Hírek 2008 murakami murakami haruki

Tíz dolog, amit tudnod kell Murakami Harukiról

Murakami Haruki napjaink talán legsikeresebb bestseller szerzője, ötödik könyve, az 1988-as Norvég erdő (Norwegian Wood) több mint három és fél millió példányban kelt el csak Japánban a megjelenése utáni első évben, könyveit mintegy negyven nyelvre fordították le. A most 59 éves Murakamit szeretik a japán konyhához hasonlítani: a kifinomultság, a kérlelhetetlen nyájasság és az egzotikum keveréke. Az álmok, az emlékezés és a valóság egyszerre vannak jelen regényeiben és mindezt sajátos, száraz humora fűszerezi. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy évek óta felmerül a neve a Nobel-díjra esélyesek között.

Murakami rajongóknak valószínűleg triviális dolgok következnek, de a többi olvasónak hasznos lehet a Times listája, amelyben összegyűjtötték a tíz legfontosabb tényt, amit mindenképpen érdemes tudni az íróról:

MURAKAMI MEGOSZTJA AZ EMBEREKET

2000 júniusában a sikeres német irodalmi tévéműsor, a Das Literarische Quartett szereplői Murakamiról beszéltek, ám a beszélgetés olyan parázs vitába torkollott, hogy az egyik szereplő tizenkét év után kilépett a műsorból. Murakami nemcsak Európában osztja meg olvasóit, hanem hazájában, Japánban is: amíg a fiatal olvasók rajonganak érte - sokan például csak azért jelentkeznek volt egyetemére, a Waseda Egyetemre, mert azt remélik abban a kollégiumban lakhatnak, amelyet a Norvég erdőben olyan plasztikusan bemutat-, a magas irodalmi kritika ponyvaírónak, túlságosan elnyugatiasodott popszerzőnek tartja. Bár ő ezt cseppet sem bánja: ki nem állhatja, unalmasnak tartja a japán hagyományokhoz és demokráciához való görcsös ragaszkodást, mindig is lázadónak számított, az 1968-as diáklázadások egyetemistaként teljesen elragadtatták.

MURAKAMI MINDENKIRE HATÁSSAL VAN

Csakúgy mint megszámlálhatatlan japán kortárs regény, Murakami történetei és stílusa Sofia Coppollát is megihlették, Elveszett jelentés című filmje részben Murakami írásain alapul. David Michell, akit már kétszer jelöltek Booker-díjra, saját bevallása szerint is mesterének tartja a szerzőt és második regényének címe is hódolat Murakami előtt, a Number 9 Dream ugyancsak egy Beatles-dal címe, mint a Norvég erdő.

MURAKAMI REGÉNYEIBŐL NEM KUNSZT JÓ FILMET CSINÁLNI

Képzeljük el, hogy Salinger és Marquez elkészítik a Máltai sólyom mangaváltozatát; igen ha a hármat összerakjuk, tipikus Murakami-regényt tartunk a kezünkben. A Norvég erdőt a Zabhegyező japán változatának tartják, a képet árnyalja, hogy ráadásul maga Murakami fordította Salinger regényét japánra. Szerinte a Zabhegyező jó, de befejezetlen regény: "A történet egyre sötétebb lesz, és Holden Caulfield nem talál ki ebből a sötét világból, és azt hiszem magának Salingernek sem sikerült." Amit nem tudod Salinger elérni, megcsinálja Murakami: regényeiben a főszereplő gyakran hasonlóan elveszett, bizonytalan élethelyzetben van, ám nála a valóság, a hétköznapi cselekedetek természetes módon keverednek a fantasztikummal. Főszereplői általában hétköznapi emberek, akik nagy nehezen boldogulnak, ám egy a semmiből jövő, rendszerint férfi vezető új útra nem tereli őket, amely végül a megoldást hozza el a történetben.

MURAKAMIT AMBIVALENS ÉRZÉSEK FŰZIK HAZÁJÁHOZ

Bár szülei mindketten japán irodalmat tanítottak, a kis Murakami mégis a fillérekért megvehető ponyvákért rajongott. Imádta a rockzenét, és ki nem állhatta Mishima formalizmusát. A Norvég erdő 1988-as hatalmas sikere annyira megijesztette, hogy meg sem állt a Princetonig, ahol vendégelőadó lett. Az egyik neves japán magazin távozása után címlapon hozta, hogy "Murakami Haruki elmenekült Japánból." Azzal együtt, hogy regényeiben keményen kritizálja hazája második világháborús szerepvállalását, és mint említettük távol áll tőle a japán hagyományokhoz való görcsös ragaszkodás, gyökereit nem tudja és nem is akarja megtagadni: "Régen kivándorolt író akartam lenni, aztán rájöttem, japán író vagyok. Japán a hazám, itt vannak a gyökereim, amelyektől nem tudok, nem lehet megszabadulni.

