Kép forrása: Jaffa Kiadó
Április 13-án ICON – SZABÓ MAGDA címmel nagyszabású centenáriumi esttel emlékeznek a Várkert Bazárban a Katalin utca, az Abigél, Az őz, Az ajtó és megannyi mű kultikus szerzőjére. Az est néhány résztvevőjét arra kértük, meséljék el, mit jelent nekik az írónő munkássága, az általa képviselt szellemiség. Elsőként Jolsvai Júlia, az életművet gondozó Jaffa Kiadó főszerkesztőjének válaszát mutatjuk.
Kevesen tudják, hogy Szabó Magda pályáját költőként kezdte, ráadásul még soha nem jelentek meg a versei ilyen teljességükben, ahogy most. A Szabó Magda Centenárium kiváló alkalmat biztosít e nemes feladat beteljesítésére, hogy a Jaffa Kiadó, az életműsorozat gondozója, megjelentesse az írónő verseskötetét, a Szüretet. Szabó Magda költészete szenzitív, érzelemgazdag, ambivalens szólamokat penget, különösen érzékeny a körülötte lévő világ változásaira. A költészete, mondhatni, megelőlegezi a prózáját.
Szabó Magda lírikus alkat, hogy tíz év kényszerű hallgatás után nem költőként folytatta pályáját, az inkább a körülményeknek volt köszönhető. Verseit még soha nem olvashattuk teljes kiadásban, ahogy most, szöveggondozott formában, mutatóval, a szövegek keletkezését feltáró utószóval.
A Szabó Magda-életműsorozatban eddig 13 kötet jelent meg, és még velem is megesik, aki az elmúlt két évemet lényegében vele töltöttem, hogy nem értem, nem tudom megfejteni, nem tudok a mélyére ásni a mondanivalójának. Nemrég jelent meg a Disznótor című regénye például, ahol minden egyes élet félresiklott, ahol mindenki mással van, mint akivel lennie kellene, vagy akivel szeretett volna lenni. Nagyon nehezen érthető számomra, hogy hogy lehet az, hogy emberek ennyire nem urai a sorsuknak, ennyire nem képesek irányítani azt, csak sodródnak, mint egy görög sorstragédiában. Évtizedeket leélnek élethazugságokban, majd egyszer csak, egy váratlan esemény hatására felrobban az egész, és mindennek vége.
Minden Szabó Magda-regényre az érzelemgazdagság jellemző, és nincs igazán példa a kortárs magyar irodalomban arra, hogy hétköznapi emberek átlagos életében megrajzolta volna valaki ezt az érzelemgazdagságot. A nagyon erős érzelmek, a lélektani vonatkozások állnak a középpontban, melyeket olvasva először nagyon nehezen is értjük, miért éreznek a szereplők így. Aztán összerakjuk a mozaikokat, és megállunk egy pillanatra, hiszen Szabó Magdát olvasva tükörbe nézünk, melyben önmagunkat és a környezetünket látjuk.
Arra kényszerít minket, hogy szembenézzünk önmagunkkal, ez pedig felzaklatja az olvasót; egyszerre vonzó és ijesztő is.
Ezekben a történetekben nagyon erős nők szerepelnek főként, akiket nem tudunk feltétlenül pozitívnak látni. Mindkét oldaluk feltárul előttünk, észrevesszük a gyarlóságaikat, a gyengeségeiket, de az erősségeiket is, megfigyelhetünk bennük olyan tulajdonságokat, melyek számunkra pozitívak. Ahogy Emerenc és az írónő közötti kapcsolatban, Az ajtóban is van igaz szeretet, valódi, mély érzések, de közben végig ott lebeg a szemünk előtt a kérdés: dönthetek-e bárki sorsáról, életéről, haláláról?
ICON. Április 13-án, a Várkert Bazár nagyszabású estjén bemutatják Szabó Magda gyűjteményes verseskötetét, a költeményeket Gryllus Dorka színművész tolmácsolja. Az est második felében az írónő tiszteletére dedikált divatkollekció is bemutatkozik. Tervező: Náray Tamás. Az est vendégei: Kemény Zsófi költő, slammer, Gryllus Dorka színművész, Ugron Zsolna író, Náray Tamás divattervező, festőművész, Jolsvai Júlia főszerkesztő (Jaffa Kiadó), Dian Viktória főszerkesztő (Móra Kiadó), Prőhle Gergely a PIM Főigazgatója. Házigazda: Juhász Anna. Még több infóért katt ide!
