Könyvesblokk: Baricco, Fosse, Kerangal

.konyvesblog. | 2019. november 25. |

kblok_1.jpg

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal három olyan olvasnivalót ajánlunk, amelyek az élet alapvető kérdéseit boncolgatják: Alessandro Baricco esszékötete az internet-korszak következményeit tárja fel, Jon Fosse regénye a lehetséges életekről szól, Kerangal története pedig a szívátültetés kapcsán felmerülő jogi és filozófiai problémákat feszegeti. 

Alessandro Baricco: Barbárok 

Alessandro Baricco: Barbárok

Fordította: Gács Éva, Helikon Kiadó, 2019, 380 oldal, 3499 HUF

 

A világunk gyorsabban változik, mint korábban bármikor, így alig van időnk értelmezni egy-egy felfedezést vagy előrelépést, máris újabbak követik. Alessandro Baricco olasz író, rendező és előadóművész esszéiben (amelyek ereditleg a La Repubblicában jelentek meg) arra tett kísérletet, hogy megróbálja feltárni az utóbbi években lezajlott nagy fordulatokat és változásokat, például, hogy milyen következményekkel járt az internet-korszak. Abból indult ki, hogy a magaskultúra őrzői számára az internetes kultúra akár barbár hordák inváziójának is tűnhet, azonban a mutáció nem annyira az értékek szembeállításáról, mintsem a tapasztalatszerzés új formáiról és ezek új jelentésekkel való felruházásáról szól.

Jon Fosse: A másik név 

Jon Fosse: A másik név

Fordította: A. Dobos Éva, PESTI KALLIGRAM KFT., 2019, 262 oldal, 3990 HUF

 

Mert Fosse írói világa nem az ötletek, a provokáció miatt érdekes, sőt a korunkra jellemző témákat is kerüli, vagy csak letompított hangon jeleníti meg. Bár szövegei gyakran a halált és a lét valamiféle minimumát közelítik meg, sosem a kiábrándultság vagy a mizantrópia felől teszik ezt. Fossénél a sötétség fénylik, és mindig reményteli.” – írta Karl Ove Knausgard a kortárs norvég irodalom egyik legjelentősebb alakjáról. Jon Fosse legújabb könyvében, amely A másik név címet kapta, két férfi életét követihetjük végig, akik egymás közelében laknak Norvégia nyugati partjainál. Asle egy özvegy, magányos idős festő, akinek csak néhány barátja akad és sokat mereng az életén. Egy másik településen, Bjørgvinban azonban él egy másik Asle is, aki szintén festő. Ők ketten mesélik el a történetüket a Szeptológia-kötetekben, amelyeknek érdekessége, hogy egy személyről szólnak, de két lehetséges változatáról ugyanannak az életnek. 

Maylis De Kerangal: Hozzuk rendbe az élőket 

Maylis De Kerangal: Hozzuk rendbe az élőket

Fordította: Kiss Kornália, Magvető Könyvkiadó, 2019, 272 oldal, 3699 HUF

 

Vajon hordoz belőlünk valamit a szívünk, amely a testünkben dobog egy életen át? Maylis De Kerangal könyve, a Hozzuk rendbe az élőket erre a kérdésre keresi a választ: 24 óra történetét és egy emberi szív sorsát meséli el, a halálos autóbalesettől a pillanatig, amíg dobogni kezd - másvalaki testében. A sztori egy téli reggelen indul, amikor három fiú szörfözni megy a francia partokhoz. Hazafelé balesetet szenvednek, és egyiküknél már csak az agyhalál beálltát tudják megállapítani az orvosok. A 19 éves Simon Limbres szüleinek életük legnehezebb döntését kell meghozniuk: felajánlják-e fiuk szerveit, köztük a már csak gépekkel életben tartott szívét, hogy megmentsék vele a transzplantációs lista élén állókat. Kerangal ír az élet és a halál közti láthatatlan sávról, bemutatja a szervátültetés szigorúan szabályozott jogi és orvosi folyamatát és a beavatkozás során felmerülő erkölcsi dilemmákat is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.