MURAKAMI VALAHA DZSESSZ KLUBOT VEZETETT

Az egyetem utolsó éveitől 1981-ig volt egy dzsessz klubja, amely nemcsak pozitív tapasztalatokkal szolgált a regényeihez: többen ennek tudják be, hogy az ivás negatív szerepet tölt be a könyveiben. Azzal együtt nem mondhatjuk, hogy antialkoholista lenne: szereti a sört, minden nap megjutalmazza magát egyel, amikor végzett a napi írásadagjával. A klubról így nyilatkozik: "Hét éven át álltam a pult mögött minden áldott este, és az volt a dolgom, hogy beszélgessek az emberekkel. Azzal együtt nem vagyok valami beszédes ember, amikor eladtam a klubot, megfogadtam magamnak, csakis olyanokkal beszélgetek, akikkel igazán van kedvem." Ez az oka annak, hogy Murakami rendre visszautasítja a tévé- és rádióinterjúkat.

MURAKAMI MINDENT A BASEBALLNAK KÖSZÖNHET

1978 április 1-én Murakami egy baseball meccset nézett a tévében: amikor az amerikai Dave Hilton egy fantasztikus hazafutást csinált, Murakami abban a pillanatban tudta, hogy írni fog egy regényt: "Nagyon erős megérzés volt, ma is megdobban a szívem, ha rágondolok." Még aznap éjjel elkezdett dolgozni első regényén.

MURAKAMI SZERETI A MACSKÁKAT

Murakami bárját Peter Catnak hívták és a macskák nagyon sokszor feltűnnek regényeiben, általában azt jelzik, valami furcsa dolog fog történni.

MURAKAMI IMÁDJA A ZENÉT

Több regényének címe is zenei utalás, vegyük csak a Norvég erdőt, ami ugye egy Beatles-dal, de ott van a South of the Border, West of the Sun (A határtól délre, a naptól nyugatra) ami egy Nat King Cole sláger, és a Dance, Dance, Dance (Táncolj, táncolj, táncolj), ami pedig egy Beach Boys szám. Vivaldi, Schumann, Mozart és Beethoven dallamai rendre megjelennek könyveiben.

MURAKAMI IMÁD FUTNI

Legújabb regénye, a What I Talk About When I Talk About Running (Miről is beszélek, amikor a futásról beszélek) a legönéletrajzibb könyve, az egész könyv egy hatalmas monológ, amelyben a szerző életét a sporton átszűrve mutatja be.

33 évesen kezdett el futni, hogy fogyjon, miután abbahagyta a dohányzást. Egy éven belül lefutotta az első maratonját, sőt teljesítette az eredeti maratoni távot, Athén és Marathon között, csakhogy ellenkező irányban, mert nem akart Athénba érkezni a legnagyobb dugóban. Legjobb idejét 1991-ben futotta: 3 óra 27 perc alatt teljesítette a maratoni távot. 1995-ben lefutotta a 100 kilométeres ultramaratont is, 11 óra alatt, bár félúton majdnem összeesett. A táv második felét vallásos élményként írja le, de megfogadta, soha többet nem próbálja újra. Meggyőződése, hogy "egy szerencsés író életében talán 12 könyvet írhat. Nem tudom, nekem mennyi van még hátra, remélem még négy-öt lesz. Amikor futok, sosem érzek ilyen határokat. Négyévente kiadok egy vastag regényt, de egy tíz kilométeres futóversenyen, egy félmaratonon és egy maratonon minden évben részt veszek." Murakami reggel négykor kel, négy órát ír, majd fut tíz kilométert. A sírjára azt szeretné, hogy írják: "legalább sosem gyalogolt."

MURAKAMI ROMANTIKUS

Murakami nőalakjai mind gyönyörű, összezavarodott, törékeny, titokzatos nők, akik rendre hosszú, szívszaggató leveleket írnak a főhősnek, mielőtt megpróbálják megölni magukat, gyakran sikerül is nekik.

Murakami 1971-ben vette el feleségét, Yokot, és bár többször úgy nyilatkozott, lehet nem ez volt a legjobb döntése, mégis együtt vannak. "A feleségemmel ellentétben, én nem vagyok társasági ember. 37 éve házas vagyok, és sokszor vannak csatáink. Hozzászoktam a magányhoz, szeretek egyedül lenni" - nyilatkozta egyszer a Spiegelnek.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!