Nádas és a fallikus könyv

vl | 2012. március 08. |

Nádas Péterrel készült interjút közölt a Libération című napilap csütörtöki számának könyvmellékletében, mert a napokban jelent meg az író Párhuzamos történetek című regénye franciául a párizsi Plon kiadónál.

A több mint ezer oldalas mű tartalmának részletes ismertetése után Claire Devarrieux újságíró "az időt, a teret, a testeket és a diktatúrákat briliánsan összekeverő" regény keletkezének körülményeiről kérdezte a Kossuth-díjas írót.

Nádas Péter a regény indító jelenete kapcsán elmondta: számára a valódi kérdés az, hogy miközben korunkat óriási mértékben lefoglalják a rendőrségi nyomozások, azt nem próbáljuk megérteni, hogy ki követte el a 20. század tömeggyilkosságait. A tévénézők esténként hat különböző gyilkosságból választhatnak a tévében, majd elalvás előtt elolvasnak még egy fél krimit az ágyban. Szerinte kell hogy legyen valamilyen kapcsolat a "kis gyilkosságok" és a tömegmészárlások iránti érdeklődésben, amelyek rituálisak és kiegészítik egymást.

Ezenkívül - mint elmondta - az Emlékiratok könyve után azért írt ismét egy hosszú regényt, mert új formát keresett ahhoz, hogy az "éntől" meg tudjon szabadulni. Ezúttal inkább az egyén és a közösség közötti viszony és nem annyira csak egyszerűen maga az egyén érdekelte.

Regényét egyébként Nádas "fallikus könyvnek" nevezi, miután úgy látja, egy olyan típusú társadalomban nőtt fel, amely háborúhoz vezetett. A rövid mondatokat a szerző a nézőpontok közötti állandó és gyors változásokkal indokolta, a regény fő témáinak pedig az építészetet és a pszichoanalízist jelölte meg. "Nagyon mélyen behatolunk a szereplők belsejébe, oda, ahova ők is csak tudat alatt jutnak el" - hangsúlyozta az író.

Arra is kitért, hogy a regény nyitott formája miatt sokkal nehezebb volt befejezni a Párhuzamos történeteket, mint egy zárt struktúrájú művet. A befejezés ráadásul szerinte azért is nehéz, mert az egy művésznek a halált jelenti. "Ebben a nyitott struktúrában én nem létezem. Én az anyagban vagyok, a többiekben vagyok benne, de én, mint olyan nem vagyok benne. Csak abban a mértékben vagyok jelen, amennyiben a szereplőimben benne vagyok" - mondta Nádas Péter.

(MTI)

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.