A húszéves Stern Rózsa Ibolya
Josef Mengele az auschwitzi koncentrációs tábor egyik legkegyetlenebb SS-tisztje volt, aki a nácik orvosaként embertelen kísérleteket hajtott végre a foglyokon. Látszólag udvarias, de valójában brutális és embertelen természetéről sok könyvben olvashattunk már. Most egy újabb tanú visszaemlékezését vehetjük kézbe. A négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő, Stern Rózsa Ibolya hetven évvel a történtek után mesélte el, hogy milyen szörnyűségeken ment keresztül a koncentrációs táborban. Emlékeiből A Mengele-lány címmel Veronika H. Tóth újságíró írt regényt.
Veronika H. Tóth - Viola Stern Fischer: A Mengele-lány
Fordította: Mészáros Tünde, Animus Kiadó, 2019, 368 oldal, 3980 HUF
Mengele a holokauszt irodalmának visszatérő szereplője, hiszen az egyik legkegyetlenebb, közvetlenül a legtöbb halált okozó náci tiszt volt. Alakja felbukkant például Edith Eva Eger A döntés című memoárjában is, amelyből egyértelműen kirajzolódik, hogy ő volt az, aki az újonnan érkezettek közül kiválogatta a gyermekeket, az időseket és a betegeket, majd egy karlegyintéssel a gázkamrába küldte őket. Fiatal, tizenhat éves lányként Edithet a táborba érkezése után az orvos másik sorba küldte, mint édesanyját és amikor át akart szaladni hozzá, megragadta őt. „Nagyon hamar viszont fogod látni az anyádat – mondja – csak zuhanyozni megy.” Edith soha többé nem találkozott szüleivel, ők is a mintegy négyszázezer ember között voltak, akiket Mengele parancsára azonnal megöltek. (A döntésről szóló kritikánk ITT, az Edith Eva Egerrel készült interjúnk ITT olvasható.)
Margó. A Mengele-lány bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon lesz, a szerzővel és Mészáros Tünde fordítóval Oláh Andrea beszélget. Mikor? Június 15-én 17.30-kor. Hol? A PIM Dísztermében. Részletek erre>>
Magyar Zsidók érkezése Birkenauba 1944 júniusában
De a hírhedt orvosról olvashattunk Heather Morris Az auschwitzi tetováló című könyvében is, amely tavaly jelent meg magyarul, és amely Lale Sokolov holokauszttúlélő igaz történetét mesélte el (interjúnk a szerzővel ITT). Lale Auschwitz-Birkenau foglyaként és tetoválójaként több borzalmat látott, mint bárki: találkozott minden táborba érkezővel, látta ahogy Mengele dönt a sorsokról, és maga karcolta társai bőrébe a név helyett funkcionáló számsorokat. Tanúja volt annak is, hogy milyen kegyetlen kísérleteket végzett az orvos a foglyokon, hiszen barátja, Leon is Mengele egyik áldozata volt.
– Tudom, hogy az az állat éhezteti a foglyokat. Azt hittem csak lányokkal csinálja.
– Bárcsak ennyi lett volna.
– Ezt hogy érted?
Ekkor Leon egyenesen Lale szemébe nézett.
– Levágta a kicseszett golyóimat, Lale – mondta erős, határozott hangon. – Az embernek valahogy elmegy az étvágya, ha levágják a golyóit.
Lale iszonyodva hátrahőkölt, elfordult, nem akarta, hogy hogy Leon lássa rajta a megrökönyödést. Leon visszaparancsolta kitörni kész zokogását, és próbált újra rátalálni a hangjára, miközben tekintete a földet pásztázta.
Mengele gyakran kínozta vagy megcsonkította a foglyokat, és kísérletei sokszor az alanyok halálával végződtek. A brutális módszereinek leggyakrabban az ikerpárok, valamint a valamilyen rendellenességgel rendelkező foglyok voltak az áldozatai. Előfordult például, hogy tífuszbaktériummal fertőzött meg ikreket, majd végigkövette rajtuk a betegség stádiumait. Ha pedig az ikerpár egyik tagja meghalt, akkor megölte a másikat is, és a boncolásnál összehasonlította a belső szerveiket. A becslések szerint körülbelül 1500 ikerpáron végzett kísérleteket Mengele, és közülük csak 200-an élték túl ezeket.
De számos sterilizációs kísérletet is végeztek a táborokban. Először a testi és szellemi fogyatékosokon, majd később más foglyokon is kipróbáltak különféle beavatkozásokat. Meddőséget okozó szereket alkalmaztak rajtuk, vagy fájdalmas, érzéstelenítés nélküli operációknak tették ki őket.
Mengele egyébként a háború után megúszta a számonkérést. 1945 januárjában elmenekült Auschwitzból és magával vitte a kísérletek dokumentációit is. Ezután álnéven bujkált több évig, majd Dél-Amerikában telepedett le. Halálát nem a Moszad, és nem is egy önjelölt nácivadász, nem gyilkos lövés vagy kínvallatás okozta, hanem egyszerű fulladás. Josef Mengele sztrókot kapott úszás közben. Évtizedes bujkálását Gyurkovics Tamás írta meg Mengele bőröndje című regényében. A könyvről megjelenésekor ezt írtunk kritikánkban: „Mengele a regényben egy sértett, egoista „sarlatán”, aki a meg nem érett zseni szerepét magára véve, akaratos óvodásként követeli az őt megillető életkörülményeket, és nem veszi észre, hogy mennyire elment mellette a világ. Dél-Amerikában, és a Dél-Amerikából küldött leveleiben lefoszlik róla minden mítosz, és csapdába esett állatként hajtogatja egyre elkeseredettebben a saját világának igazát. Áldozatként tekint magára, és épp ettől az önként vállalt áldozatszereptől/szereptévesztéstől válik olyan gyarlóvá és emberivé, sőt, néha nevetségessé is.”
Kórházbarakk alapja. Ebben a blokkban folytak többek között a sterilizációs kísérletek
Arról, hogy pontosan miket művelt a náci orvos Auscwitz-Birkenauban, most egy újabb visszaemlékezést olvashatunk. A négy koncentrációs tábort megélt „Mengele-lány”, Viola Stern Fischer igaz történetét Veronika H. Tóth újságíró írta meg. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.
„Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték. És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van”
Viola Stern Fischer és Veronika H. Tóth
Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tért vissza emlékeihez, és úgy adta át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak. Viola története rendkívüli: azonkívül ugyanis, hogy kibírta a haláltáborok poklát és volt benne elég erő ahhoz, hogy megkockáztassa a szökést, neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik embertelen felügyelőnőjét is. Viola Fischerová ma már nincs köztünk, de regényével emléket állít számos olyan áldozatnak, akik csak az ő szívében éltek tovább, akikre rajta kívül nem emlékezett senki.
Olvass bele:
Mengele Lany_Olvass Bele by konyvesblog on Scribd
