Szenvtelen gyilkosságok központozás nélkül

kovacsbalint | 2008. március 08. |
B+
Cormac McCarthy: Nem vénnek való vidék. Fordította: Bart István. Magvető, 2008, 368 oldal, 2890 Ft

Ugyancsak hiteles korképet fest a magyarországi irodalmi (és általában a kulturális) életről a Faulkner- és Pulitzer-díjas Cormac McCarthy hazai ismertsége, megjelenése és fogadtatása. A most hetvenöt éves írónak idehaza mindeddig egyetlen könyve jelent meg – a Vad lovak –, véletlenül sem a fenti díjakkal elismertek egyike. Ám amint elkészült az amerikai író utolsó előtti – sorrendben kilencedik – regényének óriási sikert aratott filmváltozata, McCarthy rentábilisnak ítéltetett, s berobbant a köztudatba. Avagy egyszerűen és kissé demagóg módon összefoglalva a történetet: Magyarországon az irodalomban sokkal többet jelent egy (négy) Oscar-díj – vagy legalábbis annak lehetősége –, mint valami ócska Pulitzer.

Ez a „pályakép” ugyanakkor még mindig sokkal jobb, mint ha ez a berobbanás soha nem is történt volna meg – amire, valljuk be, megvolt minden esély, és nem az író hibájából. McCarthy az irodalom azon ágát műveli igen értő módon, amely olyannyira idegen a kelet-európai kultúrkörtől, és amelynek jellegzetes hangulatát hajlamosak vagyunk inkább westernfilmekhez, mintsem regényekhez, egyfajta irodalmi stílushoz kötni. És amelyre – ez evidens – nagy igény van a keleti olvasók körében is.

Ajánlott zene: Wilf Carter: Tying A Knot In The Devils Tail


Nem véletlen a fenti párhuzam a (western)filmekkel – a Nem vénnek való vidékből szinte csak a kamera mozgására vonatkozó instrukciók hiányoznak, hogy teljes értékű forgatókönyv legyen. McCarthy nemcsak végtelenül szárazon, szenvtelen részletességgel ír, de mondatainak szuggesztivitása, láttató ereje is hatalmas. Az író mindezt a rá végig jellemző, visszafogott, szájszéli somolygást idéző humorral együtt egyfajta elidegenítésként is használja, mintegy beintve a „mindentudó elbeszélőknek”. Aligha értelmezhetőek legalábbis másként, mint humorként az olyan lényegtelen tényezők szakszerű megörökítései, mint például egy egyébként feszült helyzet leírásának következő drámai részlete: „Az udvaron egy macska osont át. Hirtelen megtorpant. Aztán tovább ment.”

Persze nem volna említésre méltó a humor ilyen visszafogott jelenléte – persze a fenti mondatnál akad azért komikusabb is, például: „Mosst ejtette mert Mossról úgy gondolta hogy majdnem biztosan halott. Akkor marad a rendőrség. Vagy a Matcumbe Petroleum valamelyik embere. Aki valószínűleg azt hiszi hogy ő azt hiszi hogy ők azt hiszik hogy ő azt hiszi róluk hogy nagyon hülyék. Ezen eltöprengett egy kicsit.” –, ha nem lenne a regény mindenütt másutt szokatlanul kegyetlen és brutális.

A történet szerint az író kedvelt helyszínén, a mexikói határvidéken járunk 1980-ban, mikor nem lehet eldönteni, hogy a drogkereskedelem vagy az azzal járó véres magánháborúk okozzák a nagyobb problémát. A Nem vénnek való vidék a megannyi véres harc megannyi véres eseményének egyikét énekli meg: főhősünk egy hullánál talál kétmillió dollárt, melyet el is tulajdonít – nem meglepő hát, hogy a bandáknak ez szúrja a szemét. Az már azonban annál inkább, hogy Chigurh, az őrült és hidegvérű gyilkos is a nyomába ered – márpedig ezt eleddig még senki nem élte túl.

McCarthy mindezt – a kvázi főszereplőnek megtett nyomozó néhány fejezetenként vissza-visszatérő elmélkedése mellett – megdöbbentően szenvtelenül ábrázolja. A regény cselekményének egyébként is rendhagyó végkifejletét például nem is az érintettek szemszögéből, csak mintegy mellesleg, félvállról odavetve írja le, csakúgy, mint a megszámlálhatatlan gyilkosságot. Ezzel egyúttal meg is erősíti a már említett nyomozó számvetésének jelentőségét – mindazonáltal a cselekmény vége után következő jó negyven oldal kissé el is billenti a mérleg nyelvét a seriff töprengései felé, s ez nem tesz jót a regénynek. 

A szikárságot csak fokozza a rendhagyó forma: McCarthy kevesebb központozást használ a megszokottnál, a gyors egymásutánban fűződő-fonódó mondatok magukkal sodorják az olvasót. A fordító viszont ugyancsak radikális módját választja az interpretálásnak: teljesen elhagyja az eredetiben itt-ott azért szereplő vesszőket. Ez nem tűnik jó döntésnek: egyrészt ennek így egész más a hatása a magyar olvasóra, mint az angol eredetinek az angolajkú olvasóra, hiszen az angol nyelvben jóval ritkábban használnak vesszőt, így azok elhagyása sem volna ennyire durva beavatkozás; másrészt jó nyolcvan oldal kell hozzá, hogy megszokjuk: odáig pedig egyszerűen borzasztó idegesítő. (Melyet csak növel az aligha szándékos helyesírási hibák tömkelege: úgy tűnik, a fordító, olvasószerkesztő, korrektor vagy lektor nincs tisztában az egybe- és különírás szabályaival. Bár ezt nem tudni pontosan, mivel az eredeti angol is szándékosan butított, beszélt nyelvi elemekkel dolgozik.)

A Nem vénnek való vidék nincs és nem is lehet végérvényesen lezárva – ez az eltérés a klasszikus western-dramaturgiától pedig rangot ad a regénynek. Túl azon, hogy mitizálja cselekményét, megtagadja az olvasótól a felszabadulást – és jól teszi. Háromszáz oldal kíméletlenség után nincs helye a könyörületnek.

Adalék: a KönyvesBlogos Wostry Ferenc filmkritikája a Geekblogon >>>

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!