Könyvek, amiket nagyon várunk a könyvfesztiválon

.konyvesblog. | 2013. április 19. |

Szerencsére rendszeresen túl sok könyv jelenik meg a könyvfesztiválon, így tudunk ajánlai olvasnivalót. Sokfélét. 

Amir Gutfreund: A mi holokausztunk, Európa Könyvkiadó, 588 oldal, 2013, 2800 HUF

A díjnyertes izraeli Amir Gutfreund önéletrajzi ihletésű regénye végre magyarul is olvasható. Amir és Efi két izraeli gyerek, jó barátok. Furcsa közös hobbinak hódolnak: megelégelve a felnőttek érthetetlen viselkedését, burkolt megjegyzéseit és mély hallgatását, elhatározzák, hogy maguk összerakják azt a holokausztot, amit ezek az emberek éltek át, és amit ők, gyerekek, még elvileg túl fiatalok felfogni. A mi holokausztunk egyszerre személyes történelem, valamint társadalom- és korrajz. Azt hitted, már mindent elmondtak a témában? Gutfreund meg fog cáfolni! 


Emylia Hall: Nyarak könyve, Park, 344 oldal, 2013, 2800 HUF

Elizabeth Lowe a saját, Magyarországon töltött gyermekkorára emlékezik ebben a felkavaró, önéletrajzi ihletésű regényben. Elvált szülei - az Angliában élő brit apa és a Magyarországon élő magyar anya- között ingázó kislány egyenként próbálja kibogozni a családja hazugságait, miközben felnő és megismeri saját magát. Érzékeny és nosztalgikus mű tökéletlen szülőkről és hálátlan gyerekekről, akik végül mégiscsak rájönnek, mennyire szeretik egymást. 

Eugen Ruge: A fogyatkozó fény idején, Európa, 2012, 464 oldal, 2720 HUF

„Az NDK összeomlása után – voltaképpen mindmáig tart ez – a keletnémet létezést alacsonyabb rendűnek, másodrangúnak, másodosztályúnak tekintette a közmegegyezés. … Én ezt nem fogadom el. Nem konkurencia ez a nyugatnak, nincs itt versengés semmilyen tekintetben, csupán önmagunk komolyan vétele” – nyilatkozta Eugen Ruge, aki ötvenhét évesen rukkolt elő első regényével. A visszajelzések alapján azonban megérte ilyen sokáig várni, mert A fogyatkozó fény idején egy csapásra óriási siker lett Németországban. Az önéletrajzi elemekkel sűrűn átszőtt történet egy család négy generációjának történetén keresztül villantja fel az NDK történelmének és mindennapjainak visszásságait, a rendszer összeomlásával párhuzamosan pedig az egykor kivételezett helyzetben lévő família tagjai is egyre messzebb sodródnak egymástól. 

Stefano Benni: Gyorslábú Achille, Scolar, 2013, 296 oldal, 2360 HUF.

Volt újságíró, filmrendező, színész, de írt már verset, forgatókönyvet és novelláskötetet is. Rajongói ráadásul még egy olyan internetes enciklopédiát is létrehoztak, amely kizárólag az ő írásaival foglalkozik. Stefano Benni a Gyorslábú Achillével jelentkezik az idei könyvfesztiválra. Hőse, Ulisse Isolani többszörös kihívás elé néz, hiszen érzelmileg és szakmailag is zsákutcába került az élete. A fiatal férfi emellett különös kórban szenved: éjjelente nem tud aludni, nappal viszont lépten-nyomon álomba zuhan. Élete így mulatságos, szürreális kalanddá válik álom és ébrenlét, irodalom és valóság határán, főleg azután, hogy egy nap felkeresi a titokzatos Achille. Ulisse barátságot köt a világtól elzártan élő, különös férfival, aki végül segít neki visszatalálni szerelméhez és önmagához. 

David Grossman: A világ végére, Scolar, 608 oldal, 3192 HUF

David Grossman 2003-ban kezdte írni A világ végére című regényét, de akkor még nem sejthette, hogy a végére mekkora lelki közösséget fog érezni tankparancsnok fiáért aggódó hősnőjével,Orával. Grossman legkisebb fia, Uri épp kötelező szolgálati idejét töltötte az Izraeli Védelmi Erőknél. Amikor tankját találat érte, már csak két hét választotta el a huszonegyedik születésnapjától. A második libanoni háború két nappal később véget ért. Ahelyett, hogy otthon várná fia halálhírét, Ora (akit többen Bovárynéval és Anna Kareninával rokonítottak) nekivág a leszerelés utánra tervezett anya-gyerek túrának. A hosszú vándorút előtt felkeresi fia biológiai apját, és jóbarátját,a hadifogság alatt teljesen megtört, életből kiábrándult Avramot. A néhai szerelmesek együtt vágnak neki a 250 kilométeres erőltetett menetnek, és mélyebbre látnak, fúrnak, taposnak egymás lelkébe, mint az összes El Camino-regény hőse együttvéve. A világ végére úgy beszél szerelemről, háborúról, és a lét végének elviselhetetlen elkerülhetetlenségéről, hogy „miután bezárod, semmi nem lesz ugyanaz többé." Grossman több interjújában is kényelmes menedéknek nevezte a könyvet. Olyan helynek, ahol nem akart lenni, de aminél megfelelőbbet nem tudott magának elképzelni a gyászidőszakban. A regény angol kiadása elnyerte a Jewish Quarterly irodalmi díját,a francia fordítás Prix Médicis kitüntetést kapott, 2011-ben pedig ezt olvasta nyaralásán Barack Obama.

Barta András: Magyarország = anyád, Libri Könyvkiadó, 2013, 592 oldal, 3192 HUF.

