A sötét tél hosszú órái különösen alkalmasak arra, hogy ki-ki belépjen ama bizonyos belső szobájába, amit Kafka szerint „Minden ember (…) hordoz magában. Ezt a tényt akár hallás után is megállapíthatjuk. Ha valaki sietősen halad, s odafülelünk, éjszaka például, mikor körös-körül teljes a csend, hallani, mondjuk, egy lazán fölerősített falitükör kis verdesését”. (Kafka: Nyolc oktávfüzet)
Mielőtt azonban bárki könnyelműn kezdene lelke húrjainak pengetéséhez, jobb, ha elolvassa cikkünket, amelyben néhány igen érdekes, pszichológiával foglalkozó könyvet mutatunk be.
Elsőnek rögtön itt is van Lilienfeld, Scott O. - Lynn, Steven Jay: 50 pszichológiai tévhit című könyve, amely a teljesség igényével veszi sorra a pszichológia aktuális kérdéseit, és több szempontból vizsgálva, kísérleti eredményekkel alátámasztva igyekszik objektív képet adni olyan témákról, mint az agyműködés, a testen túli tapasztalatok, a visszanyert emlékezet, módosult tudatállapotok, álomértelmezés, párkapcsolatok, szülői feladatok, öröklődés vs.nevelés, vagy mentális zavarok. Útikalauz a pszichológia mítoszai között.
Ha felvérteztük magunkat némi kritikai attitűddel, akkor bátran nekivághatunk a piacnak, hiszen önismereti trippekből és virtuális mesterekből idén sincs hiány. Feltételezem, hogy Csernus és Szendi könyveivel már minden pszichológia iránt érdeklődő találkozott, ezért először úgy döntöttem, őket kihagyom. Aztán meggondoltam magam, mert nem sikerült megkerülnöm, sem átugranom őket. Viszont amíg Csernus doktor nem hagyja maga mögött ítélkező-általánosító hajlamát, addig vidámságra buzdítás és kedélyes gasztrometaforák, valamint Pampuryk-rajzok ide vagy oda, részemről mehet a levesbe. A paleolit diétához nem tudok hozzászólni, de a csoki szerintem az elmúlt századok egyik legsikerültebb találmánya, úgyhogy talán lépjünk is tovább.
Vagyis ide kívánkozik még Popper Péter: Lélekrágcsálók című könyve, amivel remélhetőleg magunk mögött hagyjuk az orálisan fixált, rágódós asszociációkat. Popper könyve egy előadásaiból készült válogatás, melynek középpontjában a lelket leginkább csócsáló-majszoló félelem, szorongás és vonzataik állnak. Popper pedig arról ejt szót – ahogyan tőle megszoktuk, a keleti gondolkodásmód nézőpontjaival -, hogy mit is lehet kezdeni ezekkel a nem kívánt betolakodókkal.
Ezek után egészen üdítő lesz elővenni Boldizsár Ildikó: Meseterápia című könyvét. Akik sok esti mesét hallgattak gyerekkorukban azoknak azért, akik meg nem, azoknak azért. Boldizsár a mesemondás hagyományáról, saját terápiás tapasztalatairól, és az általa kidolgozott módszerről ír, esettanulmányokkal alátámasztva az eredményeket. Miután belebújtunk a mesehősök bőrébe, átéltük kalandjaikat és velük együtt féltünk, vagy örültünk, azt is megtudhatjuk, hogyan, miért 
vagyunk képesek arra, hogy rezonáljunk egy másik ember érzéseire.
Joachim Bauer: Miért érzem azt, amit te? – Ösztönös kommunikáció és a tükörneuronok titka című könyve ennek a rezonanciának a titkát igyekszik felfedni azoknak a parányi sejteknek a működésén keresztül, melyek főleg a mozgásos tükrözésért felelősek. Például azért, hogy ásítunk, ha valakit ásítani látunk, hogy visszamosolygunk, ha valaki ránk mosolyog, vagy azért, hogy maga is kinyitja a száját, aki gyermeket etet. A könyvben többek között szó esik az autizmusról, az identitásról, és a szerelemről is.
Mérő László: Az érzelmek logikája című könyve, ahogyan címe is sugallja, az érzelmek és a racionalitás kapcsolatát járja körül, amellett érvelve, hogy e két jelenségnek nemhogy nem mond ellent egymásnak, hanem épp az a szerencsés, ha egymást támogatja a gondolkodásban és a döntésekben. Például megtudhatjuk a könyvből, hogy mire jó a rosszkedv. Állítólag még gondolkodásunk minőségét is javítja.
F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam, című könyvnek ez a harmadik, átdolgozott kiadása, játszmákról, sorskönyvekről, Gordon-tréninges tapasztalatokról szól. Erdélyi Ildikó: Mágikus és hétköznapi valóság című könyvében analitikus terápiák és pszichodrámás esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan lopakodik be a mágia a hétköznapi életbe.
Végül Gretchen Rubin Boldogságterv-ét azért említem, mert a boldogságterv az egy jó ötlet. Akinek van kedve, kommentelje jövő évi vicces to do list-jét!
