Kritika magvető d:book krasznahorkai lászló

Mentőöv a kiábrándultságból

Krasznahorkai László: Megy a világ

Magvető, 296 oldal, 2013, 2792 HUF

Az utolsó novella alapján mondhatnánk a Megy a világról, hogy elköszönő kötet, ám kijelentésünk helytelen volna két okból is. Elsőként élből állíthatnánk ugyanezt a legutóbbi 2-3 könyvről is, mert Az utolsó farkasban kihal az állati önfeláldozásban testet öltő remény, az Állatvanbent kép-szöveg játéka egy démonok szaggatta apokaliptikus vízió mélyvizébe dobja az olvasót, a 2012-es Nem kérdez, nem válaszol pedig összefésült interjúkötet a pálya elejétől a végéig, konklúzióként a kudarcban vergődő kifejezéskényszer, a tradícióktól való mentális távolság, valamint a művészet mibenlétére vonatkozó súlyos kérdések felmutatásával. Másodsorban a Megy a világ nem teljesen idomul a lemondás retorikájába, ugyanis a megszokott témákhoz való közelítés során hangja néhol súrolja a cinizmust, olykor kifejezetten szórakoztató módon.

Csak te meg én, mondta neki, mesélte most ez a valaki, hogy ezt mondta volna neki a Gyuri

Az iróniával való játék eddig is jellemezte Krasznahorkait, hiszen a kilépés vágya és a maradás kényszere közt ingázó, saját sorsuk kudarcára predesztinált hősök egyetlen fegyvere ez a torzító tükör, melyben meglátják önmaguk és a világ fonákságát. Az új kötet ebből a szempontból vegyes írásokat sorakoztat fel, ám a legutóbbi könyvek hangján bosszankodó kiábrándultak számára mentőöv lehet a Megy a világ még akkor is, ha egy süllyedő hajóroncs van a borítóján.

A szerkezetét tekintve három részre tagolható könyv egy fiktív hős monológja. Az első részben ő az, aki beszél, a másodikban elbeszél, hogy végül a harmadikban elköszönjön. Egymással lépnek dialógusba ezek a történetek, egy hullámhosszon vannak témájukat, hangjukat és beszélőjük felejtésbe menekülő lemondását tekintve. A három nagyobb egységet keresztülszövik a narratívaváltások, a már eddig is megszokott (ám az írói oldalról konstans módon cáfolt) önéletrajzi vetület mellett.

A novellák valószínűsíthető párbeszéde egyébként megmenti azokat a régi szövegeket (a könyv egyharmadát), amiket Krasznahorkai kisebb változtatásokkal beemelt az új kötetbe. Ezzel (a már említett kontextusbővítés pozitívuma mellett) csak olyasféle gondok lehetnek, hogy bár a Théseus-általános az életmű szempontjából is fontos szöveg, ám majdnem szó szerinti ismétlését még akkor sem tartom evidensnek, ha beszéd ajánlása ezúttal Samuel Beckett-nek szól.

Az ismert szövegek közlésén kívül azonban más elemek is visszautalnak az életműre. A Nine Dragon Crossingban a Rombolás és bánat az ég alatt idegen modernséggel kapcsolatos emblematikus megdöbbenései köszönnek ránk egy olyan szakfordító tolmácsolásán keresztül, aki a schaffhauseni vízeséshez vágyik, abba a városba, ahol a Háború és háború Korimjának története is tényleges véget ért. A Lefelé egy erdei úton című darab Az utolsó farkas vezérmotívumához csatol vissza egy elütött eb mellett virrasztó kutyatárs megfeszített gyászával, a Legkésőbb Torinóban a Tarr Bélával közös Torinói ló gondolati alapjaihoz vezet. Az utolsó Nem kell innen semmi búcsúszöveg pedig sokáig hangfelvételként volt elérhető Krasznahorkai honlapján.

Egy tartós ittlét nekem olyan, mintha feltettek volna a Titanicra

Ám nem ezektől a szövegektől jó a Megy a világ, hanem azoktól, melyek beszédmódja frissülést és nem is annyira leplezett személyességet hordoz. Nem mehetünk el szó nélkül a Fehér György Molnár Henrikje mellett, mely egy Fehérrel a halála előtt váltott misztikus levélváltást foglal magában, aminek témája egy halálbüntetéssel záruló, ám végül öngyilkossággal végződő per, a kívülállóság és a világból való kiszakadás szemszögéből. A Krasznahorkai és Fehér meg nem valósult közös filmjéből kinövő novella epikus alapjait nem építi le az olykor ironikus hang („fogalmam sincs a filmkészítésről, ő azt állította neki sem." (140.)), s a gyakorlatlan operatőr kézikamera-nézőpontjából végigkövetett tárgyalás lényege sem a bírói ítélet, vagy az elítélt bűnlajstromának minősítése lesz.