Budapesten rejtélyes és megmagyarázhatatlan események zajlanak. Biberach, a Magyar Egyesült Unija topmendzser-főispánja létrehoz egy titokzatos kutatócsoportot a második pálinkaháborúban tönkretett tér-idő kapu helyreállítására. Miközben a nagy-budapesti nonstopvezér irányításával szerveződő ellenzék XA20 WH-t akarja pajzsra emelni, a futurisztikus kavalkád mögött apránként kirajzolódik a főszereplő édesanyjának szívbemarkoló története. Melyik az ország és melyik az anya? Barta András elmossa és átjárhatóvá teszi a káoszba hulló ország és a haldokló anya sorsának határait. Ami azt illeti, minden határt átjárhatóvá tesz.

Viktor Pelevin: S.N.U.F.F., Európa, 2013, 652 oldal, 3060 HUF.

Bizáncium és az Urkajnai Urkaganátus háborújáról szól Pelevin új könyve. Meg egy nagy szerelmi háromszögről, melynek középpontjában egy gyönyörűséges „guminő" áll. A regény főhőse, a bizánciumi Damilola összenőtt harci tévékamerájával, melyet otthonról irányít – s ő a háborúk indításához szolgáló „videoürügyek" megszervezésének és lefilmezésének legfőbb mestere. De közben életének igazi értelme Kája, a „szúrája", avagy guminője, aki minden hús-vér nőnél kívánatosabb. A „maximális dögségre" beállított Kája azonban nem őt szereti, hanem egy ork fiatalt. Pelevin ezúttal is különleges képzelőerővel teremt meg egy bizarr világot, mely lehetővé teszi, hogy filozófiai gondolatait újabb megvilágításban tárja elénk, s a szerelem és bosszú megható történetén keresztül tűnődjön el azon: Mi a szerelem? Mi az ember? Mi az élet?

Krasznahorkai László: Megy a világ, Magvető, 2013, 296 oldal, 2792 HUF.

Megy a világ előre. És akkor mi marad hátra a végidők kezdetekor? Például Krasznahorkai László titokzatos-személyes elbeszélései, melyek között akad monológ, rövidtörténet, töprengés, vallomás, visszaemlékezés és előrepillantás. Lenyűgözően tágas Krasznahorkai-mondatokban ismerkedhetünk meg az elbeszéléskötet rejtélyes hősével, aki először beszél, aztán elbeszél, végül pedig elköszön. Ebben a hármas léttagoltságban találkozhatunk a többiekkel, akikről ő beszél. A földet először elhagyó Gagarin, a röpülni képtelen okinavai guvatr, a berlini metró peronján dolgát végző hajléktalan, a tébolyult Nietzsche Torinóban, a beváltott éden ígéretét megfesteni igyekvő Palma Vecchio, a Shanghaiban dolgozó tolmács, aki azt tervezi, hogy egyszer elmegy az Angel-vízeséshez, a Victoria-vízeséshez, vagy legalább a schaffhauseni vízeséshez, a hárshegyi gyerekgyilkos, az egy kézen álló indiai aggastyán. Ami a különböző figurákat és históriákat összeköti: az író szenvedélyes, csillapíthatatlan érdeklődése és figyelme az emberi táj iránt.

Simon Márton: Polaroidok, Libri, 2013, 88 oldal, 1192 HUF
Sirokai Mátyás A beat tanúinak könyve, Libri, 2013, 72 oldal, 1192 HUF.
Pion István Atlasz bírja, Helikon, 2013, 88 oldal, 1192 HUF

Őket mostanában mindig együtt említik, bár még a három testőr kifjezést még nem olvastuk a róluk szóló cikkekben. Április 11-én, József Attila születésnapján mutatták be a nagyközönségnek Simon Márton Polaroidok, Pion István Atlasz bírja és Sirokai Mátyás A beat tanúinak könyve című könyvét. Simon Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára, Sirokai Mátyás új versei ugyanakkor mintha régészeti leletek lennének egy eljövendő civilizáció szent irataiból. A Pion-kötet központi témája pedig a család, a közvetlen ősök történetének meséje, a rájuk való emlékezés lehetősége.

Háy János: A mélygarázs, Európa, 2013, 268 oldal, 2560 HUF

Háy János átigazolt az Európa Könyvkiadóhoz, ahol friss könyvvel jelentkezett, amiben a Harcosok klubja hangulata, az Összeomlás című film és Franzen társadalomkritikája keveredik nagyon jó stílusban. "Három szereplő. Egy történet. Mindhárom áldozat, mindhárom elkövető, és azok is ők hárman, akik véletlen keverednek az eseményekbe. Egy, ki a mesék világa felől szemlél, egy, ki az okokat kutatja, egy, ki vádakat olvas a világra, hogy mért olyan, amilyen. Egy férfi és két nő. Mindhárman ki akarnának keveredni a napvilágra, mégis ott bolyonganak valahol a mélygarázsban. Három, szerelem utáni élet és egy valahai szerelmi viszony három sarka, s egy készülődő titokzatos bűntett. Mit jelent élni, érezni, kötődni, sorsot építeni? Mit jelent egy olyan világban lenni, ahol minden élet egyedi és autentikus, de az életek közös világa telis-teli van hamissággal? Számvetés azzal, ahogy élünk és éltünk, s egyben sors és korkritika A mélygarázs. Sodró monológok, meghökkentő gondolatfutamok, a múlt és az életépítés kendőzetlen feltárása. Szembesítés képzeteinkkel és tévképzeteinkkel".

Szerzők: Gát Anna, Rostás Eni, Ruff Orsolya, Valuska lászló

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.