Az élet olykor nem igazságos, és előfordul, hogy komolyan meg kell küzdenünk azért, hogy feldolgozzuk, ami velünk történik. Erről szól az a három könyv, amelyet ezen a héten ajánlunk: Zadie Smith regénye az életet úgy ábrázolja, mint egy változó ritmusú táncot, Elena Ferrante könyve az anya-lánya kapcsolat nehézségeit járja körül, Erlend Loe története pedig egy nehéz sorsú hippi művész szenvedéseit mutatja be.
Zadie Smith: Swing time - Egymásnak születtünk
Zadie Smith: Swing time - Egymásnak születtünk
Fordította: Dudik Annamária, Helikon Kiadó, 2019, 596 oldal, 4299 HUF
Zadie Smith új regényének középpontjában a tánc áll, a Swing Time ugyanis két táncimádó fiatalról szól és magát az életet is úgy mutatja be, mint egy változó ritmusú, izgalmas táncot. A narrátor és gyermekkori barátnője, Tracey egy nyugat-londoni tánciskolában ismerkednek össze. A közös szenvedély miatt szoros kapcsolat alakul ki köztük, de aztán az útjaik mégis elválnak: Tracey-ből profi táncos lesz, a főhős pedig egy amerikai énekesnő személyi asszisztenseként kezd dolgozni. Az élet az elbeszélőt ezután még messzebbre sodorja, egy kis gambiai faluban vesz részt egy új iskola beindításában. A két szereplő ellentétes utakat jár be, amely során a tánc világának két arca mutatkozik meg számukra: az egyik a legendás táncosok, Ginger Rogers, Fred Astaire, Bill „Bojangles" Robinson, Michael Jackson és Jeni LeGon csillogó világa, a másik pedig a tánc ősi, varázslatos erejének természetes, amelyet a a gambiai falu „névtelen" lányai és asszonyai mutatnak be.
Elena Ferrante: Tékozló szeretet
Elena Ferrante: Tékozló szeretet
Fordította: Balkó Ágnes, Park Kiadó, 2019, 204 oldal, 3490 HUF
A szülő-gyerek viszony ellentmondásos voltára Elena Ferrante több regényében is rávilágít, de mindig más-más nézőpontból. A Tékozló szeretet az anyával való kapcsolat felderítésének könyve, amely az ember egész életét alapjaiban határozza meg. Deliának édesanyja temetésére kell Nápolyba utaznia, a városba, amelyet mindig is fullasztónak tartott és ahonnan egész életében menekült. Arra is rákényszerül, hogy belevesse magát a múltba, mert a veszteség arra készteti, hogy válaszokat keressen a kérdéseire. Egyrészt igyekszik rájönni arra, hogy mi okozhatta anyja halálát, másrészt megpróbálja rekonstruálni azt is, hogy az őt világrahozó nő miért vált az évek során rideggé és a szeretetre képtelenné. Anya és lánya gyűlölettel vegyes szeretetéről Mario Martone rendezett filmet.
Erlend Loe: Leltár
Erlend Loe: Leltár
Fordította: Lőrincz Balázs Bendegúz, Scolar Kiadó, 2019, 160 oldal, 3450 HUF
Erlend Loe legújabb könyvének főhőse egy idősödő hippi költőnő. Nina Faber, aki sohasem volt képes együtt menni a fősodorral, aki valahogy mindig kilógott a nagy egészből, mert nem volt hajlandó semmilyen trendet követni. A hetvenes években, amikor pályatársai komoly dolgokról írtak, neki különös, vagy egyenesen furcsa ötletei támadtak. A nyolcvanas évek formai kísérletezései eleve halálra ítélték, majd a kilencvenes évek divatja mellett végképp nem tudott labdába rúgni, de még az új évezredben sem, amikor már tényleg mélyponton volt az önbizalma. A műveiről az emberek nem igen beszéltek, viszont városi legendák keringtek az italtól való függőségéről, nyögvenyelős munkatempójáról, és egy állítólagos isztambuli szeretőről. Egy nap azonban megváltozik minden és úgy tűnik, eljön az ő ideje, vagy ha más nem, legalább a leszámolás órája.
