Micimackó és barátai Ernest Howard Shepard szerint
Róbert Gida csacsi, öreg medvéje most már csakugyan idős: tegnap ünnepelte kilencvenedik születésnapját! Minden idők egyik legnépszerűbb gyerekkönyve, a Micimackó ugyanis éppen kilencven évvel (és egy nappal) ezelőtt, 1926. október 14-én jelent meg. Összegyűjtöttünk kilenc érdekességet mindenki kedvenc csekély értelmű medvebocsáról, és megalkotójáról, Alan Alexander Milne-ről.
Mielőtt Micimackó híressé tette, A. A. Milne újságíróként és drámaíróként kereste a kenyerét
Alan Alexander Milne 1882-ben született Londonban. A Kilburn magániskolába járt, majd Cambridge-ben folytatta a tanulmányait matematika szakon. Egyetemi évei alatt aktív szerkesztője volt a Granta nevű egyetemi lapnak, majd később a Punch nevű szatirikus újság munkatársa lett. 1913-ban megnősült, feleségül vett egy Dorothy De Selincourt nevű lányt. Újságírói karrierjét az első világháború szakította félbe: Milne bevonult, de hamar otthagyta a sereget a háború borzalmai miatt, és szenvedélyes pacifista lett. Leszerelése után főleg drámaírással foglalkozott. Az igazi írói áttörést azonban csak a Micimackó hozta meg a számára.
Legjobb írásait fia, Christopher Robin inspirálta
A Milne-házaspárnak 1920-ban született meg egyetlen fia, Christopher Robin. A büszke apa az első pillanattól kezdve írt verseket és történeteket a fiának – ezeket először 1924-ben publikálta az Amikor még kicsik voltunk című verseskötetben. Leghíresebb történetét, a Micimackót is Christopher Robin, illetve a kisfiú kedvenc játékállatai ihlették: többek között egy Winnie nevű teddymackó, egy Malacka nevű plüssmalac, és egy Füles nevű játékcsacsi, aki hajlamos volt elveszíteni a farkát. Egyedül Nyuszinak és Bagolynak nem volt játékmegfelelője: ők valódi állatok voltak, akikkel a szerző és Christopher Robin a vidéki házukhoz közeli erdőben, a kelet-sussexi Ashdown Forrestben találkozhatott (ez a hely ihlette a Százholdas Pagonyt). A nevezetes plüssállatokat később Christopher Robin a New York-i közkönyvtárnak ajándékozta, ahol azok ma is megtekinthetők - kivéve szegény Zsebibabát, aki egy kirándulás alkalmával elveszett.
Winnie mackó egy igazi medve volt
Az első világháború idején egy kanadai katona, Harry Colebourn vásárolt egy fekete medvebocsot egy vadásztól, akit a szülővárosa (Winnipeg) után Winnie-nek nevezett el. Colebourn háziállatként tartotta a medvét, akit még Európába is magával vitt. Amikor a kanadai brigádnak a francia frontra kellett vonulnia, Colebourn, aki akkor már kapitány volt, a londoni állatkertben helyezte biztonságba védencét. Winnie hátralevő életét az állatkertben élte le, ahol hamarosan ő lett az egyik legfőbb látványosság. A betanított mackót Anglia-szerte sok gyerek választotta kedvencének – nem volt kivétel ez alól Christopher Robin sem, akinek állatkerti látogatása során annyira megtetszett a medve, hogy a tiszteletére még az addig Edward néven ismert teddymackóját is ünnepélyesen Winnie-re keresztelte.
A Pooh nevet eredetileg egy hattyú viselte
Hogy miért híják Winnie-t egyúttal Pooh-nak is? Ez már egy komplikáltabb kérdés. A Pooh eredetileg egy hattyú neve volt, akivel Milne és Christopher Robin egy nyaralás alatt találkozott.
Christopher Robin minden reggel megetette a hattyút, és a Pooh nevet adta neki
– írja Milne.
Ez pedig egy nagyon is megfelelő név egy hattyú számára, hiszen, amikor szólítod őt, és nem jön (ami bizony a hattyúknál elég gyakori), akkor úgy lehet tenni, mintha csak fújtál volna egyet (Pooh!) és nem is annyira vágynál a társaságára.
Az Amikor még kicsik voltunk verseskötetben a Pooh még a hattyú neveként szerepel – aztán az idők során a teddymackó ezt a nevet is kisajátította magának, így lett Winnie the Pooh. A többi pedig már történelem.
És hogy lett ebből magyarul Micimackó?
A Micimackót Karinthy fordította magyarra – de nem Frigyes, ahogy azt sokan hiszik, hanem a nővére, Karinthy Emília, akit mindenki csak Micinek hívott. Valószínűleg miatta kapta Winnie the Pooh a Micimackó nevet. Karinthy Márton Ördöggörcs című regényében így emlékszik a jeles hölgyre:
Az a kor tele volt őrültekkel. Minden családban volt huszonhat nagybácsi és nagynéni, főleg ilyen tarhások, ezek mind őrültek voltak.
