Szerelmespárok a magyar irodalomban – avagy kik ünnepelték volna a Valentin napot?

.konyvesblog. | 2014. február 14. |

Teljesen szubjektív Valentin-napi válogatásunkban akad végzetes szerelem, de undorral teli érdekházasság is. Öt összeillő vagy furcsa pár: szerelmi háromszögek, szenvedélyek és tainted love a magyar irodalomban.

Kukorica Jancsi-Iluska (Petőfi Sándor: János vitéz)

Tragikus szerelem az övék, pedig idilli módon kezdődik minden. A fullasztó kánikulában subáján heverésző rámenős juhászbojtár és félénk menyecskéje olyan bájosan évődnek az elbeszélő költemény elején, hogy ennyi kamaszbájtól az olvasó szíve is átforrósodik. Aztán a külvilág agresszivitása mindent elront. Jancsi a mesék világába menekül, hogy ott szerelméért még a francia királylányt is elutasítsa, Iluska pedig belepusztul a bánatba és a rossz bánásmódba. Nem is találkozhatnak másutt, csak a túlvilágon. Vagy a fabulák birodalmában. Attól függ, hogy az olvasó lelke elbírja-e az öngyilkosság gondolatának terhét, vagy inkább úgy értelmez, hogy ez egy tündérmese, ahol bármi megtörténhet.

Mit adtak volna egymásnak? Jancsi: Kézkímélő mosószert. Iluska: Egy mudi terelőkutyát.

Tímár-Noémi (Jókai Mór: Az arany ember)

Az olvasó sokáig nem is tudja eldönteni, hogyan lehetne boldog ez a Levetinczy Tímár Mihály. Ha meglágyítaná végre a török szépség, Tíméa jóképű főhadnagyokkal csurig telt szívét, és úszhatna tovább a pénzben, vagy ha inkább az angyalian tiszta teremtés, Noémi kezecskéjét fogadná el a koldusszegénységet választva. Gertler Viktor színpompás filmjében a Marylin Monroe-i idomokkal megáldott Pécsi Ildikó és Béres Ilona szoborszerű szépsége között sem könnyű a választás. A szerelmi háromszögből végül csak egy kegyes hazugság (ami persze úgyis kiderül), és a menekülés jelenthet kiutat, ez pedig egyeseknek életre szóló szerelmet, másoknak sorstragédiát okoz. Feketén-fehéren.

Mit adtak volna egymásnak? Tímár: Hatalmas csokor moggori rózsát. Noémi: Kizárólag a Szívét!

iszony.jpg

Kárász Nelli és Takaró Sanyi (Németh László: Iszony)

Mi történik, ha egy össze nem illő emberpár kapcsolja egybe az életét? Kárász Nelli Takaró Sanyi iránt cseppnyi vonzalmat sem érez, mégis elfogadja a neki rendelt kényszerházasságot, és döntésével szépen a nászágy fölé függeszti Damoklész kardját. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a kard végül lezuhan. Valentin napra nem ajánlott ez az érzelmesnek semmiképp sem nevezhető, helyenként kifejezetten gonosz önelemzés, kiábrándultabb pillanatokban azonban érdemes kézbe venni. Németh László regényét tényleg a magyar irodalom csúcsteljesítményei között tartjuk számon.

Mit adtak volna egymásnak? Nelli: Egy repülőjegyet az Északi-sarkra - csak oda. Sanyi: Egy szolgálólány karjaiban valószínűleg elfelejti a nagy napot.

macskajáték.jpg

Orbánné és Csermlényi Viktor (Örkény István: Macskajáték)

Mégis csak a húszéveseké a világ: a hatvan-egynéhány éves özvegyasszony szenvedélyes és tragikomikus szerelme Csermlényi Viktor iránt legalábbis ezt mutatja. Orbánné féltékenységi rohamaiban jelenetet rendez, leselkedik, elváltoztatott hangon telefonálgat: viselkedése a leglabilisabb csitri lelkivilágát is megszégyeníti. De legalább él. Az ember műfogsorral, ritkuló hajzattal és drámaian csökkent vonzerővel is érezni akar, sőt, tíz körömmel kapaszkodik az életbe, mielőtt el kényszerülne engedni azt. Orbánné – Örkény szavaival – „hadat üzen a halálnak”. Arról, hogy érzelmei a külvilág számára inkább kigúnyolnivalóak, már igazán nem tehet.

Mit adtak volna egymásnak? Orbánné: VIP-belépőjegyet az Operába. Viktor: Egzotikus ételrecepteket.

Edit – egy fiatalember, a filmváltozatban Egry Iván (Zilahy Lajos: Halálos tavasz)

Az életnek szép reményekkel induló dzsentrifiúnak két női archetípus kínálkozik fel: a nagyravágyó femme fatale, és a támaszt nyújtó, áldozatkész asszony. Edit csalfaságával darabokra töri a fiú szívét, amit Józsa bizony csak hellyel-közzel tud összefoltozni. Elég egy kósza gondolat, egy véletlen találkozás a Nagy Ő-vel, hogy a hanyag ragasztás újra megrepedjen... Az 1939-es filmváltozatból érdemes felidézni a híres Karády-sztriptízt, és elgyönyörködni Jávor Pál hetyke bajuszában. A regényt szerelmi csalódásban szenvedőknek ajánljuk a mai magányos estére egy üveg whisky mellé  érzelmes-patetikus stílusán jókat lehet könnyezni.

Mit adtak volna egymásnak? Edit: Színes-szagos levélpapírokat. A jogászfiú: Oktatókönyvet a tisztességes és állhatatos asszonyi viselkedésről.

Szerző: Hegedűs Barbara

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók