Oroszországban náci propaganda miatt tiltották be Art Spiegelman Mausát

.konyvesblog. | 2015. április 30. |

0349000498647g.JPGHorogkereszt volt a címlapján, úgyhogy a náci jelképeket tiltó törvényre hivatkozva az oroszok kivonták a forgalomból Art Spiegelman holokausztról szóló képregényét, a Maust. A szerző szerint a döntés veszélyes következményei lehetnek: „Nem akarhatunk emlékek nélküli kultúrákat.”

Spiegelman úgy véli, nagyon ironikus, hogy éppen egy antifasiszta történetet tiltanak be náci propaganda miatt. Hiszen a Mausban a szerző apja, egy Amerikába került lengyel zsidó férfi meséli el a fiának, hogyan élte túl a holokausztot; a zsidók egérként, a nácik pedig macskaként vannak ábrázolva. A Pulitzer-díjas képregény 2013-ban jelent meg Oroszországban, most viszont egy decemberi, a náci propaganda jelképeit tiltó törvény miatt lekerült a könyvesboltok polcairól. „Szégyenletes ez a döntés, mert a Maus éppen az emlékezésről szól. Nem akarhatunk egy emlékek nélküli kultúrában élni” –  fakadt ki Spiegelman, aki úgy érzi, az eset arra figyelmeztet, mennyire nincs szólásszabadság Oroszországban.

Nem ez az első alkalom, hogy a Mausnak szembe kell néznie a cenzúrával: az első német kiadás sem ment egészen zökkenőmentesen, hiszen a horogkereszt Németországban is csak komoly történelmi munkák címlapján szerepelhet. Végül a kiadónak sikerült bebizonyítania, hogy a Maus, bár nem történelemkönyv, de azért komoly munka, így némi huzavona után megjelenhetett a képregény, és hamar sikert is aratott.

Spiegelman szerint napjainkban sem csak Oroszországban vannak gondok a szólásszabadsággal, hanem bizony nyugaton is: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Charlie Hebdo elleni támadás vagy Edward Snowden száműzetése. „Szörnyű idők járnak manapság az önkifejezőkre.”

 „Semmi náci propaganda nincs ebben a könyvben. A Győzelem Napján a Mausnak a könyvespolcokon volna a helye!” – jelentette ki Varvara Gornostayeva, a képregény orosz kiadójának vezetője, utalva arra, hogy Oroszországban május 9-én óriási ünnepségek lesznek a Győzelem Napja, vagyis a náci Németország legyőzésének hetvenedik évfordulója alkalmából. Az ünneplésben az USA és több európai ország Oroszország ukrajnai szerepvállalása ellen tiltakozva nem vesz részt.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!