológiai szempontból izgalmas helyzeteket.
Azt gondolom, hogy Ruth és Edward házassága mégsem a korkülönbség miatt megy szét, hanem a kettejük közti elvi, morális ellentétek miatt. Önnek mi a véleménye?
Szerintem kettejük konfliktusának valódi oka a fájdalom. Edward fájdalmának középpontja önmaga: azt gondolja, hogy csak ő érez fájdalmat, csak ő szenved az öregedés miatt. Nem tudja értékelni, hogy egyre tapasztaltabb és bölcsebb lesz. Ő a fiatalságát és az erejét akarja visszakapni. A lány fájdalmának központjában a világ fájdalmával való azonosulás áll. Ő képes együtt érezni az állatokkal, a bevándorlókkal. Ez egy érdekes ellentét: a fájdalom megélésének két legszélsőségesebb foka, ráadásul egy házasságon belül.
Ruth egy liberális aktivista, aki nem mély meggyőződésből vegetáriánus, és csak divatból tanul szociológiát. Fájdalma sem igazi, felvett dolog, amiből identitást épít magának.
Igen, míg Edward fájdalma rettenetesen önző, addig Ruth-é kölcsönvett fájdalom. Nem állítom, hogy nem igazi, inkább csak nem elég erős. Nem attól szenved, hogy el kell viselnie önmagát, hanem magától a házasságtól, amiben egy olyan emberrel él együtt, aki csak a saját fájdalmával és szenvedésével van elfoglalva, másokét pedig képtelen átérezni. A lány azt gondolja, hogy a gyermekük születése majd megoldja a helyzetet. Pedig ez egy újabb recept a boldogtalanságra.
Szerző: Hercsel Adél