A Bankárok egy barátság alkonyával vegyített kommunikációs haldoklás története, melyben fontos szerepet kap egy anyagos élmény is a kiugrás és az eltávolodás témaköréhez simulva. A Krasznahorkaitól szokatlan témaválasztás badtripbe torkollik, a szó legsúlyosabb értelmében.

„De rögtön ezek után felrobbant az agya, és iszonyatosan jó volt, és kint volt a kozmoszban száz évig, és a kozmoszban langyos szellő fújdogált, mindenütt ezer és ezermilliárd fényes csillag, és őrületes sebességgel szállt minden valahová, ő meg közben színek milliárdjából egy gigantikus szivárvány alatt húzott el (...), kimondhatatlan boldogság öntötte el, egy beláthatatlanul mély tér és végtelen sötét, mely mégis ragyogott, és aztán zuhanás, valami beteges szédület, végül csak egy izzó fehér fénycsóva, elviselhetetlen dübörgés, minden hang fájt, és millió hang támadta meg." (168.)

Formailag ötletes Az isztambuli hattyú, melynek közvetlen „szövege" tizenhét üres lapon kap helyet, hogy aztán újraformálódjon azokból a (főleg pszichológiai tanulmányokra hivatkozó) lábjegyzetekből, melyek részben összefüggő szövetet alkotnak az emlékezésről.

A kötet kiemelkedő darabja viszont az Az a Gagarin című elbeszélés, melynek hivatalosan is elmebeteg főhőse megszállottan kutatja a Holdra szállást és Gagarint. Határátlépő ugyanis az első ember az űrben, aki tragikus, az elleplezettség és az alkoholizmus homályába forduló élete végén felpuffadt arccal mímeli a boldogság illúzióját egyik utolsó fényképén. A róla értekező rejtett hős hangsúlyossá teszi az elhagyni a Földet szókapcsolatot, saját kirekesztettségében találja meg Gagarin magányának, s az űrrel kapcsolatos érzéseinek lényegét. Az elvágyódás és a jelenben élni nem tudás allegóriája itt az elmebaj, ám a betegséggel kapcsolatos önigazolás humort visz az egyébként szintén deprimáló írásba, mely egyébként magát a történetmesélést is tárgyává teszi.

„A többiek ugyanis betegek, tényleg, bár erről nem szívesen beszélek, mert olyan, mintha én is az lennék." (229.)

„Ebben a modernnél is modernebb korban folyton baj van ezzel a történettel (...) mindegyik történet ugyanaz, semmi új nincs a nap alatt (...) hát, én nem értek egyet ezzel, még hogy nincs történet, csak az van, milliárdnyi történet (...) az más kérdés, hogy egyszerűen nem találjuk ezeknek a történeteknek a KÖZEPÉT." (236.)

A kísérteties űrmagányt is kiválóan tematizáló elbeszélésben a narrátoron átszivárgó Gagarin kerül középre.

„Lajka után kevesebb, mint négy évvel Gagarint felvitték egy lifttel a szkafanderében a siló lépcsőjén, beszállt a Vosztokba, elhelyezkedett a rakéta fülkéjében, aztán beszíjazták, felszerelték, leellenőrizték, hogy a végén rázárják a fülke ajtaját, ez lehetett a legfélelmetesebb, amikor először a történetben rázárják egy emberre egy űrhajó ajtaját, s ő ott marad egyedül." (227.)

A Megy a világ, szerzője állítása szerint nagyon magyar könyv és a mostani állapotokról szól. Ám mostanisága természetesen állandóságot jelent, hiszen a felmerülő problémák örökérvény-jellege zsigerileg kódolt mindegyik Krasznahorkai-műben. A már nem létező törekszik a még nem létező felé a kötetben, ahol a vágyott hosszúmondat magányát felváltja a novellák rendje, mely olykor metajátékokkal és elbeszélői élcelődéssel oldja a mester tanításainak lemondó, ám nem teljesen keserű szólamát. A múltból merítkező és a jövőbe tartó jelen lenyomatai tehát ezek az elbeszélések, hidat teremtve a kivételesen lassuló pillanathoz, az átgondolt légzéshez és a fenyegetettség aktualitásához.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!