Rakovszky: Mindenki meglepődött, hogy jé, nő és ír? Hát istenem!

.konyvesblog. | 2015. július 15. |

A gyermekkor utáni nosztalgiáról, a két világháború között kisgazda politikusként és 1931-39 között Kapuvár képviselőjeként működő édesapjáról, és a családfenntartó édesanyjáról is mesél 2007 Aegon-díjasa, az elismerést a Visszaút az időben című verseskötetéért elnyerő Rakovszky Zsuzsa.

Rakovszky Zsuzsa: Visszaút az időben

Magvető, 2006, 260 oldal, 2490 HUF

 

Rakovszky körbekalauzol minket Sopronban, megmutatja a házat, ahol ma ő, korábban pedig egy fényképész élt, és még Briard fajtájú francia juhászkutyáját is megismerhetjük.

Visszaút az időben „Birtokba venni miért kívánjam / e meddő és sötét időt?” – szegezi rögtön nekünk a kérdést Visszaút az időben című kötete legelső versében (December) Rakovszky Zsuzsa. Az 1981 és 2005 között keletkezett versek egyszerre mesélnek az időtlenség és az elmúlás felderíthetetlenségéről, miközben képek egész sorozatával megannyi élettöredéket skiccelnek fel olvasóik előtt. A csúf fodrász féltékenységére, a hétköznapok trónfosztott királynőjének szomorúságára vagy a narkomán lány kétségeire még sokáig emlékezünk. Aztán ezt is megoldja az idő: „Ahogy a kő fölött beforr a hab, ahogy a gyűrű szétfut a hangtalan vizen – a végén ránctalan nemlét marad, mintha sosem lett volna semmi sem.”

Rakovszky Zsuzsa tavaly Szilánkok című nagyregényével került Aegon-rövidlistára, a Könyvesblognak adott interjújában így mesélt a kötet keletkezéstörténetéről:

"Elég elvont kiindulópontja volt: a progresszív-konzervatív ellentét az, ami a korszaknak az újságírásában, memoárjaiban, regényeiben, mindenütt felbukkant. Úgy éreztem, hogy ez nincs egészen megírva, hogy pótlólag írni kell egy századeleji regényt. Sopronban is volt egyébként két egymással örök harcban álló újság, egy konzervatívabb meg egy progresszívebb, és ugyanaz az esemény nagyon különbözőképpen tudott megjelenni bennük. Ez volt az egyik mozgatórugó, hiszen mindig érdekelt, hogy különböző emberek hogyan látják a saját szemüvegükön keresztül a világot.

Idén verseskötettel jelentkezett, a Fortepan az interneten fellelhető régi képek szereplőinek sorsáról, tárgyainak történetéről mesél.

A 2006-os nyertes, Spiró György videójáért kattintsatok IDE.