A Karinthy család is teli volt őrültekkel… Ezek folyton jöttek. Mint a Mici néni, a te nagypapád [mármint Karinthy Frigyes] nővére [Karinthy Emília], aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt, nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át. Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyersváltozatát Mici csinálta, a Micimackót is. (Valószínű, hogy a Winnie-the-Pooh név így vált Micimackóvá.) A verseket meg amitől az lett, ami, végül persze apám rakta bele. De hát apám nem is tudott angolul. Azt hiszem, még a Gullivert is Mici fordította, és Leacockot is. Egy időben egész fordítóiroda működött náluk. Mici a diákjaival futószalagon készítette a fordításokat. Apám csak a nevét adta hozzá, miután átfutotta a nyomdába kerülő szövegeket. Egyszer egy Sienkiewicz-regényben nyomtatásban is bent maradt, amit az egyik diák írhatott a szövegbe: Karinthy úr, ezt a szót itt nem értem.
Christopher Robin neheztelt az apjára Róbert Gida miatt
Azt hihetnénk, hogy Milne és Christopher Robin apa-fia kapcsolata eszményi volt, a később szintén íróvá vált fiú emlékezéseiből azonban kiderül, hogy ez nem egészen igaz. Annak ellenére, hogy Milne csodálatos történeteket írt a fiának, emberként végig megközelíthetetlen maradt számára. Ráadásul Christopher Robin – akit később az iskolatársai sokat piszkáltak a történetbeli Róbert Gida miatt – úgy érezte, az apja csak ugródeszkának használta őt a dicsőséghez vezető úton, és végül nem hagyott számára mást, csak üres hírnevet. Ennek ellenére Christopher Robin nem tagadta meg teljesen a gyerekkorát és Micimackót. Amikor például az ashdowni erdőbe olajcéget akartak telepíteni, az apja és Mackó nevében teljes mellszélességgel kiállt a Százholdas Pagony mintájául szolgáló terület megmentése mellett.
Micimackó nem Walt Disneynek köszönheti ikonikus piros pólóját
Az 1926-ban megjelent Micimackó illusztrációit E.H. Shepard készítette. Bár Milne először vonakodott attól, hogy egy politikai karikaturistára bízza kedves szereplői megrajzolását, Shepard rajzai végül meggyőzték arról, hogy tökéletesen alkalmas a feladatra. Ezeken a képeken Micimackó – a többi állathoz hasonlóan – nem visel semmit.
Milne a ’30-as években adta el a Micimackó forgalmi jogait az amerikai producernek, Stephen Slesingernek. Ő álmodta meg Mackó számára a később a védjeggyé váló piros pólót. Az új külsővel egy plüssállat-kollekciót is piacra dobtak a negyvenes években, ami olyan sikeres volt, hogy amikor 1966-ban Walt Disney megvette Slesingertől a jogokat, úgy döntött, nem eszközöl lényeges változásokat Mackó dizájnján. Nem bánta meg: az 1977-es rajzfilm hatalmas nyereséget hozott, Micimackó pedig a mai napig az egyik legnépszerűbb Disney-karakternek számít.
Mackó kalandjait több mint ötven nyelvre fordították le, köztük latinra is
A Micimackót szinte minden jelentősebb nyelvre lefordították – meglepő módon még latinra is. A fordítás a magyar orvos-irodalmár, Lénárd Sándor nevéhez fűződik, és az ötlet világszerte akkora tetszést aratott, hogy 1960-ban a Winnie ille Pu még a New York Times bestseller-listájára is felkerült – máig ez az egyetlen latin nyelvű könyv, melynek ez sikerült. (A latin Micimackót ITT olvashatjátok.)
A Százholdas Pagonyba új szereplő költözik
A Micimackó kiadója különleges meglepetéssel ünnepli a csacsi, öreg medve kilencvenedik születésnapját: néhány napja új Micimackó-kötetet jelentettek meg The Best Bear in All the Word (A legjobb medve az egész világon) címmel. (Ez egyébként a második Micimackó-folytatás, melyet a Milne-örökösök engedélyeztek.) A kötet érdekessége, hogy egy új szereplővel bővíti ki Mackó barátainak listáját. A Százholdas Pagonyba ugyanis beköltözik Pingvin, akinek figuráját szintén Christopher Robin egyik plüssállata inspirálta, akit Brian Sibley, a könyv egyik társszerzője fedezett fel a Milne-család egyik fényképén. Az új történetekhez Mark Burgess készített illusztrációkat az eredeti rajzoló stílusában.
