Piszkos Fred
A Piszkos Fred közbelép animációs adaptációjának útja méltó az írójához, hiszen legalább olyan kalandos, mintha maga Rejtő vetette volna papírra.
Varsányi Ferenc rendezőnek nagyon régi szerelme a Rejtő-életmű. Életében a harmadik könyv, melyet egyedül olvasott el, a Piszkos Fred, a kapitány volt, majd ezután szépen sorban következett az író többi könyve. Annyira rabul ejtették őt és barátait a kalandos történetek, hogy az osztályban egymást Rejtő-karakterekről nevezték el. Ő volt Csülök, az osztálytalálkozókon ma is így szólítják.
Sok helyre sodorta az élet, aztán a 90-es évek végén, amikor éppen a Magyar Rajzfilm Kft. ügyvezetője volt, egy titokzatos idegen kereste meg, azt állítva, hogy megvásárolta az összes Rejtő-könyv jogait. Gyanús volt azonban, hogy a szerződést Rejtő Ernő írta alá, márpedig köztudott, hogy az írónak nem voltak gyermekei, a Rejtő név pedig felvett név volt, ezért nem is vette komolyan a jogtulajdonost. Már szinte el is felejtette az esetet, amikor pár hónap múlva egy újabb lelkes rajongó jelentkezett, aki ettől a szélhámostól vette meg a jogokat. Öröme sajnos nem tartott sokáig, hamar rájött a ballépésére, de annyira fűtötte őt a lelkesedés, hogy kinyomozta, az egyik tényleges Rejtő-örökös Svájcban él. Felkeresték őt Varsányival együtt, és már a jogok birtokában vágtak neki Hollywoodnak. Először az akkor már sikeres producernél, Csupó Gábornál kopogtattak, aki egészen a 20th Century Fox döntéshozóihoz juttatta be a filmtervet. A stúdió azonban – amerikai szokáshoz híven – teljesen kivásárolta volna őket a projektből, beleszólást sem hagyva annak későbbi alakulásába. Erről hallani sem akartak.
Varsányi Ferenc és Udvardi Jenő (Fotó: Zsiros László Róbert)
Varsányi itthon próbált inkább szerencsét. Először a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz pályázott az egész estés 3D-s animációs film tervével, kapott is rá fejlesztési támogatást, azonban mégsem volt elégedett. „Nem tetszett a bábszerű, műanyag hatású 3D, úgy éreztem nem Rejtő világa ez.”
Fülig Jimmy
Még egy vakvágányra futott próbálkozása volt az egyik hazai televíziócsatornával, de mivel a jogutódokkal sem sikerült dűlőre jutni, úgy döntött, azt a pár évet már türelmesen kibírja, hogy lejárjon a 70 éves védelmi idő, és a teljes Rejtő-életmű szabadon felhasználható legyen. 2014. január 1-jén ez be is következett. A rendező nem teketóriázott, rögtön pályázott is Barbalics Péter producerrel karöltve a Magyar Nemzeti Filmalaphoz, ahol forgatókönyv-fejlesztési támogatásban részesült. Időközben összehozta a sors Udvardi Jenő animációs rendezővel, és úgy érezte, megfelelő kreatív szakemberre talált. Ma is együtt dolgoznak a projekten.
Theo
Az előkészítés rohamos ütemben folyik, készülnek a látványtervek és a forgatókönyv végső változata, ezt követően a pilotfilm, storyboard, 2016-ban – amennyiben a Filmalap továbbra is támogatja a produkciót – indulhat a gyártás, és várhatóan 2017 karácsonyán láthatjuk Fülig Jimmyéket a moziban. Utólag nem is bánja, hogy ennyit kellett halogatni a terveit, hiszen most már tényleg úgy valósíthatja meg, ahogy mindig is szerette volna.
„Rejtő történeteihez egyszerűen nem illik az élőszereplős film, annyi helyszín, annyi díszlet szerepel benne, olyannyira karikatúraszerűek a figurák” – avat be minket a rendező abba, miért az animációt választották műfajként. Udvardi Jenő amellett, hogy néhány képet is mutat, a technikáról mesél: „Egy új megoldást találtunk ki, a 3D-be átültetett rajzok még egy kontúrt is kapnak, mintha megelevenedett képregény lenne”. A stílusában Korcsmáros Pál képregényeit követő figurákat Garisa Zsolt tervei alapján mozgatják meg, a hátterek pedig a tehetséges grafikus, Cserkuti Dávid alkotásai, aki például az Unicum számára készített reklám-illusztrációkat.
Gustav Bahr úr
Az alkotók nem kételkednek a film sikerében. Magyarországon 5 millió ember olvasott legalább egy Rejtő-könyvet, az írónak 2,5 millió rajongója van, és a Top 100 könyv között két Rejtő-regény is szerepel. De a műfaj várhatóan új közönségeket is meghódít. A tavalyi Cartoon Forumon nemzetközi porondra vitték a projektet, ami mind a látvány, mind pedig a történet vonatkozásában abszolút sikert aratott. „Nem fogunk szégyenkezni miatta, jól fog kinézni, élvezni fogja a közönség” – mondja ki az optimista végszót a rendező, Varsányi Ferenc.
Szerző: Kalocsay Gergely
