fotó:Németh Dániel/Kolibri Kiadó
Olvasta már valamelyikőtök a Maszatot? – kérdezte Balázs Eszter Anna, a Kolibri Kiadó főszerkesztője, mire az összes gyerekkéz a magasba emelkedett. A Budapest Bábszínház auláját betöltő zsivajtól a diktafonom is majdnem felmondta a szolgálatot: úgy tűnik, Varró Dániel meseregényének népszerűsége semmit sem kopott az elmúlt tizenhárom évben. A darabot február 6-án játsszák utoljára a Bábszínházban, aztán lekerül a műsorról.
A Túl a Maszat-hegyen több mint kétszázadik előadása előtt ült le beszélgetni Balázs Eszter Anna a regény szerzőjével és illusztrátorával, Varró Dániellel és Varró Zsuzsával, illetve azokkal, akik talán még a szerzőnél is izgalmasabb szereplők a gyerekek számára. Muhi Andris és Maszat Janka megszemélyesítői és mozgatói, Karádi Borbála és Kovács Judit bemutatták a termetes bábok különböző mozgatási technikáit – mindkettőnek külön fej-és kézmozgató pálcája van -, és elmesélték, hogyan látják a karaktereket, milyen lelki kapcsolatban vannak állandó játszótársaikkal. Kovács Judit szerint Muhi Andris kalandvágyó kisfiú, aki nem szeret aludni, inkább mindig játszana, és bátorsága előtt végül megnyílnak a legnagyobb akadályok is. Karádi Borbála szívéhez is közel áll a rajzolni szerető, szeplős, csendes-kedves és nagyon maszatos királylány, Janka. Mindkét színész valósággal összenőtt a bábjával, Borbála bevallotta, előadás előtt gyakran simogatja meg Jankát, hogy aznap is jól szerepeljen. Kovács Judit szerint ma már máshogy alakítja a főhőst, mint sok évvel ezelőtt, hisz az előadások menet közben is sokat változnak, Muhi Andrist pedig egyre karakánabbá formálta az idő.
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Kolibri, 2015, 208 oldal, 2990 HUF
Kiderült, hogy a színészeknek aznap már volt egy Maszat-előadásuk, így pontosan tudják, milyen kedvében van Janka és Andris. Az előadás repertoárról történő lekerülése miatt lassan végső búcsút kell venniük a karakterektől, de még a finisben is kitalálnak mindenféle újítást. A gyerekeknek is el kellett búcsúzni a két próbára siető színésztől, de távozás előtt mindenki kezet foghatott Andrissal és Jankával, s ez a gesztus egyeseket valósággal eksztázisba kergetett.
Szerző és illusztrátor tehát szereplők nélkül maradt, de nem tűnt úgy, hogy untatnák a hallgatóságot. A kérdések vezérfonala az eredeti Maszat és az új kiadás, illetve a könyv és az előadás közti különbségek meghatározása volt. Varró Dániel elmesélte, hogy a kötetbeli Badarország lakóit Kovács Géza rendező kérésére színpadon is megjelenítették, Varró Zsuzsa pedig a térkép és a rajzok megszületéséről mesélt: annak idején nagyon komolyan át kellett gondolni a mese szerkezetét, mi merre van és melyik szereplő milyen irányba mozog, hogy a térképet tisztességesen el tudják készíteni. A karakterteremtés közös és viszonylag könnyű feladat volt, Zsuzsa óvodás kora óta ismeri az igazi Muhi Andrist, és a többi szereplőről is jól tudta, ki a modellje a való életben, így különösebb nehézség nélkül le tudta őket rajzolni. Varróval saját bevallása szerint egyébként is egy húron pendülnek, nagyon hasonló az ízlésük.
Varró Dániel ezután felolvasott néhány rövid badarverset, ami a darabban nem szerepel (nagy kedvenc a Párizs-pá, rizs! rímpár, mely egy fogyókúrába fogó úr komoly döntéséről szóló versbe lett belefoglalva), és lelkesedett a bábszereplőkért, különösen az óriási fejű kalózokért és az ijesztő pacaszörnyekért. A gyerekek többségét különösebben nem kellett megnyugtatni a pacák sorsát illetően, de azért akadt olyan is, aki fejét anyukája hónaljába fúrta, hogy kivédje a szpojlerezést.
A beszélgetés végén szóba került a régi könyv és az új kiadás közötti leglényegesebb különbség, ami elsősorban a focirajongó olvasókat érinti. Muhi Andris nagyon szereti a focit, sokat beszél róla és időnként át is változik focistává. A kisfiú régen Zidane-ná alakult, a mai gyerekek azonban már nem ismerik a francia sztárt, így – mivel Varró Manchester United-drukker - Wayne Rooney-nak jutott a megtiszteltetés, hogy időnként Andrisnak adja a testét, de rajta kívül szerepel a könyvben Messi és Dzsudzsák is.
A focistákról szóló eszmecserét még mikrofonnal is alig lehetett hallani: akkorára nőtt a színdarabra érkezők okozta zsibongás, hogy szerencsésebbnek tűnt lezárni a beszélgetést. A szünetben autogramot lehet kérni a Varró-testvérektől, ígérte Balázs Eszter Anna, az egyik kisgyerek pedig - talán a hangzavar miatt - valamit félreérthetett, mert arról faggatta az anyukáját, hogy mikor érkezik Lionel Messi a dedikálásra.
