Oroszországban náci propaganda miatt tiltották be Art Spiegelman Mausát

.konyvesblog. | 2015. április 30. |

0349000498647g.JPGHorogkereszt volt a címlapján, úgyhogy a náci jelképeket tiltó törvényre hivatkozva az oroszok kivonták a forgalomból Art Spiegelman holokausztról szóló képregényét, a Maust. A szerző szerint a döntés veszélyes következményei lehetnek: „Nem akarhatunk emlékek nélküli kultúrákat.”

Spiegelman úgy véli, nagyon ironikus, hogy éppen egy antifasiszta történetet tiltanak be náci propaganda miatt. Hiszen a Mausban a szerző apja, egy Amerikába került lengyel zsidó férfi meséli el a fiának, hogyan élte túl a holokausztot; a zsidók egérként, a nácik pedig macskaként vannak ábrázolva. A Pulitzer-díjas képregény 2013-ban jelent meg Oroszországban, most viszont egy decemberi, a náci propaganda jelképeit tiltó törvény miatt lekerült a könyvesboltok polcairól. „Szégyenletes ez a döntés, mert a Maus éppen az emlékezésről szól. Nem akarhatunk egy emlékek nélküli kultúrában élni” –  fakadt ki Spiegelman, aki úgy érzi, az eset arra figyelmeztet, mennyire nincs szólásszabadság Oroszországban.

Nem ez az első alkalom, hogy a Mausnak szembe kell néznie a cenzúrával: az első német kiadás sem ment egészen zökkenőmentesen, hiszen a horogkereszt Németországban is csak komoly történelmi munkák címlapján szerepelhet. Végül a kiadónak sikerült bebizonyítania, hogy a Maus, bár nem történelemkönyv, de azért komoly munka, így némi huzavona után megjelenhetett a képregény, és hamar sikert is aratott.

Spiegelman szerint napjainkban sem csak Oroszországban vannak gondok a szólásszabadsággal, hanem bizony nyugaton is: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Charlie Hebdo elleni támadás vagy Edward Snowden száműzetése. „Szörnyű idők járnak manapság az önkifejezőkre.”

 „Semmi náci propaganda nincs ebben a könyvben. A Győzelem Napján a Mausnak a könyvespolcokon volna a helye!” – jelentette ki Varvara Gornostayeva, a képregény orosz kiadójának vezetője, utalva arra, hogy Oroszországban május 9-én óriási ünnepségek lesznek a Győzelem Napja, vagyis a náci Németország legyőzésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Az ünneplésben az USA és több európai ország Oroszország ukrajnai szerepvállalása ellen tiltakozva nem vesz részt.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók