Nagy trailer scolar karafiáth orsolya d:book

Karafiáth: Írni csak nőkről tudok

Karafiáth Orsolya: Kicsi Lili
Scolar Kiadó, Budapest, 2012, 268 oldal, 2600 Ft

Fotó: Valuska Gábor

Karafiáth Orsolya bemutatta Lévai Balázs segítségével új, Kicsi Lili című regényét. Az írónő mesélte, hogy második regénye a szerelmi alávetettségről, a totális lelki függésről szól, ami bármelyik nemről bármelyikre irányulhat.

Főhőse, Lia speciális gyerekkori abúzus áldozata: 20 évvel idősebb, hattyúprémes stólákban búgó filmdívák iránt rajongó magyartanárnője, Mari rontja meg talán elsősorban lelki, és csak másodsorban testi értelemben. Lia egész felnőtt életében próbálja feldolgozni a kamaszkori éveket. A regény másik síkján, ahol 29-30 éves korában követhetjük őt, a főnöknőjével keveredik permanens elnyomó-elnyomott összecsapásokba. Lévai megjegyezte, milyen jó, hogy Orsi nem ítélkezik egyik szereplője fölött sem, erre a költőnő hozzátette, ha lenne egy lánya, biztos nem szeretné, hogy Marihoz hasonló tanárnője legyen. A Kicsi Lilinek egyébként több befejezése is létezik, végül az eredeti elképzelés diadalmaskodott, ami miatt alaposan összevesztek a szerkesztővel, Turcsányi Sándorral (a Magyar Narancs újságírója).

Karafiáth nem akarta túlbeszélni a saját estjét, inkább zenét és regényrészleteket hallgattunk, mozgóképet néztünk. A Kicsi Lilihez ugyanis egy kisfilmet is készítettek. Trailer legyen a talpán, amelyik úgy képes kedvet csinálni, hogy nem lődöz le poénokat: az igényesen kivitelezett, (valószínűleg szándékosan) hatásvadász regényelőzetes nem okoz csalódást. Orsi alakítja benne az összes karaktert, és olyan szép mindegyikben, mint egy álom, a ruhatervezői, sminkesei csillagos ötöst érdemelnek.

A könyvbemutatón a fátyolhangú Für Anikó részleteket olvasott fel, az ANEZ együttes pedig négy, a mű szereplőihez kapcsolódó dalt játszott. Az első songnál a Sinead O'Connorra hajazó (haha) énekesnő ijesztően hamis volt és a mélyebb hangokba is beletört a bicskája, de a második számtól szépen magára talált. A végén Orsi illedelmesen megköszönte mindenki segítségét és munkáját, kint bor és rengeteg kaja várta a bulizni vágyókat, az újságírók meg rohantak interjút készíteni. Mi szemfülesek voltunk, és már a bemutató előtt kifaggattuk a szerzőt.

Honnan jött a trailer ötlete?

Szerettem volna valami pluszt a könyv mellé, ezt már a Maffia-klub óta csinálom. Fontos nekem, hogy a könyv is egyedien nézzen ki, ez mindig Filó Vera munkája, az előzőekhez fotósorozatot és lemezeket adtam ki. A Kicsi Lilihez is készült zenei anyag az ANEZ zenekarral, erről nem tudok leszokni… Most pedig ott volt a levegőben ez a trailer dolog, de igazán egyik sem tetszett, amit láttam. Az alapötletet is meg akartam csavarni. Imádom Sophie Calle vagy Cindy Sherman munkáit, ez komoly inspiráció volt. A trailer ötperces változata nem klasszikus előzetes, inkább kis hangulatfilm, de megnézhető a valódi, 57 másodperces változat is.

Ha egyszer felkérnének filmezni, igent mondanál?

Színésznő sosem akartam lenni, bár szerepelni szeretek. Szerintem nem lennék jó, de hazudnék, ha azt mondanám, legalább egy filmben nem szeretnék jelentősebb szerepet játszani. Kisebbekre már volt példa, de az nem izgat annyira, nem vagyok jó epizodista, mindig többre vágyom. A fimbéli karakterek kidolgozásában a rendező, Merényi Dávid sokat segített, mert én iszonyú teátrális gesztusokat dolgoztam ki. Vele többször találkoztunk előtte, és mivel olvasta a regényt, elő tudta játszani, mit képzel el. Nehéz volt elvetni a saját ötleteimet, de mivel én tökéletes alkalmazkodó vagyok, végül ráhangolódtam a másik verziókra, és azt hiszem, mindenki jobban járt…

Hol találtad meg a regényalakok „eredetijét”?

Egy találkozás adta az alapot a Lia – Mari kapcsolat megírásához. Hallottam a történetet, és láttam, hogy mekkora hatással volt ez arra, akivel megesett, és még sok-sok év távlatából is csak ez mozgatja. Gondolkodni kezdtem rajta, írtam pár vázlatot. A legtöbb szereplő létezik a valóságban is, persze nem úgy, ahogy megírtam végül őket.

Meddig dolgoztál a Kicsi Lilin?

A történet maga hosszú évek óta dolgozik bennem, de a konkrét megírás két év volt. Ebben az időben többször vonultam el, hogy dolgozhassak rajta, mert nekem nagy magány kell a koncentrált alkotáshoz. Addig volt nehéz, míg rátaláltam a karakterek és a narráció nyelvére, amíg rájöttem, hogy nem szeretnék párbeszédeket, és felépítettem a fejezetsorrendet.

Neveznéd leszbikus regénynek, vagy ez csak ürügy más dolgok, igazságok megmutatásához?

Semmiképp nem nevezném annak, amíg az első ilyen visszajelzést meg nem kaptam, ez meg sem fordult a fejemben. Az emberi gyengeség, gyarlóság érdekelt, a hierarchiák működése, működtetése, amik férfiak és nők között hasonlóan mennek. Az, hogy nők között történik, ráadásul olyanok között, akik maguk előtt sem merik vállalni ezt, csak még jobban nehezíti a helyzetet, de nem ez a problémák kulcsa. Volt olyan férfiolvasóm, aki azt mondta, tökéletesen leírtam a megrontás természetét, mert vele is ez történt, ugyanígy, ahogy a könyvben áll, csak őt a tanárnője tartotta sakkban évekig.

Milyen a regény szerkezete, műfaja?

A narráció egyes szám első személyű, a főhős, a mesélő Lia, az ő életének két szakaszát mutatja be két szálon futva a történet. Vallomásos, apró momentumokból építkező könyvnek tartom, talán lélektani drámának. Számomra most nyilván az egyik legfontosabb dolog ez a regény, jól sikerült munkának vélem, végre sikerült prózában azt és úgy megírnom, amit akartam. Mérföldkő nekem a könyv, az írása során nagyon sok dolog letisztázódott bennem, megtanultam fegyelmezetten alkotni, motívumrendszert működtetni, egy egységes nyelvet végigvinni egy nagyobb szövegtesten. Hogy egyéb rendszerekben hová tenném, ezen nem gondolkodom.

Kizárólag női sorsok foglalkoztatnak?

Mindenféle emberi sors foglalkoztat, de azt tapasztaltam, hogy írni csak nőkről tudok, ráadásul csak olyanokról, akikhez valamilyen szinten közöm van. Látszólag a regényem szereplői és énközöttem nem sok a hasonlóság, de ha belegondolok, mindegyikük mozgatórugóit, frusztrációit megtalálom magamban is.

Olvastam, hogy szerinted ez a magány regénye. Mit lehet tenni ez ellen, hogyan szabadulhat ki az ember ilyen csapdákból?

Nincs recept, a könyvben sem. A vége ígér ugyan valamiféle kilépési lehetőséget, de nem biztos, hogy ez sikerül. Néha úgy vagyunk egyedül, hogy szinte nem is tudatosodik bennünk, így még nehezebb feloldani a problémát. A játszmák átvághatóak, halljuk állandóan a pszichológia irányából, és sok esetben tényleg azok, ha felismerjük, hogy játszmákról van szó. Ugyanez igaz a berögzülésekre is. A hősöm Lili révén jut el odáig, hogy rádöbben a saját mozgatórugóira – és innen már tovább lehet lépni. De még innen sem biztos, hogy sikerül…

Mik a következő terveid?

Szeretném befejezni a Macskadémon című musical felnőtteknek-gyerekeknek szóló meseregény-változatát, és az új verseskötetemet is, aminek a munkacíme Bestiárium. Ez tényleg munkacím, a lényeg az, hogy a női testet, vágyat szeretném feltérképezni benne. Ezen kívül januártól elkezdem gyűjteni az anyagot az új regényhez, ezért két hónapra Berlinbe utazom. Egy darab is a fejemben van vagy fél éve, el is kezdtünk ötletelni rajta a zeneszerzővel, Both Miklóssal, összeszedtük azokat, akikkel szívesen dolgoznánk együtt. Ez egy egyszereplős zenés darab lesz, főszereplőnek Kovács Patríciát szeretném, az ő személye ihlette ugyanis a hősnőmet.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!