Sylvia Plath korán öngyilkos lett, ma lenne 80

Fleuriste | 2012. október 27. |

Ha élne, ma lenne nyolcvanéves Sylvia Plath, aki már negyvenkilenc éve halott, élete, munkássága, személyisége ugyanakkor a mai napig izgatja nemcsak az irodalomtudósokat, hanem a szélesebb közvéleményt is.

„… az én boldogságom az, ha kitépek egy darabot az életemből, a fájdalom és szépség egy darabkáját, és egy papírdarabon géppel írott szavakká varázsolom…” – írta már felnőttként a naplójába Sylvia Plath, aki 1932. október 27-én született Bostonban. Apja Németországból települt át az Egyesült Államokba. A Guardian még augusztusban írt arról, hogy egy októberi konferencián ismertetik azoknak az FBI-aktáknak a tartalmát, melyek Sylvia Plath apjáról készültek. 

Ezekből például kiderült, hogy Otto Plath németbarát érzelmeket táplált az első világháború alatt, és állítólag a származása miatt esett el bizonyos egyetemi munkáktól. A Plath-kutatók teljesen el voltak ragadtatva a felfedezéstől, már csak azért is, mert sejtelmük sem volt eddig, hogy Sylvia Plath apjáról feljegyzéseket készített az FBI. 

Sylviának mindig is ellentmondásos viszonya volt az apjával. 1958-ban azt írta a naplójába, hogy apja otthonában Hitlert éltette, ám Heather Clark, aki jelenleg is egy Sylvia Plath-életrajzon dolgozik, elutasította azokat a vélekedéseket, melyek szerint Otto Plath náci lett volna: „Pacifista volt… Talán (Sylvia) rosszul emlékezett, vagy csak haragudott rá.” 

A költőnő mindenesetre így emlékezett rá az Apu című versben:

„Téged mindig rettegtelek,
Luftwafféd, tudós blöffjeidet.
S az a takaros, nyírt bajusz,
Azok az árja-kék szemek.
Ó, Panzereknél panzerebb – Nem Isten, csak egy horogkereszt,” (Tandori Dezső fordítása)

Heather Clark szerint egyébként Sylvia Plath nagyon nehezen birkózott meg saját német-osztrák identitásával (anyja osztrák származású volt). Mindez azonban részben magyarázatot is adhat bevándorlói munkaerkölcsére, arra, hogy miért törekedett mindig a tökéletességre. Sokak szerint perfekcionizmusa része lehetett a neurózisának is.

Az iskolában Sylvia mindenesetre mintadiák volt, sorra nyerte a különböző díjakat, elismeréseket. Első verse 1940-ben jelent meg a Boston Herald című lapban, ezt követően különböző lapok közölték verseit. Plath érettségi után a northamptoni Smith College-ban tanult tovább, s itt is kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtott. 

A főiskola harmadik évét követő nyáron a Mademoiselle című lap segédszerkesztője lett, és egy hónapot New Yorkban töltött. Ebben az időszakban azonban már nagyon labilis volt (1953-ban követte el például első orvosilag dokumentált öngyilkossági kísérletét), idegösszeomlásának története pedig jól végigkövethető Az üvegburában, amely Victoria Lucas álnév alatt 1963 januárjában jelent meg először.

Cambridge-i egyetemi évei alatt ismerkedett össze Ted Hughes költővel, a „nagy sötét martalóccal”, akivel azután 1956-ban összeházasodtak. Kapcsolatuk mindig viharos maradt, és bár két gyermekük született, ám ez sem tudta megmenteni a házasságukat. Ted Hughes 1962-ben viszonyt kezdett Assia Wevill-lel, majd a házaspár különköltözött, és még ugyanabban az évben el is váltak.

Idegállapota egyre rosszabb volt már ebben az időszakban, antidepresszánsokon élt. 1963. február 11-én, miután gondosan a gyermekei ágya mellé készítette a reggelijüket, a konyhában megnyitotta a gázt, fejét betette a gázsütőbe, és öngyilkos lett. (Assia Wevill, akiért férje 1962-ben otthagyta Sylviát, 1969-ban hasonló módon vetett véget saját és kislánya életének. 2009-ben azután Nicholas Hughes, Sylvia Plath és Ted Hughes fia is öngyilkosságot követett el.) 

A közvélemény nagyon sokáig egyértelműen Hughes-t okolta Sylvia Plath haláláért, ő azonban nem felelt a vádaskodásokra, sőt, 1965-ben segített megjelentetni Plath Ariel című verseskötetét. 1998-ban Hughes megjelentette a Plath emlékére írott Születésnapi levelek című versgyűjteményét, e gyönyörű mementót, amelyben családi életük magánmitológiáját dolgozta fel.

Az angol-amerikai líra egyik legeredetibb tehetségének tartott Plath költészetére a letisztult, szikár formavilág, dísztelen nyelvezet jellemző. Egyik méltatója, George Steiner így írt róla: „Sylvia Plath költészete: legenda, közösségi érték és egyedülálló különlegesség. Megtalálható benne a kor érzelemvilágának pontos lenyomata, és ezzel együtt valami hasonlíthatatlan, makulátlan, kemény tökéletesség.”

Sylvia Plath életéről egyébként 2003-ban mozifilm készült, ebben az író-költőnőt Gwyneth Paltrow, férjét Daniel Craig alakította.

Az összeállítás az MTI, a Guardian és a sylvia-plath.org anyagainak felhasználásával készült.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.